A helyettes államtitkár elmondta: Magyarországon ma az uniós fejlesztések adják a közcélú beruházások 93-94 százalékát.
A sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén azt emelte ki, hogy az uniós források fedezik a magyarországi beruházások legnagyobb részét. Kormányváltásra volt szükség ahhoz, hogy a 2007–2013. évi fejlesztési ciklusban az uniós pénzek lehívása ne kerüljön veszélybe – tette hozzá.
Csepreghy Nándor elmondta: a fejlesztéspolitika célja, hogy minden adóforintot a köz érdekében használjanak fel, és „ne a jól értesültek zsákmányává váljon”. Emlékeztetett arra: tavaly augusztusban megkezdődött 63 ezer pályázó átvilágítása, az offshore-gyanús tevékenység vizsgálata a következő pár napban befejeződik, amelynek végén el lehet mondani, az ország úgy zárja le a 2007–2013. évi fejlesztési periódust, hogy elszámolt minden egyes adóforinttal.
A kormány korábban arról döntött, hogy 2014–2020 között a mezőgazdasági keretet is figyelembe véve mintegy 10 500 milliárd forint fejlesztési forrás 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja – jelezte a helyettes államtitkár. Elmondta: az országrégióban márciusban megtartott fejlesztéspolitikai nyílt napok azt a célt szolgálták, hogy a 63 ezer uniós fejlesztésből jó néhányat kézzelfoghatóvá tegyenek.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rámutatott arra, hogy a gazdaság növekedése visszatükrözi a pozitív folyamatokat, múlt év végén 2,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ez a visegrádi országok között a legjobb, a 28 európai uniós tagország között pedig az 5. legmagasabb növekedési eredmény.
Az ország konszolidálta a nagy veszteségeket termelő rendszereket, az önkormányzatoktól átvett mintegy 1300 milliárd forint adósságot, hozzálátott a devizahitelesek megmentéséhez, hozzányúlt az oktatáshoz, az egészségügyhöz, az államigazgatáshoz. Ennek köszönhetően a gazdaság növekedő pályára állt, amiben szerepet játszik az is, hogy a 2007–2013-as időszakban 110 százalékos uniós forráslekötés történt – mondta a miniszter.
Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország jó tárgyalással elérte, hogy 2014–2020 között 7480 milliárd forint uniós fejlesztési forrást, állampolgáronként 712 ezer forintot használhat majd fel, ezzel a mutatóval az ország a harmadik a tagállamok között. Az Európai Bizottság elfogadta, hogy az ország a következő fejlesztési ciklusban gazdaságfejlesztésre költse elsősorban az uniós forrásokat, ez az arány a korábbi ciklusban 16 százalék volt, 2014–2020 között 60 százalék lesz – mondta.
A szakminiszter jelezte, hogy egyszerűbbé válnak a pályázatok, gyorsabb lesz az elbírálás, automatizmusok érvényesülnek majd a kkv-knál, az ágazatok közül pedig azok kapnak elsőbbséget, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, így például a járműipar, a logisztika, az elektronika, az egészségipar és a gyógyszeripar.
