Ha az Európai Parlament a várhatóan július 16-án megtartott szavazáson a bizottság elnökévé választja, az 59 éves Jean-Claude Juncker lesz a brüsszeli testület 13. elnöke a következő öt évben.
Ismert, Juncker kiválasztását David Cameron ellenezte a legvehemensebben, valamint Orbán Viktor, aki a nap folyamán kijelentette: továbbra is ellenzi, hogy Juncker legyen az Európai Bizottság új elnöke. Elmondta azt is, hogy bár valószínűleg nagy fölénnyel megválasztják majd Junckert a bizottság elnökének, ő ezt a döntést nem fogja támogatni; mint mondta, ez elvi kérdés.
Cameron és Orbán problémája is hasonló Juncker személyével kapcsolatban: Cameron túlságosan „föderalistának” tartja a korábbi luxemburgi miniszterelnököt, akinek megválasztása esetén egyre nehezebb lesz az Európai Unió kötelékében tartania a szigetországot; a magyar miniszterelnök pedig a „lopakodó” szerződésmódosítást említette – azaz hogy a nemzetállamoktól olyan dolgokat vitatnak el, amelyek az alapszerződés értelmében hozzájuk tartoznak –, amelytől Magyarország sokat szenvedett. „Nem érdeke Magyarországnak, hogy ebbe az irányba menjenek tovább a dolgok, és a szavazatommal nagyon világos jelzést szeretnék adni, hogy Magyarország nem fogadja el ennek a gyakorlatnak a folytatását” – mondta. Orbán Viktor hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte mindennek ellenére meg fogja találni Junckerrel az együttműködéshez szükséges közös hangot.
Jean-Claude Junckert senki nem választotta meg semmilyen uniós tisztségre – erre hívta fel többek között a figyelmet Cameron több európai újságban. A brit kormányfő szerint képtelenség az az érv, miszerint Európa népe választotta a luxemburgi politikust a bizottság élére. Az európaiak zöme ugyanis nem vett részt az EP-választásokon, a részvételi arány pedig általában csökkent – írja Cameron. Az urnákhoz járulók pedig európai parlamenti képviselőikre szavaztak, nem pedig az Európai Bizottság elnökére.
