A Tell-Áfárnál zajló összecsapásokban mintegy ötven civil és a biztonsági erők, valamint a felkelők több tucat tagja vesztette életét. Núreddín Kabalán, a többségében szunniták lakta Ninive tartomány tanácsának helyettes vezetője elmondta, hogy mintegy 500-700 iszlamista vonult a település ellen, és a kormányerők továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a síita Tell-Áfár néhány szektorát.
„Az a kormány, amely elhanyagolja az emberi jogok biztosítását, táptalajt teremt a szélsőségeknek és a terrorizmusnak” – mondta Ban Ki Mun Genfben. A főtitkár egyúttal azt kérte Núri el-Máliki iraki miniszterelnöktől, hogy kezdjen tárgyalásokat az iraki béke megteremtése, a szunnita és síita muszlim felekezetek közötti erőszak megszüntetése érdekében.
Dijála tartomány fővárosában, Baakúbában a keddre virradó éjszaka indítottak támadást a szélsőséges iszlamisták, és elfoglalták a Bagdadtól 60 kilométerre fekvő város több negyedét, de a biztonsági erőknek utóbb sikerült visszaverniük az ostromot az idézett források szerint.
Az iszlamisták megtámadták Baakúba egyik rendőrkapitányságát és annak börtönét. A támadásban 44 fogoly életét vesztette, s az esetről egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot. Három rendőrtiszt elmondta, hogy a szélsőségesek megpróbálták kiszabadítani a feltehetően szunnita foglyokat, ám a helyi síita milíciák korábban érkeztek, és agyonlőtték a rabokat. Kászim al-Muszavi vezérőrnagy, az iraki hadsereg szóvivője ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a felkelők 52 fogollyal végeztek a börtönépület elleni aknavetős támadásban.
A szunnita szélsőségesek ugyancsak megtámadták északon a nagyrészt türkmének lakta, Kirkuk városától 15 kilométerre délre fekvő Basír települést, a helyi milíciának és a rendőri erőknek azonban sikerült elűzniük a szélsőségeseket a faluból.
Necsirvan Barzani, az észak-iraki kurd autonóm terület miniszterelnöke kedden azt szorgalmazta, hogy a kurdokéhoz hasonlóan alakítsanak ki autonóm térséget a szunniták számára Irakban. „A válságból kivezető út egy önálló szunnita régió kialakítása lenne” – mondta a BBC brit televízió riporterének.
A kurdok vezetője emellett felrótta a bagdadi központi kormánynak, hogy politikájával módszeresen kirekesztette a szunnitákat. „Jelenleg nincs meg a bizalom” – mondta Barzani, s hozzátette, szinte lehetetlen, hogy Irak visszatérjen a Moszul elfoglalása előtti politikai irányvonalhoz.
Az utóbbi napok zűrzavara közben a kurdok majdnem megduplázták az ellenőrzésük alatt lévő területek nagyságát. Az észak-iraki kurd autonóm régió kétszázezer fős hadserege ellenőrzi a Bagdadtól 160 kilométerrel északra fekvő, többségében kurdok lakta Tuz-Hurmatit, amelynek hovatartozása évek óta vita tárgyát képezi a bagdadi kormány és a kurdok között.
A kurdok ugyanis – a bagdadi kormány kérésére – ellenőrzésük alá vonták a hadsereg által hátrahagyott bázisokat a Túz-Hurmatitól mintegy 80 kilométerre lévő Kirkukban, tekintettel az Iraki és Levantei Iszlám Állam harcosainak közeledésére. Az olajban gazdag település így már a kurdok kezén van, valamint a kurd harcosok szavatolják a többségében kurdok lakta, de eredetileg Bagdad fennhatósága alá tartozó Ninive és Dijála tartományok egyes részeinek biztonságát is az Iraki és Levantei Iszlám Állammal szemben. A kurd védelmi minisztérium időközben közölte, hogy a kurdisztáni kormánynak nem áll szándékában visszaadni az ellenőrzése alá vont területeket. „Ide jöttünk, és maradni is fogunk” – jelentette ki.
A Núri el-Máliki iraki miniszterelnök vezette síita kormányerők az utóbbi napokban ellentámadást indítottak a szélsőségesek csapatai ellen. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam és a vele szövetséges szunnita fegyveresek a múlt héten villámhadjáratban elfoglaltak több fontos várost, köztük Moszult, és bejelentették, hogy Bagdad ellen vonulnak.
Korábban John Kerry amerikai külügyminiszter közölte: az Egyesült Államok lehetségesnek tartja, hogy légicsapásokat indítson az iraki iszlamista lázadók ellen, akik nemcsak a Közel-Kelet békéjét veszélyeztetik, hanem Amerikának és Európának is kárt akarnak okozni.
