Hírügynökségi beszámolók szerint a gép roncsainál mintegy 70 szakember, köztük egy holland és egy ausztrál küldöttség, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziója kutatott a július 17-én történt katasztrófa áldozatainak maradványai után.
Az EBESZ a Twitteren azt írta, „hosszú nap előtt állnak”, amely során az áldozatok maradványainak felkutatására fognak összpontosítani.
Az ukrán hatóságok szerint a katasztrófa 298 áldozata közül 80-nak a holttestét még nem találták meg. A holland küldöttség egy tagja azt mondta, hogy az összes áldozat megtalálása akár újabb hetekbe is telhet.
A szakértők sorozatban a harmadik nap jutottak el biztonságban a becsapódás helyszínére, amelyet korábban a környéken dúló heves harcok miatt nem tudtak megközelíteni. Ugyanakkor a helyszínen dolgozók pénteken azt mondták, hogy a biztonsági helyzet továbbra is „instabil és kiszámíthatatlan”. Az AFP hírügynökség riportere szerint a szakértők munkáját szombaton fegyveres szakadárok felügyelték.
Az Európai Unió még február 20-án, a kijevi Függetlenség terén (Majdanon) folyó tüntetésekkel kapcsolatban tiltotta be minden olyan eszköz eladását Ukrajnának, amely „belső elnyomásra, tüntetések leverésére, tömegoszlatásra vethető be”. A lépés hátterében az állt, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán elnök bevetette a karhatalmat a távozását követelő tömegek ellen, az erőszakban több mint száz ember életét vesztette.
Az orosz külügyminisztérium szombati közleményében azt írta, hogy „az Európai Tanács közelmúltbeli brüsszeli ülésén az EU tagországainak vezetői csöndben megállapodtak arról, hogy visszavonják a belső elnyomásra felhasználható eszközök ukrajnai exportjának tilalmát. A lépés katonai technológiák és eszközök exportjára is kiterjed.”
Az orosz külügy közleményében azt írta, hogy az exporttilalom feloldása „kettős mércéről tanúskodik” az EU részéről. A közlemény egyúttal felszólította az uniós tagállamok illetékeseit, hogy „cselekedjenek józanul”, léptessék ismét életbe a tilalmat, és „ne Washington utasításait kövessék” az ukrán válsággal kapcsolatban.
Az Egyesült Államok és más nyugati államok többször azzal vádolták Moszkvát, hogy fegyverrel látja el a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat, illetve a határ mentén az orosz hadsereg is lövi az ukrán biztonsági erőket, amelyek a felkelőktől próbálják visszaszerezni az azok által a február végi hatalomváltást követően elfoglalt területeket.
Ezzel szemben Moszkva azt állítja, hogy az ukrán fegyveres erők saját lakosságuk ellen folytatnak harcot az ország keleti részén. Oroszország többször is a kijevi hatóságok által „terrorellenes műveletnek” nevezett akció beszüntetésére szólított fel.
Ismert, pénteken Barack Obama és Vlagyimir Putyin telefonon egyeztetett az ukrán helyzetről, először a maláj repülőgép lelövését, illetve azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrán válságban játszott szerepe miatt.
