Putyin: Elég a vérontásból

Hosszú távú fegyverszünetet sürgetett az orosz elnök, ugyanakkor Moszkva megfenyegette Ukrajnát és Moldovát az EU-társulásért.

„A vérontás teljes beszüntetéséért lépünk fel a konfliktus teljes térségében, beleértve mindenekelőtt a közös határvonal menti területeket” – jelentette ki Putyin a Kremlben azon az ünnepélyes eseményen, amelyen több külföldi ország új moszkvai nagykövete átadta megbízólevelét.

„Ukrajnának vissza kell térnie a béke, a párbeszéd és a megegyezés útjára. (...) A legfőbb az, hogy biztosítsák a hosszú távú tűzszünetet, mint szükséges feltételét annak, hogy tartalmas tárgyalások folyhassanak a kijevi hatóságok és a délkeleti régiók képviselői között” – hangsúlyozta az orosz államfő.

A tűzszünet ellenére ugyanakkor péntekre virradó éjjel újabb összecsapásokra került sor Kelet-Ukrajnában. Az oroszbarát szakadárok egyik fellegvárának számító Szlovjanszknál lezajlott harcokról Arszen Avakov ukrán belügyminiszter a Facebook-oldalán számolt be még az éjjel. Közlése szerint a felkelők az ukrán „terrorellenes művelet” erőinek egy ellenőrző pontját támadták, de a védőknek sikerült gránátvetővel kilőniük a felkelők egyik harckocsiját. Donyeck városában ugyanakkor más közlések szerint a szakadár erők elfoglalták az ukrán Nemzeti Gárda egyik ellenőrző pontját.

Petro Porosenko ukrán elnök egy héttel korábban jelentette be béketervét, és egyoldalú tűzszünetet hirdetett, amit a szakadárok vezetői is elfogadtak, a harcok ennek ellenére folytatódtak a térségben.

Ugyanakkor az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok elengedték az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) május vége óta fogva tartott két csoportjának egyikét, a négy megfigyelő péntekre virradóra meg is érkezett egy donyecki szállodába. Az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság” miniszterelnöke, Alekszandr Borodaj közölte a sajtóval, hogy a megfigyelők feltételek nélkül nyerték vissza szabadságukat. A május 26-án Donyeckben elrabolt csoportnak egy svájci, egy dán, egy észt és egy török tagja van.

Brüsszeli diplomáciai forrás szerint Petro Porosenko ukrán elnök beleegyezett abba, hogy hétfőig meghosszabbítsa hazájában a tűzszünetet, amelyet egy héttel korábban hirdetett meg, felszólítva a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat a fegyverletételre, egyúttal pedig tárgyalásokat ajánlva nekik, kilátásba helyezve az országban a döntéshozatali rendszer bizonyos fokú decentralizálását. Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján pénteken – a tűzszünet lejártának napján – az uniós csúcsvezetők munkaebéden tekintették át Porosenkóval az ukrajnai helyzetet.

Ugyanakkor Arszen Avakov ukrán belügyminiszter azt mondta: az ukrán fél arra készül, hogy „megfelelő, kemény választ ad azoknak a terroristáknak, akik nem teszik le a fegyvert a közeli órákban”.

Ismert, Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova aláírta pénteken az Európai Unióval a társulási és szabad kereskedelmi megállapodást. Moszkva szerint ennek súlyos következményei lesznek: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az egyezmények aláírása az egyes államok önálló jogkörébe tartozik, de „az Ukrajnával és Moldovával kötött megállapodások következményei kétségkívül súlyosak lesznek”.

Nácinak nevezte Petro Porosenko ukrán államfőt az orosz elnök gazdasági tanácsadója a BBC-nek nyilatkozva. Szergej Glazjev azzal vádolta az Európai Uniót, hogy erőszakkal vette rá Ukrajnát a társulási szerződés aláírására, amely szerinte nem legitim, mint ahogy maga az ukrán hatalom sem az. Azt mondta, hogy „a megállapodás aláírását követően Európa népe meglepődik majd, amikor ez a náci Frankenstein, akit európai bürokraták és politikusok szültek, bekopogtat az európai országok ajtaján”. A volt orosz külgazdasági miniszter azzal vádolta az európai országokat, hogy „katonai puccsot szerveztek Ukrajnában, és ők segítették hatalomra jutni a nácikat” a kelet-európai országban. A BBC tudósítójának viszontkérdésére, miszerint nácinak tartja-e Petro Porosenko ukrán államfőt, Glazjev azt válaszolta, hogy „természetesen”. „Támogatta a nácikat, ott volt a Majdanon, szponzorálta az úgynevezett Jobboldali Szektort”.