Ötször is kiírták a nevét a Népstadionban, amiért olyat tett a Fradival, mint amit soha senki

Hosszú betegség után életének 79. évében elhunyt Fazekas László, az Újpest, a belga Royal Antwerp és a magyar válogatott legendás csatára. A Kapa becenéven ismert futballista egyik vezéregyénisége volt a hetvenes években szinte egyeduralkodó Újpestnek, a nemzeti csapatban 92-szer szerepelt, amivel akkoriban csak Bozsik József előzte meg.

Fazekas Lászlót, az Újpest és a magyar válogatott kiválóságát a Royal Antwepnél is legendaként tisztelték Fotó: AFP/TOM GOYVAERTS

Fazekas László jóval túl a harmincon mehetett külföldre

Bálint László 1979-es külföldi szerződése után több harmincon feletti játékos is lehetőséget kapott, hogy kipróbálja magát a profi világban, így Fazekas is. A 33. születésnapjához közelítő újpesti játékos a belga Royal Antwerphez került Müller Sándorral együtt. Argentínában még újpestiként, de 1982-ben már légiósként vett részt a világbajnokságon. Fazekas László közönségkedvenc és legenda lett a belga klubnál, ahonnan 1984-ben átigazolt a másodosztályú Sint-Truidenhez, és egy év múlva ott zárta le remek pályafutását. A legendás belga edző, Guy Thys az Anwerpen története legjobb három csatára közé sorolta a belga sajtó által Magyar varázslónak, Hongaarse tovenaarnak becézett Fazekas Lászlót, aki 92 meccsen 24 gólt szerzett a magyar válogatottban.

Méltósággal viselte súlyos betegségét

Belgiumban edzősködött, a kilencvenes évek derekán rövid időre a válogatott pályaedzője volt Mészöly Kálmán mellett, más szerepet nem vállalt itthon. Az előző évtizedben Spanyolországba költözött, rendszeresen hazajárt, amíg meg nem támadta az izomsorvadással járó ALS nevű gyógyíthatatlan betegség. Először járni nem tudott, kerekesszékbe került, aztán a karjait sem tudta mozgatni, de méltósággal viselte a betegséget, az itthoniakkal, különösen Dunai Antallal mindvégig tartotta a kapcsolatot.

Idén januárban a Royal Antwerp meghívta őt és a családját a Belga Kupa negyeddöntőjére, és a legnagyobb ünneplést az egykori európai ezüstcipős kapta, amikor a kerekesszékében megjelent a pálya szélén, ahol a klub vezetői a csapat mezével és sáljával köszöntötték. A Gazet van Antwerpen című újság az írta, Fazekas László azt kérte, hogy még egyszer kimehessen a volt csapata stadionjába egy meccsre. Szerencsére ez még belefért az idejébe.

Azóta nem hallatott magáról egészen a fájdalmas halálhírig.