Az üldözött keresztények megsegítése nemzeti küldetés

Az üldözött keresztények megsegítéséről nyílt kiállítás Rómában. A Hungary Helps program támogatásával felújított libanoni történelmi templomokat a jubileumi programsorozat keretében mutatták be az Örök Városban. A Remény a romokban című szentévi program a megújulás és a bizakodás üzenetét hordozza. Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár arról nyilatkozott lapunknak, miért fontos, hogy a keresztény közösségek megmaradjanak Libanonban.

Libanoni történelmi templomok restaurálásáról szóló kiállítás nyílt november 4-én a Falconieri-palotában, melyet Magyarország szentszéki nagykövetsége közbenjárásával és a külügyminisztérium védnökségével valósítottak meg. A Remény a romokban című gyűjtemény azon nyolcéves küldetés (2018–2025) eredményeit mutatja be, amely lehetőséget nyújtott 63 történelmi templom és kolostor helyreállítására és újraindítására Libanonban. A kiállítás megnyitójával egy időben konferencia keretében mutatták be a Magyarország kormánya által támogatott programot. 

A jubileumi szentév során a magyar kereszténység, a magyar katolicizmus különböző programjai, zarándoklatai érkeznek Rómába, és ebbe a sorba illeszkedik ez a kiállítás is, amely azt mutatja be, hogyan áll ki Magyarország a világon üldöztetést szenvedő vagy nehézségnek kitett keresztény közösségek mellett. – Konkrétan arról a projektről van szó, amelyet a magyar kormány a Hungary Helps programon keresztül támogatott és amelynek a keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a libanoni Karski Szentlélek Egyetem régészei 63 libanoni templomot mentettek meg az enyészettől – mondta lapunknak Azbej Tristan. 

A Római Magyar Akadémia épületében megtekinthető kiállítás tehát 63 kivételes értékű kulturális örökség és épület megmentését mutatja be, amelyek közül számos középkori és nagy jelentőségű. A megsegített libanoni közösségek visszajelzéseiből azonban az derül ki, hogy nemcsak az épületek felújításáról van szó, hanem sokkal többről, a keresztények fennmaradásáról a Szentföldön

– számolt be az államtitkár.

Kitért arra is, hogy egészen pontosan a megújuló templom körül megújuló közösségekről van szó, olyan keresztény emberekről, családokról, közösségekről, akik a válságok sújtotta Libanonban kezdték feladni a reményüket, hogy nekik ott maradásuk van. – Már az elköltözést fontolgatták és mégis az újjáéledő, gyönyörű, egyébként is nagyon értékes templomaik azt a meggyőződésüket erősítik, hogy nekik Libanonban jövőjük van – fogalmazott Azbej Tristan. 

Ők Libanonhoz tartoznak immáron kétezer éve. Hiszen jól tudjuk, hogy kereszténység bölcsőjének egyházairól, gyülekezeteiről van szó. Ők azon a földön élnek, ahol a bibliai események megtörténtek, ahol Jézus Krisztus élt, tanított, keresztre feszítették és feltámadt. Ahonnan a keresztény vallás és a keresztény civilizáció kiindult

– magyarázta az államtitkár. Hozzáfűzte, úgy gondolják, hogy a keresztény civilizáció végét jelentené, ha a Szentföldről elvesznének a keresztények. Szolidaritást és felelősségvállalást éreznek a Közel-Kelet keresztényei iránt, ugyanakkor ez önmagunkról is szól. 

Az államtitkár arról is szólt, hogy sokan értékelik úgy, hogy a nyugati kereszténység elkényelmesedik. Azt láthatjuk, hogy 

a szekularizáció átváltott egy olyan szekularizmusba, amelyik már nemcsak az egyház és az állam szétválasztásáról szól, hanem kifejezetten egy keresztényellenes és egy vallásellenes eszmei vonal. 

Elmondta, hogy immár nyolc éve a Hungary Helps program keretében azon munkálkodnak, hogy megsegítsék az üldözött keresztényeket, és azt tapasztalják, hogy ez a megerősítés kölcsönös. 

