A kurdok vezetője emellett felrótta a bagdadi központi kormánynak, hogy politikájával módszeresen kirekesztette a szunnitákat. „Jelenleg nincs meg a bizalom” – mondta Barzani, s hozzátette, szinte lehetetlen, hogy Irak visszatérjen a Moszul elfoglalása előtti politikai irányvonalhoz.
Az utóbbi napok zűrzavara közben a kurdok majdnem megduplázták az ellenőrzésük alatt lévő területek nagyságát. Az észak-iraki kurd autonóm régió kétszázezer fős hadserege ellenőrzi a Bagdadtól 160 kilométerrel északra fekvő, többségében kurdok lakta Tuz-Hurmatit, amelynek hovatartozása évek óta vita tárgyát képezi a bagdadi kormány és a kurdok között.
A kurdok ugyanis – a bagdadi kormány kérésére – ellenőrzésük alá vonták a hadsereg által hátrahagyott bázisokat a Túz-Hurmatitól mintegy 80 kilométerre lévő Kirkukban, tekintettel az Iraki és Levantei Iszlám Állam harcosainak közeledésére. Az olajban gazdag település így már a kurdok kezén van, valamint a kurd harcosok szavatolják a többségében kurdok lakta, de eredetileg Bagdad fennhatósága alá tartozó Ninive és Dijála tartományok egyes részeinek biztonságát is az Iraki és Levantei Iszlám Állammal szemben. A kurd védelmi minisztérium időközben közölte, hogy a kurdisztáni kormánynak nem áll szándékában visszaadni az ellenőrzése alá vont területeket. „Ide jöttünk, és maradni is fogunk” – jelentette ki.
A Núri el-Máliki iraki miniszterelnök vezette síita kormányerők az utóbbi napokban ellentámadást indítottak a szélsőségesek csapatai ellen. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam és a vele szövetséges szunnita fegyveresek a múlt héten villámhadjáratban elfoglaltak több fontos várost, köztük Moszult, és bejelentették, hogy Bagdad ellen vonulnak.
Korábban John Kerry amerikai külügyminiszter közölte: az Egyesült Államok lehetségesnek tartja, hogy légicsapásokat indítson az iraki iszlamista lázadók ellen, akik nemcsak a Közel-Kelet békéjét veszélyeztetik, hanem Amerikának és Európának is kárt akarnak okozni.
