Ezt követően Junckert az Európai Parlament (EP) választhatja meg az Európai Bizottság elnökének. Ehhez a 751 EP-képviselő többségének szavazatát kell elnyernie. A brüsszeli Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülésének legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontja volt az EB-elnök jelölése.
David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök szavazott Jean-Claude Juncker ellen – közölte egy brit tisztségviselő. Elmondta, hogy 26 állam-, illetve kormányfő Juncker jelölését támogatta, a brit és a magyar kormányfő ellenszavazatával szemben.
Jean-Claude Juncker szintén a Twitteren keresztül reagált. Azt írta: büszke és megtiszteltetésnek tekinti, hogy elnyerte az Európai Tanács támogatását, valamint, hogy alig várja, hogy nekiláthasson az EP-képviselőkkel a munkához, hogy megszerezhesse a többség támogatását az Európai Parlamentben.
Herman Van Rompuy a döntést követő brüsszeli sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az állam- illetve kormányfők minősített többségi szavazással döntöttek Juncker jelölése mellett, s az Egyesült Királyságon és Magyarországon kívül minden ország Juncker jelölése mellett tette le voksát. Emellett arról is említést tett, hogy a tagállamok vezetői július 16-án ismét találkoznak majd, hogy a további részletekről, a többi között a még betöltésre váró posztok elosztásáról egyeztessenek.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke gratulált Junckernek a jelöltséghez. Elmondta: 20 éve ismeri és több alkalommal, több poszton dolgoztak együtt. A volt luxemburgi miniszterelnököt elkötelezett európainak és rendkívüli tapasztalattal rendelkező politikusnak nevezte. Egyúttal arra is kitért: bízik abban, hogy sima lesz az átmenet a mostani és a következő Európai Bizottság között.
Antonisz Szamarasz, az Európai Unió soros elnökségét az elmúlt fél évben ellátó Görögország miniszterelnöke úgy vélte: Jean-Claude Juncker a legjobb választás Európa számára.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés tette az Európai Parlament feladatává a bizottság elnökének a megválasztását, az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács jelölése alapján. A tagállamok vezetőinek pedig az EP-választás eredményének figyelembe vételével kell kiválasztaniuk a jelöltet. A választás előtt az EP legnagyobb pártjai abban állapodtak meg, hogy a választások nyomán legtöbb képviselővel rendelkező párt jelöltjének kellene elsőként lehetőséget kapnia.
Ha az Európai Parlament a várhatóan július 16-án megtartott szavazáson a bizottság elnökévé választja, az 59 éves Jean-Claude Juncker lesz a brüsszeli testület 13. elnöke a következő öt évben.
Ismert, Juncker kiválasztását David Cameron ellenezte a legvehemensebben, valamint Orbán Viktor, aki a nap folyamán kijelentette: továbbra is ellenzi, hogy Juncker legyen az Európai Bizottság új elnöke. Elmondta azt is, hogy bár valószínűleg nagy fölénnyel megválasztják majd Junckert a bizottság elnökének, ő ezt a döntést nem fogja támogatni; mint mondta, ez elvi kérdés.
Cameron és Orbán problémája is hasonló Juncker személyével kapcsolatban: Cameron túlságosan „föderalistának” tartja a korábbi luxemburgi miniszterelnököt, akinek megválasztása esetén egyre nehezebb lesz az Európai Unió kötelékében tartania a szigetországot; a magyar miniszterelnök pedig a „lopakodó” szerződésmódosítást említette – azaz hogy a nemzetállamoktól olyan dolgokat vitatnak el, amelyek az alapszerződés értelmében hozzájuk tartoznak –, amelytől Magyarország sokat szenvedett. „Nem érdeke Magyarországnak, hogy ebbe az irányba menjenek tovább a dolgok, és a szavazatommal nagyon világos jelzést szeretnék adni, hogy Magyarország nem fogadja el ennek a gyakorlatnak a folytatását” – mondta. Orbán Viktor hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte mindennek ellenére meg fogja találni Junckerrel az együttműködéshez szükséges közös hangot.
Jean-Claude Junckert senki nem választotta meg semmilyen uniós tisztségre – erre hívta fel többek között a figyelmet Cameron több európai újságban. A brit kormányfő szerint képtelenség az az érv, miszerint Európa népe választotta a luxemburgi politikust a bizottság élére. Az európaiak zöme ugyanis nem vett részt az EP-választásokon, a részvételi arány pedig általában csökkent – írja Cameron. Az urnákhoz járulók pedig európai parlamenti képviselőikre szavaztak, nem pedig az Európai Bizottság elnökére.
