Az uniós intézkedések korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.
A fegyverembargó export- és importtilalmat egyaránt jelent, viszont az idén augusztus 1. előtt megkötött és érvényes szerződésekre nem vonatkozik. Oroszország pénzügyi piacokhoz való hozzáférését oly módon korlátozza az Európai Unió, hogy a hatályba lépést követően az Európai Unióban senki sem vásárolhat majd sem új kibocsátású részvényt, sem kötvényt, sem bármilyen 90 napnál hosszabb lejáratú értékpapírt, pénzügyi eszközt orosz állami tulajdonban vagy más köztulajdonban lévő pénzintézettől vagy vállalattól, amely az orosz gazdaság fejlesztését szolgálja. A szankciók kidolgozásában résztvevő uniós tisztviselők elárulták, hogy az intézkedések összeállításánál azt tartották szem előtt, hogy az unió arányos választ adjon Oroszország lépéseire, a szankciók rugalmasak legyenek, szükség esetén szigorítani és lazítani is könnyedén lehessen azokat, valamint az esetleges válaszlépések a lehető legkevesebb kárt tudják okozni az uniós tagállamoknak.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciók miatt felülvizsgálja beruházási terveit a második legnagyobb orosz olajkonszern, a Lukoil. Vagit Alekperov, a konszern vezetője, a Lukoil egyik főrészvényese csütörtökön azt közölte, hogy vissza kell fogni a költségeket és a beruházásokat, mert a szankciók miatt korlátozottan juthatnak hozzá a tőkepiacokhoz.
Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos szerint Oroszország a gazdasági érdekeltség miatt az új uniós szankciók bevezetése után is folytatja a földgázszállítást az EU-ba. Oroszország érdekelt az Európai Unió tagállamaiba irányuló földgázexportban, mert „kell a bevétel az államháztartásnak”. „A függőség kölcsönös, ezért (az oroszok) betartják a szállítási megállapodásokat” – emelte ki. Ugyanakkor az EU az orosz szállítások esetleges leállása okozta gázkieséssel is meg tud birkózni – tette hozzá a német konzervatív politikus.
Nem fogadta el Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök múlt heti lemondását csütörtöki rendkívüli ülésén az ukrán parlament, és ezzel elhárult a politikai válság veszélye a háború és gazdasági válság sújtotta országban.
Ugyanakkor a kijevi kormány által kiadott közlemény szerint a parlament elfogadta a költségvetés és a adójogszabályok módosítását, amelyek alapján 1,5 százalékos kiegészítő, úgynevezett hadiadót vetnek ki az év végéig a fizetésekre és minden egyéb juttatásra, beleértve a jutalmakat is. A pénzügyminisztérium számításai szerint az új adó bevezetésével mintegy 2,9 milliárd hrivnya, azaz körülbelül 58 milliárd forint plusz bevételre tesz szert a költségvetés, amelyet a hadsereg, az ország keleti részében folyó „terrorellenes művelet” finanszírozására, valamint a szakadároktól „megtisztított” települések újjáépítésére fordíthat.
Az ukrán fegyveres alakulatok egy napra felfüggesztették a támadó hadműveleteket abban a kelet-ukrajnai térségben, ahol két héttel ezelőtt lezuhant a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe.
Ausztráliában viszont véleménykülönbség alakult ki Oroszország kapcsán.