Magyarország az egzisztenciális veszélyben nyújt támogatást a keresztény közösségeknek, ők viszont a tanúságtételükkel, a hitük felvállalásával és gyakorlásával az életveszélyes fenyegetések közepette figyelmeztetik és megerősítik a nyugati keresztényeket. 

Azbej Trisztán arra is kitért, úgy véli, hogy a gondviselés hozta úgy, hogy XIV. Leó pápa pár héten belül Libanonba látogat. A szentatya látogatásának hátterében is a kölcsönös megerősítés szándéka van. Hozzáfűzte, különösen örülnek annak, hogy a szentatya egy olyan országba látogat el a Szentföldön, ahol a magyar emberek jóvoltából a magyar kormány már számos humanitárius és újjáépítési programmal és a kulturális örökség megóvásával hozzájárult a kereszténység és az egész ország jövőjéhez.

Az Hungary Help programért felelős államtitkár arról is beszámolt, hogy megpróbálnak más nyugati kormányzatokat, nagy donorokat, nemzetközi szervezeteket is meggyőzni arról, hogy foglalkozzanak a keresztényüldözések tragikus valóságával, és ők is a keresztények mellé álljanak. Elmondta, hogy 

vannak olyan országok, ahol a politikailag korrekt kultúra miatt tagadják ezt az egész témakört, inkább elrejtenék. Vannak olyan országok, ahol az uralkodó eszmék miatt kifejezetten megpróbálják visszaszorítani a vallásos gondolatot. De vannak olyan hasonlóan gondolkodó, hasonló eszmei hátterű országok és kormányzatok, ahol viszont példaként tekintenek Magyarországra. Ilyen például most a Trump-adminisztráció idején az Amerikai Egyesült Államok, ahol közös gondolkodásra, sőt közös cselekvése is meghívnak minket, és egyértelműen egy példaként tekintenek Magyarországra az üldözött keresztényeknek a megsegítéséért. 

Hangsúlyozta Amerika nagyon fontos diplomáciai szövetségesük, ahogyan a Szentszék is. Együtt szolgálják a béketeremtés ügyét, a családok védelmét és az üldözött keresztények megsegítését. Azbej Tristan végül elmondta, igazi áldásnak érzi, hogy pályafutása során több ízben is találkozhatott Ferenc pápával, és beszámolhatott a Hungary Helps programról. A szentatya elismerését fejezte ki ezért az értékes tevékenységért, ami több mint kormányprogram, egy nemzeti küldetés. 

Azbej Trisztán államtitkárnak abban a megtiszteltetésben volt része, hogy a szerdai általános audiencián személyesen találkozhatott XIV. Leó pápával és beszámolhatott neki a Hungary Helps programról.

A Szentszék részéről Michael Jalakh érsek, OAM a Keleti Egyházak Dikasztériumának titkára, valamint a projektben együttműködő libanoni és magyar egyházi szervezetek vezetői vettek részt a megnyitón. A vatikáni dikasztérium titkára a háláját fejezte ki a magyar kormánynak és a jó szándékú magyar embereknek az értékes támogatásért. A vatikáni érsek elmondta, hogy sokkal többről van szó, mint anyagi segítségnyújtásról, ez a program az identitás megőrzését jelenti a libanoni keresztények számára, és egyben a magyarok identitástudatáról is szól. A libanoni érsek örömmel számolt be arról, micsoda lelkesedés és öröm töltötte el mindazokat, akik ezen a programon dolgoztak. Kiemelte, hogy nagyon értékeli és hálás mindazért, amit a magyar kormány és a magyarok tesznek a program keretében Libanonért. Hangsúlyozta, a libanoni üldözött keresztény közösségek büszkék vallásukra, erős a hitük. Mindez erőt és reményt adhat a válságban szenvedő nyugati világnak is, amely a kereszténységben gyökerezik. 

Borítókép: Azbej Tristan (Forrás: Facebook)