Ez összehozza Magyarországot és Szerbiát

Az uniós integráció segíti a két ország közeledését – mondta a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

Kedden magyar–szerb kormányzati csúcstalálkozót tartottak Belgrádban. A szakértő a kétoldalú kapcsolatokat ebből az alkalomból elemezve kifejtette: Szerbia és Magyarország viszonyát már régóta a jószomszédi viszony jellemzi, amelyet nem terhelnek nagyobb konfliktusok. A kapcsolatok intenzív fejlődése a Demokrata Párt által vezetett, 2008-ban hatalomra került szerb kormány hivatalba lépése után kezdődött meg, és ezt az irányt vitte tovább a 2012. májusi választások után megalakult új összetételű szerb vezetés is. A 2014. márciusi választások után a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is csatlakozott a kormánykoalícióhoz, ami nyilvánvalóan tovább erősíti majd a két ország kapcsolatait – tette hozzá.

Huszka Beáta felidézte: az elmúlt években több magas szintű találkozót tartottak, ezek közül a legfontosabb 2013 júniusában Áder János köztársasági elnök szerbiai látogatása volt, amikor a két ország államfője közösen emlékezett meg a második világháború vajdasági eseményeinek magyar és szerb civil áldozatairól.

Véleménye szerint ezzel a közös megemlékezéssel ugyanakkor nem tekinthető befejezettnek a Szerbia és Magyarország közötti megbékélés. Hátravan még a Csúrog, Zsablya és Mozsor falvak magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó 1945-ös határozatok hatályon kívül helyezése. Erre ugyan ígéretet tett Ivica Dačić korábbi kormányfő, de a vonatkozó kormányhatározat elfogadásával még mindig adós a szerb fél – mutatott rá.

Az elemző arra is kitért, hogy Magyarország továbbra is figyelemmel kíséri a vajdasági magyarokat érintő restitúció és rehabilitáció végrehajtását, illetve a kisebbségi nemzeti tanácsok alapítását, működését és hatáskörét szabályozó szerbiai törvény egyes paragrafusainak alkotmányossági vizsgálatát. Kedvező, hogy a szerb vezetés nem emelt kifogást a vajdasági magyarok lehetséges kettős állampolgársága és magyarországi választójoguk ellen – jegyezte meg.

Huszka Beáta hangsúlyozta: az utóbbi években kifejezetten jó politikai viszony alakult ki a két ország között, ezt most más területekre is igyekeznek kiterjeszteni. A törekvés megfelel a gazdasági együttműködést előtérbe helyező új magyar külpolitikai iránynak és a VMSZ elképzéseinek is. Pásztor István májusban úgy nyilatkozott, hogy itt az ideje az intézményes kapcsolatfejlesztésnek, és tartalommal kell megtölteni a jó kapcsolatrendszert. A keddi magyar–szerb kormányzati csúcstalálkozón is a gazdasági és egyéb szakmai ügyeken volt a hangsúly, így az energetikai, a közlekedési és az oktatási együttműködésen – emlékeztetett.

A szakértő szerint Szerbia több szempontból is fontos Magyarországnak. Egy szomszédos ország stabilitása és fejlődése nyilvánvaló magyar érdek, és az ott élő magyar kisebbség miatt is fontos a jó és gyakorlatias kapcsolat, például, hogy legyen megfelelő infrastrukturális összeköttetés a két ország között. Az sem mellékes, hogy Szerbiának kulcsszerepe van a régió biztonságában, hiszen nemcsak Koszovó helyzetének rendezése, de például Bosznia-Hercegovina problémáinak megoldása sem képzelhető el Szerbia nélkül – közölte. Hozzáfűzte: ráadásul a Nyugat-Balkán az a térség, ahol Magyarország érdemben hozzájárulhat az EU külpolitikájának alakításához, és ezt meg is teszi a bővítés elkötelezett támogatásával. Ebből a szempontból Horvátország tavalyi csatlakozásával jelenleg Szerbia a legfontosabb ország Magyarország számára.

Huszka Beáta kiemelte: a másik oldalról nézve Szerbiának előnyös, ha EU-csatlakozásának folyamatában számíthat egy uniós tagállam segítségére. A szomszédos országokkal fenntartott rendezett viszony pedig feltétele az uniós csatlakozásnak, tehát az integrációs folyamat kedvezően hat a kétoldalú kapcsolatokra – mutatott rá a szakértő.

A magyar-szerb kapcsolatok szempontjából nagyon kedvező a jelenlegi helyzet, hiszen Szerbia EU-integrációjának folyamata egyértelműen segíti a közeledést a két ország között – vélekedett. Úgy látja, a Magyarország irányába tett gesztusok beleillenek abba a külpolitikai irányba, amely szerint Szerbiában az EU-integráció a legfontosabb, és ennek alárendelnek más nemzeti érdekeket. Például Koszovóval kapcsolatban komoly kompromisszumokat kötött a szerb vezetés az utóbbi két évben, és idetartozik a szomszédokkal ápolt viszony javítása, köztük nemcsak Magyarországgal, hanem Boszniával is. 2013-ban Tomislav Nikolić elnök bocsánatot kért a Srebrenicában elkövetett bűnökért – emlékeztetett Huszka Beáta.