„A következő öt évben nem lesz újabb bővítés. Az Európai Unió bővítési folyamatában szünetre van szükség ahhoz, hogy konszolidálhassuk a 28 tagállammal elért eredményeket” – magyarázta Juncker. Az elmúlt tíz évben az európai közösség 13 új taggal bővült, többségében kelet-közép-európai, volt szocialista országokkal. A legújabb tagország, Horvátország tavaly júliusi csatlakozása óta lelassult a bővítés folyamata. Juncker mindenesetre leszögezte: „vezetésem alatt folytatódni fognak a megkezdett tárgyalások, különösképpen a nyugat-balkáni országokkal, amelyeknek európai perspektívát kell előrevetíteni”.
Emellett az EU-bizottság új elnöke hangsúlyozta, hogy erősíteni kell az együttműködést az EU keleti határainál fekvő országokkal, úgymint Ukrajnával és Moldovával. Az utóbbi országok folyamatosan küzdenek a szomszédos Oroszország növekvő befolyása ellen. Juncker összességében azt szorgalmazta, hogy erőteljesebben jelenjen meg az Európai Unió a nemzetközi porondon. „Nem elégedhetünk meg jelenlegi külpolitikánkkal” – mondta az újonnan megválasztott bizottsági elnök, és hozzátette, hogy a nemzeti külügyminisztériumok túlságosan gyakran fékezik az EU tevékenységét.
Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek testülete, az Európai Tanács június 27-én Brüsszelben döntött úgy – David Cameron és Orbán Viktor ellenszavazata mellett –, hogy Luxemburg 18 éven át volt, keresztényszociális pártállású miniszterelnökét jelöli a tisztségre. A tagállami csúcsvezetők jelölésének elnyeréséhez minősített többségre volt szükség a lisszaboni szerződés értelmében.
E szerződés – amelynek a szabályai alapján most először választottak európai bizottsági elnököt – kimondja, hogy a tagállami csúcsvezetőknek az EP-választások eredményének figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után kell bizottsági elnököt jelölniük.
A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt márciusban, az idei EP-választási kampány előtt Junckert választotta meg csúcsjelöltjének, a május 22–25-i EP-választásokon pedig a néppártiak szerezték meg a legtöbb EP-mandátumot.
A jelölés kapcsán Pogátsa Zoltán közgazdász azt hangsúlyozta a Lánchíd Rádióban, hogy Junckerrel az offshore királya kerülhet az Európai Bizottság élére. Hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a kis Luxemburg már a harmadik EB-elnököt adhatja, ugyanis ez az ország egy szövevényes gazdasági hálózat középpontja, amely az egész EU-t átfonja, sőt túlnyúlik rajta. Pogátsa szerint Juncker széles körű támogatottsága összefügg azzal, hogy egy adóparadicsom kormányfője volt. Emiatt európai bizottsági elnökként sem várható tőle, hogy fellépjen az EU-nak sok kárt okozó offshore ellen.
