Kifejtette: tavaly augusztusban a Miniszterelnökség megkezdte a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítását, egyebek között egyszerűsítették a pályázói terheket, könnyítették az elszámolásokat. A múlt évben 14 százalékkal túlteljesítették az éves kifizetések eredetileg 1500 milliárd forintban meghatározott összegét, és 1709 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. Ezen belül csak decemberben 350 milliárd forint került a vállalkozásokhoz az Új Széchenyi Terv keretében.
Csepreghy beszámolt róla, hogy az elmúlt hónapokban több kihívással is meg kellett küzdeni, köztük a 2013 nyarán esedékes, mintegy 500-600 milliárd forintot kitevő forrásvesztés megakadályozásával, illetve a kifizetési problémákkal.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy sikerült lezárni a 13 operatív program felfüggesztését okozó „mérnökügyet” Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Johannes Hahn regionális politikáért felelős európai uniós biztos találkozóján, továbbá olyan elszámolási metodikát vezettek be, amelynek köszönhetően nullára csökkent a forrásvesztés veszélye. Így reális az a cél Magyarország számára, hogy 2015 végéig a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló 8200 milliárd forint fennmaradó része is megérkezzen – tette hozzá.
Kitért arra, hogy a Gazdaságfejlesztési operatív programban 90 milliárd forintos túlvállalásról döntött korábban a kormány, a régóta húzódó kórházprojekt esetében pedig 50 milliárd forintos túlvállalást engedélyeztek, valamint újra feltöltötték az önerőalapot, amelyben az idén ismét 30 milliárd forint áll rendelkezésre az önkormányzatoknak, állami szervezeteknek a pályázataik megvalósításához szükséges önerő megteremtésére.
Csepreghy beszámolt arról is, hogy tavaly szeptemberben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megkezdte 2007-ig visszamenőleg a támogatást nyert projektek felülvizsgálatát annak megállapítására, hogy valóban a megjelölt fejlesztési célokra használták-e fel a pénzeket.
Magyarországon 2007-től 63 ezer fejlesztés valósult meg, ami mögött 45 ezer pályázó áll, és 4500 pályázót további körben kell vizsgálni – ismertette a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta: azokkal szemben, akik bizonyíthatóan „ellopták” a pénzeket, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket. Ez egyebek között jelenti a kifizetett támogatás visszakövetelését a kamatokkal együtt, továbbá ezek a cégeket, illetve kapcsolt vállalkozásaikat kizárják a 2014–20-as hazai és uniós forrásokból.
Kérdésekre válaszolva elmondta, a 2007–13-as fejlesztési időszak egyik tapasztalata, hogy a 63 ezer pályázat 80 százaléka 100 millió forint értékhatár alatt volt, a kedvezményezetti kör pedig többnyire a kis- és középvállalkozói szektorból került ki. Számukra gondot jelentett a pályázatírás, ezért döntött úgy a kormány, hogy egymillió euró értékhatárig, mintegy 300 millió forintig normatív feltételekhez köti a források elnyerését a következő fejlesztési időszakban.
