„Az ukrán katonai egységek az elmúlt három nap folyamán mintegy 44 olyan esetet regisztráltak, amikor a felkelők megsértették a fegyvernyugvást” – számolt be Facebook-oldalán Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán terrorellenes hadművelet szóvivője.
Szeleznyov elmondta, az ukrán erők videofelvételeket készítettek arról, hogy az oroszbarát szeparatisták gránátvetőkkel támadták a hadsereg állásait és ellenőrző pontjait, mindenekelőtt Donyeck megyében. „A felvételek azt bizonyítják, hogy a felkelők folyamatosan és súlyosan megsértik a béketerv feltételeit” – tette hozzá a szóvivő.
Kedvezőnek nevezte a Kelet-Ukrajnában megkezdődött párbeszédet Petro Porosenko államfő szerdán Kijevben. „Tudom, hogy ezeknek a konzultációknak nem egyértelmű a társadalmi fogadtatása. Vannak héják, akik gyors katonai műveleteket követelnek. Mások széles körű kompromisszumokat akarnak, csakhogy elkerülhessük a háborút. Mindkét félnek ez a válaszom: célunk nem a háború, s nem mi, nem Ukrajna kezdte. A mi célunk a béke” – mondta, amikor helyi önkormányzati és állami szervek képviselőivel találkozott.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy a béke nem mindenáron és nem mindenféle feltételek között cél. „Nem remeg a kezünk, ha választ adunk a fegyveres agresszornak, amely országunk egységére támad” – idézte az ukrán elnök szavait az UNIAN internetes oldalán.
Az elnök közölte: megkezdődött a Donyec-medencében a párbeszéd a helyzet rendezését célzó tervének a megvalósításáról. Hozzátette, a 15 pontból álló béketerv egyik legfontosabb eleme a térség demilitarizálása és az ellenőrzés visszaállítása az orosz–ukrán határon. Az elnök egyben nagyszabású reformot ígért a regionális szervek terén. Hozzátette: a decentralizáció keretében felszámolják a megyei és járási állami közigazgatási hivatalokat, és minden hatalmat átadnak a tanácsoknak (önkormányzatoknak).
Az államfő azt is bejelentette, hogy csütörtökön benyújtja a parlamentnek az alkotmány erre vonatkozó módosításának a tervezetét. Az elnök leszögezte: Ukrajnában az ukrán az egyetlen államnyelv, az volt, most is az és az is marad.
Valentyina Matvijenko, az orosz szövetségi tanács (felsőház) elnöke szerint nincs szükség békefenntartókra Ukrajnában. „Minden megoldást háromoldalú tárgyalási folyamat keretében kell eldönteni. Jelenleg nincs szükség békefenntartó kontingens bevetésére” – közölte, valamint üdvözölte a tűzszünetet és felszólította a feleket, tartózkodjanak az azt veszélyeztető provokációktól.
Matvijenko azt is bejelentette, hogy a szövetségi tanács és az ukrán parlament keresik a két ország törvényhozása közötti párbeszéd új formáit. Mint mondta, erről előző nap beszélt telefonon az ukrán parlament elnökével, Olekszandr Turcsinovval. „A párbeszéd folytatása mellett foglaltunk állást” – mondta Matvijenko, akinek elmondása szerint Turcsinov hangoztatta, hogy számos probléma gyülemlett fel a két ország között, és fontos annak megakadályozása, hogy ezek visszafordíthatatlan jelleget öltsenek.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a szövetségesek külügyminiszterei és az ukrán külügyminiszter tanácskozását követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Oroszország megszegte a játékszabályokat, és eljátszotta a bizalmat. A dán politikus szerint Oroszország nyilvánosan fenyegetésként igyekszik beállítani az észak-atlanti szövetséget, holott éppen az orosz lépések jelentenek fenyegetést a nemzetközi rendre. A főtitkár közölte: a NATO nem lát változást Moszkva viselkedésében, ezért úgy ítéli meg, hogy nincs más választása, mint fenntartani a gyakorlati együttműködés felfüggesztését Oroszországgal.
