Újabb várost szerzett vissza az ukrán hadsereg

A településről a szakadárok rendszeresen lőtték az ukrán katonák állásait, illetve több lakott területet.

A település egy magaslaton fekszik Doneck és Luhanszk megye, valamint az oroszországi rosztovi terület határán. A településről a szakadárok rendszeresen lőtték az ukrán katonák állásait, illetve több lakott területet, beleértve az orosz határnál lévő Marinyivka települést. Porosenko elnök kifejezte meggyőződését, hogy az ukrán fegyveres erők becsülettel végrehajtják feladatukat, és a „felszabadított területeken” hamarosan újra béke lesz.

Doneck városában az éjjel három civil vesztette életét és öt sérült meg a napok óta csaknem szünet nélkül folyó tűzharcokban a szakadárok és a „terrorellenes” erők között.

Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Doneck megye keleti részén, Luhanszk megye határánál az ukrán katonák behatoltak Sahtarszk, Torez és Lutihine településekre, valamint felszabadították Debalcevét. Megerősítették továbbá állásaikat Horlivkánál, ahol napok óta heves harcok dúlnak. A település elfoglalása kulcsfontosságú a megyeközpont, Doneck városának megközelítése szempontjából. Heves harcok folynak Pervomajsdzk és Sznizsne „felszabadításáért” is.

A szóvivő elmondta, hogy a szakadárok felrobbantottak Horlivkánál egy autóhidat és egy vasúti sínpályát. Egy nap alatt 24 támadás érte a katonák állásait a térségben, Luhanszk, Novij Szvit, Marinyivka, Amvroszijivka, Komiszarivka és Prodorozsne településeknél.

Közben Dmitro Timcsuk katonai szakértő Facebook-oldalán arról számolt be, hogy Doneck megye északi részén, a már „felszabadított” Szlovjanszkba és Kramatorszkba visszaszivárognak a szeparatisták „békés lakóknak álcázva magukat”. A terrorellenes művelet sajtóközpontja előző nap adta hírül, hogy szakadár fegyveresektől megtisztított településekre kezdenek visszatérni a harcok miatt elmenekült lakók, a városokban folyamatban van az áramszolgáltatás, a gáz- és a vezetékes vízellátás helyreállítása, kinyitnak a boltok és a patikák.

A kelet-ukrajnai harcokban április közepe óta már legalább 1142 ember vesztette életét, és közel három és fél ezren sebesültek meg – közölte hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Navi Pillay genfi nyilatkozata szerint rendkívül riasztó a harcok hevességének fokozódása Luhanszk és Doneck térségében. A maláj utasszállító repülőgép lelövése pedig háborús bűncselekmény lehet.

A jelentés megállapítja, hogy az oroszpárti szeparatista csoportok „professzionalizálódtak”, és közös parancsnokság alá kerültek. Az élükön gyakran Oroszországból származó vezetők állnak, akik kiképzettek, és a csecsenföldi és a Dnyeszter menti fegyveres konfliktusokban harci tapasztalatokat szereztek. Ezek korábban anarchista fegyveres csoportok voltak, különféle kötődésekkel és célkitűzésekkel, de most központi parancsnokság alatt egyesülnek – írta.

A főbiztos szakértői úgy vélik, hogy a következő hónapokban menekülthullám indulhat el az Oroszország által márciusban megszállt Krím félszigetről „az ukránokat, tatárokat és általában a kisebbségek tagjait sújtó szigorú korlátozások, zaklatások és diszkrimináció miatt”. E csoportoknak korlátozzák a gyülekezési jogaikat, egyesülési szabadságukat és a szólásszabadságukat – állapítja meg a dokumentum.

Amerikai képviselők olyan törvénytervezetet terjesztettek a képviselőház elé, amely az Egyesült Államok kiemelt NATO-n kívüli szövetségesének ismerné el Ukrajnát, és lehetővé tenné a közvetlen katonai segítségnyújtást Kijevnek – jelentette hétfőn az orosz média.

A dokumentumot a republikánus és a demokrata párt öt-öt képviselője nyújtotta be. Az indítvány egyik szerzője, Jim Gerlach republikánus képviselő szerint „a tervezet felhatalmazná az amerikai elnököt, kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormány képviselőivel arról, hogy milyen eszközökre van szüksége a védelem és a felderítés területén”. Az indítvány arra is lehetőséget teremtene, hogy Washington segítséget nyújtson Ukrajnának demokráciája és szuverenitása megvédése érdekében.

A dokumentum egyik társszerzője, Marcy Kaptur demokrata képviselő azt mondta: törvénytervezetük javasolja, ismerjék el Ukrajnát az Egyesült Államok NATO-n kívüli kiemelt szövetségesének, olyan biztonságot szavatoljanak számára, mint amilyet a NATO nyújt az észak-atlanti szövetség országainak.

Petro Porosenko ukrán elnök a múlt héten a CNN-nek nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev azt szeretné, ha az Egyesült Államok fontos, NATO-n kívüli szövetségesként kezelné Ukrajnát, úgy, mint Izraelt, Japánt, Dél-Koreát vagy a Fülöp-szigeteket. Hozzátette, a nemzetközi közösségnek az összes rendelkezésre álló eszközt fel kell használnia a válság csillapítása érdekében. Ha a szankciók segítenek ebben, akkor új gazdasági büntetőintézkedéseket kell bevezetni (Oroszország ellen).

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a nyugati szankciók hatására még önállóbbá válhat Oroszország, és nem fog „szemet szemért, fogat fogért” alapon, hisztérikusan reagálni a büntetőintézkedésekre. Lavrov arról is beszélt moszkvai sajtótájékoztatóján, hogy a szankciók ritkán érik el céljukat, és ez Oroszország esetében is így lesz. „Biztosítom önöket, hogy megbirkózunk azokkal a nehézségekkel, amelyek a gazdaság több területén fel fognak merülni. Talán önállóbbakká válunk és biztosabbak leszünk saját erőnkben, és ez is hasznos” – mondta Lavrov. A külügyminiszter szerint gyanút kelt a maláj gép lezuhanásával kapcsolatos vizsgálat, például az, hogy nem hozták még nyilvánosságra a repülésirányítók kommunikációját a pilótákkal.