A közlemény szerint a kormány szerdai ülésén áttekintette a Brüsszelnek benyújtandó, következő hétéves EU-s költségvetési időszak keretprogramjait és véglegesített nyolc operatív programot. Az új fejlesztéspolitika vezérelve a közvetlen gazdaságfejlesztés súlyának növelése, a kormány korábbi ígéretének megfelelően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (GINOP), a Területfejlesztési Operatív Programra (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP) a rendelkezésre álló mintegy 7500 milliárd forintos forrás 60 százaléka jut – tájékoztatott a Miniszterelnökség.
Sikerként említi a közlemény, hogy a kormány az uniós alapokból Budapest számára a Brüsszel által engedélyezett maximális összeget tudta nyújtani. Az Európai Bizottság alapvetően a konvergenciarégiók fejlesztését preferálja, de a magyar gazdaság speciális helyzetéből adódóan kulcsfontosságú, hogy a Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalkozások is hozzájussanak az uniós forrásokhoz.
A Területfejlesztési Operatív Programra (TOP) jelentős változást hoz a hazai fejlesztéspolitikába – emelte ki a közlemény. Míg eddig a centralizált döntéshozási folyamatok lassíthatták bizonyos helyi projektek megvalósulását, addig a megyei döntéshozók bekapcsolásával garantálható a helyi igények maximális figyelembe vétele. Azaz a pénzek felhasználásáról mostantól a helyi közösségek, az önkormányzatok döntenek, csak a központi koordináció marad a kormányzatnál.
A kormány döntésének megfelelően a Széchenyi 2020 az alábbi operatív programokból áll: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), Vidékfejlesztési Program (VP), Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP).
Magyarország márciusban nyújtotta be a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak. Az operatív programok az egyes területek támogatási céljait, prioritásait, forrásait határozzák meg részletesen.
Korábban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára úgy fogalmazott: a fejlesztéspolitika sikere attól függ, miként tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, hány új munkahely létrehozásához járul hozzá a következő időszakban. Pécsett pedig Csepreghy azt mondta: az idén kezdődő uniós költségvetési ciklusban nő a helyi döntéshozók szerepe a fejlesztési források odaítélésénél, nem Budapestről döntik el, hogy melyik beruházás juthat ilyen forrásokhoz.
Ismert: a kormány mintegy tíz százalékkal túlvállalta a 2007–2013-as uniós fejlesztési időszakban rendelkezésre álló 8200 milliárd forint keretösszeget, így 9000 milliárd forint felhasználására van élő szerződés. Ezzel lehetővé vált, hogy Magyarország száz százalékban lehívhassa az EU-s forrásokat.
