Az elnöki székben Abdullah Gült követő Erdogan az ankarai parlament előtt letette hivatali esküjét, amelyben megfogadta, továbbra is az alkotmányt, a jog felsőbbrendűségét, a demokráciát, Kemal Atatürk elveit és reformjait, valamint a világi köztársaság alapelveit hirdeti majd. A beiktatási ünnepségen részt vett Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter is. Az új államfőt augusztus 10-én közvetlen szavazással már az első körben abszolút többséggel megválasztotta a török lakosság.
Erdogan államfői kinevezése azonban nem okozott osztatlan megelégedést a török belpolitikai élet szereplői között. A legnagyobb ellenzéki párt, a világi Köztársasági Néppárt (CHP) tagjai távollétükkel tüntettek az új elnök beiktatása ellen. Kemal Kilicdaroglu, a CHP vezetője alkotmánysértéssel vádolta Erdogant. Egy másik néppárti képviselő a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselőinek gúnyos bekiabálása közepette felolvasta a házirend szövegét Cemil Cicek nemzetgyűlési elnöknek. A nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártjának (MHP) képviselői pedig tüntetésképpen megtagadták a tapsot az új államfőtől.
Az ellenzék szerint Erdogannak le kellett volna mondani a miniszterelnöki és pártelnöki tisztségekről az után, hogy a választási bizottság augusztus 15-én közzétette az elnökválasztás eredményeit. A török alkotmány ugyanis kimondja, hogy a megválasztott államfő nem kötődhet semmilyen párthoz és vissza kell adnia parlamenti mandátumát. Mindenesetre a török kormány csütörtökig halogatta az elnökválasztás győztesének kihirdetését, és azzal érvelt, hogy az eredmények nyilvánosságra hozása előtt Erdogan törvényesen maradhatott hivatalban.
A lépéssel Erdogan azt akadályozta meg, hogy a leköszönő államfő, Abdullah Gül visszatérhessen az AKP pártelnöki székébe és esetlegesen elfoglalhassa a kormányfői tisztséget. Bár mindkét politikus az iszlamista-konzervatív politikai platform tagja, és korábban szövetségeseknek számítottak, Gül az utóbbi időben Erdogan legnagyobb riválisának számított.
A 2003 óta hatalmon lévő Erdogan korábban kijelentette, kiterjeszti a többnyire ceremoniális feladatkörökkel járó elnöki tisztség hatásköreit. Szakértők úgy vélik, az új államfő célja, hogy az alkotmány jövőbeli esetleges módosításán keresztül elnöki típusú köztársaságot vezessen be Törökországban.
