Az amerikai hírszerzés névtelenül nyilatkozó illetékesei helyi idő szerint kedden tájékoztatták erről Washingtonban a sajtó képviselőit. „A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy tévedésből történt (a gép lelövése), és a rakétákat rosszul kiképzett emberek indították” – mondta a hírszerzés egyik illetékese, és felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz gyártmányú Buk légvédelmi ütegek kezelése kellő tudást és gyakorlatot igényel.
Az amerikai hírszerzésnek nincs bizonyítéka arra, hogy az orosz kormánynak közvetlenül köze lett volna a tragédiához. Mint mondták: valószínű, hogy a maláj gépet Buk (NATO-kódja: SA–11) típusú rakétával lőtték le az Oroszország által támogatott szakadárok, és Moszkva a felfegyverzésükkel teremtette meg a feltételeket a gép megsemmisítéséhez.
Az amerikai hírszerzés elismerte, nem tudja, hogy a rakétát kilövő szakadárok Oroszországban kaptak-e kiképzést vagy orosz szakértők segédkeztek-e rakétaindításban, és a légvédelmi üteget kezelők neve sem ismert számára. A washingtoni tájékoztatón azzal vádolták Oroszországot, hogy folytatja a szakadárok felfegyverzését, légvédelmi fegyvereket és harckocsikat szállít nekik. A hírszerzés összesítése szerint a szakadárok eddig egy tucat ukrán harci gépet lőttek le.
Röviddel az amerikai hírszerzés washingtoni tájékoztatója előtt az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége nyilvánosságra hozott egy műholdas térképet, amely a rakéta röppályáját ábrázolja. A diplomáciai külképviselet Facebook-oldalán látható térképen be van jelölve a rakéta becsapódásának és a gép lezuhanásának a helye is, továbbá a rakéta és a gép típusa is kiolvasható belőle.
Az UNIAN hírügynökség azt írja, hogy a térképen láthatók is megerősítik azt a feltételezést, miszerint a maláj gépet Buk típusú föld-levegő rakétával lőtték le a szakadárok ellenőrzése alatt álló donecki területről. Az Egyesült Államok kizárja azt a lehetőséget, hogy a tragédiát az ukrán hadsereg kötelékében lévő Buk-rakéták okozták volna.
A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata a múlt csütörtökön zuhant le a kelet-ukrajnai Doneck megye szakadárok kezén lévő részében, a gépen tartózkodó 298 ember – közöttük 193 holland állampolgár – életét vesztette.
Nem a lezuhant maláj utasszállító esete indokolhatja az Oroszország elleni szankciók harmadik körének bevezetését, hanem az uniós tagállamok elkeseredettsége, hogy a szankciók előző körének életbe lépése óta Oroszország semmit sem tett a helyzet rendezésére, sőt tovább eszkalálódott a válság – mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Navracsics emlékeztetett: az uniós külügyminiszterek már eldöntötték, hogy szükség van a szankciók újabb körére, amely az eddigi legsúlyosabb lépés, hiszen ez egy-egy ágazaton belüli teljes bojkottot jelent. A pénzügyi és a védelmi szektorban, az úgynevezett kettős felhasználású eszközök tekintetében, valamint egyes érzékeny és innovatív technológiák tekintetében bevezetendő bojkottról van szó – magyarázta. Hozzátette: az uniós külügyminiszterek felkérték az Európai Bizottságot, hogy csütörtökig fejezze be az ezzel kapcsolatos előkészítő munkát, majd arról kell dönteni, hogy szükség van-e az Európai Tanács rendkívüli ülésére az ügyben. Úgy látja, a múlt héten lezuhant maláj utasszállító esete abból a szempontból fordulópontot jelent, hogy az eddig radikálisabb állásponton állók igazolva látják nézetüket, a mérsékeltebbek pedig radikálisabbá váltak, utóbbira példaként említette Hollandiát. Navracsics Tibor arra is kitért, hogy nincs ugyan olyan közvetlen bizonyíték, amely Oroszországra hárítaná a jogi felelősséget a maláj utasszállító ügyében, de politikai felelőssége mindenképpen van a kialakult helyzetben, mert folytatja a szeparatisták ellátását hadieszközökkel. Hozzáfűzte: fennáll a veszély, hogy a szankciók miatt Oroszország olyan intézkedéseket tesz, amelyek az európai gazdaságokat súlyosan érintik.
Malajziai szakértők holland kollégáiknak adták át a lelőtt maláj utasszállító fekete dobozait – közölte szerdára virradóra a holland külügyminisztérium. Tájékoztatásuk szerint az MH17-es járat két fekete dobozát a kijevi repülőtéren kapta meg a katasztrófa kivizsgálását irányító holland biztonsági hivatal (OVV).
A repülési adatokat, illetve a pilóták és az irányítóközpont kommunikációját rögzítő berendezéseket ezután a nagy-britanniai Farnboroughba viszik, ahol le tudják olvasni a berendezések által tárolt adatokat, és megpróbálnak fényt deríteni a katasztrófa pontos okára. A holland minisztérium szerint az OVV képviselői több ország szakértőivel együtt, egy belga katonai géppel fogják Farnboroughba szállítani őket. Mohamed Sakri ezredes, a maláj nemzetbiztonsági tanács tagja azt mondta, hogy mindkét fekete doboz jó állapotban van. Szakértők azonban nem tartják valószínűnek, hogy a bennük tárolt információkból következtetni lehet majd arra is, hogy kik lőtték le a gépet.
Oroszország átadta az Európai Uniónak a maláj utasszállító kelet-ukrajnai katasztrófával kapcsolatos információit az Európai Uniónak – közölte Vlagyimir Csizsov, Moszkva uniós nagykövete. Az orosz hírügynökségek szerdára virradóra idézték a diplomatát, aki szerint az orosz fél kedden továbbította a védelmi tárca adatait, de Brüsszelben egyelőre nem reagáltak.
„Csak az Egyesült Államok részéről érkezett válasz, és teljesen megjósolható volt: kételkedve fogadták az orosz adatokat. Ehhez van joguk, de amennyiben kételkednek, akkor rendelkezésre kellett volna bocsátaniuk saját bizonyítékaikat, de ezt egyelőre nem tették meg. Hozzáteszem, hogy ilyen helyzetekben az amerikaiak sosem mutatnak fel tényszerű bizonyítékokat, arra hivatkozva, hogy hírszerzési információkról van szó, amelyek kompromittálhatják forrásaikat” – mondta Csizsov.
Az orosz diplomata emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok egy hasonló botrány középpontjába került 1988 júliusában, amikor Vincennes nevű hadihajója tévedésből lelőtte az iráni légitársaság Dubajba tartó utasszállító repülőgépét. Az incidensben a fedélzeten tartózkodó mind a 290 ember, köztük 66 gyerek életét vesztette. Csizsov felhívta a figyelmet arra, hogy akkoriban George Bush amerikai elnök azt mondta, hogy sosem kér bocsánatot az Egyesült Államok nevében, bármit is mutatnak a tények.