Rasmussen hozzátette, A NATO a továbbiakban is kiáll Ukrajna területi egysége, szuverenitása és függetlensége mellett. Közölte, Ukrajna történelmi fordulóponthoz érkezett, a szövetség pedig hosszabb távon is készen áll támogatni Kijevet, amihez vagyonkezelői alapokat fog létrehozni.
A főtitkár sajtótájékoztatóját követően Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajna „teljes mértékben” elkötelezett a bejelentett béketerv mellett, és mindent megtesz annak végrehajtása érdekében. Ukrajna kitart a korábban egyoldalúan kihirdetett tűzszünet mellett, annak dacára, hogy fegyveresek Szlovjanszk közelében lelőttek egy helikoptert és megöltek kilenc embert – közölte Klimkin. „Az ilyen provokációk rendkívül veszélyesek a béketervre nézve” – húzta alá a politikus.
Klimkin arról is nyilatkozott, hogy a pénteken lejáró tűzszünet esetleges meghosszabbításáról csak Petro Porosenko államfő dönthet, ez az ő kizárólagos joga, a döntést pedig nyilvánvalóan befolyásolják majd a következő napok eseményei. A külügyminiszter pozitív lépésnek nevezte, hogy az orosz felsőház visszavonta az elnöknek adott felhatalmazást, hogy katonai erőt alkalmazzon Ukrajna területén. Újságírók a Krímmel kapcsolatos ukrán álláspontól is kérdezték Pavlo Klimkint, aki közölte: pozíciójuk a napnál is világosabb. „A Krím Ukrajnáé volt, most is az, és a jövőben is az lesz” – húzta alá az ukrán külügyi tárca múlt héten kinevezett vezetője.
Klimkin az Európai Unióval pénteken aláírandó társulási és szabad kereskedelmi egyezményről is említést tett, mondván: mindenekelőtt azt várja az uniótól, hogy aláírja a megállapodást, amely szavai szerint az egyik legbiztosabb garanciája Ukrajna függetlenségének.
Szergej Glazjev, az orosz elnök tanácsadója kalandorságnak és gazdasági öngyilkosságnak nevezte Ukrajna európai uniós társulását – közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerdán. A keményvonalasnak ismert politikus arra reagált, hogy a kijevi vezetés pénteken tervezi aláírni az európai uniós társulási szerződés gazdasági részét, amely magába foglalja az uniós szabad kereskedelmi övezethez csatlakozást is.
„Nem kétséges, hogy a megállapodás aláírásának következményeként a hrivnya (ukrán fizetőeszköz) erőteljesen elértéktelenedik, az infláció megugrik, s mindez hiperinflációhoz és a lakosság életszínvonalának sokszoros csökkenéséhez vezet majd” – mondta Szergej Glazjev. Szerinte még stabil politikai feltételek közepette is romlana Ukrajna fizetési mérlege és külső kötelezettségvállalásai miatt csőd következne be.
Az orosz elnök gazdasági tanácsadója úgy vélte, az ukrán gazdaság megszilárdításához szükség van az orosz piacra és az Oroszországgal való együttműködésre. Glazjev bírálta az európai uniós vezetőket, mondván, durván megsértik a nemzetközi jogot, ha aláírják a szerinte törvénytelen szerződést Ukrajnával. Arra hivatkozott, hogy a kijevi hatalom nem legitim, és az ukrán alkotmánnyal is ellentétes a megállapodás, mert Ukrajna lakosságának legalább egyharmada nem akar az Európai Unióban élni.
Glazjev véleménye szerint az EU az Egyesült Államokat követi, amikor „az Ukrajna feletti ellenőrzés megszerzése érdekében egyenlőtlen társulásba vonják be” a kelet-európai országot. A jelenlegi ukrajnai helyzetet Putyin tanácsadója az 1938-ban történtekhez hasonlította, amikor – mint fogalmazott – „Európa és az Egyesült Államok áldását adta Hitlernek Csehország elfoglalására és a keleti hadjáratra a volt Szovjetunió ellen, kiprovokálva ezzel a második világháborút”.
