Máliki erről vasárnap éjfélkor elmondott – előre be nem jelentett – televíziós nyilatkozatában beszélt. Azt is jelezte, hogy bíróság előtt emel panaszt Maszúm ellen az elmulasztott lépés miatt.
A kormányfő – akinek döntése várhatóan tovább mélyíti a súlyos belpolitikai válságot a szélsőséges iszlamisták hadműveletével is küzdő Irakban – úgy vélekedett, hogy Maszúm politikai célok érdekében vállalta az alkotmánysértést.
Több mint három hónappal az április 30-i választások után az arab országnak még mindig nincs új kormánya a parlamenten belüli mély megosztottságok miatt. Az eddig kormányzó Núri al-Máliki síita koalíciója nyerte a voksolást, de nincs egyértelmű többsége, s mind többen követelik, hogy a tekintélyelvűséggel és a szunniták háttérbe szorításával vádolt miniszterelnök álljon félre.
A kormányfő először jelent meg a tévében azóta, hogy az amerikai légierő csapásokat mért a szélsőséges fegyveres csoportokra, továbbá repülőgépekről humanitárius küldeményeket is dobtak le az országban.
Egy amerikai illetékes Máliki éjjeli nyilatkozata után Washington támogatásáról biztosította az államfőt. „Teljes mértékben támogatjuk Fuád Maszúm elnököt mint az alkotmány garantálóját és egy olyan miniszterelnök-jelöltet, aki képes arra, hogy nemzeti konszenzust teremtsen” – fogalmazott Brett McGurk külügyi államtitkár-helyettes a Twitter közösségi oldalon közzétett üzenetében.
Nem sokkal később Mary Harf külügyi szóvivő közleményt adott ki a témában. Ebben megerősítette McGurk állásfoglalását, leszögezve azt is, hogy Washington kapcsolatban áll az iraki szervekkel és folyamatosan figyeli az iraki helyzetet. Olyan folyamatra van szükség, amely az iraki nép törekvéseit képviselni tudó miniszterelnök megválasztásához vezethet, nemzeti konszenzust teremthet és nyitott kormányzásra ad lehetőséget – áll a közleményben.
A szóvivő azt is kiemelte, hogy Washington elutasít minden olyan próbálkozást, amely az alkotmányos vagy igazságügyi eljárások manipulációjával próbál eredményt elérni. Megerősítette, hogy az alkotmány betartásának garantálójaként Maszúm elnökre tekintenek.
Máliki viszont azt mondta, hogy Maszúm döntésének súlyos következményei lesznek, köztük az, hogy a biztonsági helyzet romlani fog az országban.
A nyilatkozattal párhuzamosan a rendőrség bejelentette, hogy az este folyamán a síita miniszterelnökhöz hű különleges erőkkel jelentősen megerősítették a kormányzati és más fontos állami épületeknek otthont adó bagdadi városnegyed védelmét. Egy rendőrtisztviselő hozzátette, hogy szokatlan biztonsági intézkedésekről van szó, amelyekhez hasonlókat rendkívüli állapot bevezetésekor szoktak tenni.
Eközben újabb élelmiszer-küldeményt és víztartályokat dobott le az Egyesült Államok a dzsihádista Iszlám Állam (IÁ) előretörésétől fenyegetett észak-iraki lakosságnak – közölte az amerikai védelmi minisztérium. A hadsereg 22 488 ezer adag ételnek megfelelő élelmiszer-küldeményt és mintegy 16 633 liter vizet tartalmazó tartályokat dobott le. Ismert, az IÁ harcosai az előző héten bevették a legnagyobb iraki keresztény városnak számító Karakost és az addig kurdok ellenőrizte Szindzsár városát, emiatt mintegy kétszázezren – többségükben a türkmén és a jazidi kisebbség tagjai – menekültek el a közeli hegyekbe. A víz- és élelemhiány miatt a térségben szorult helyzetbe kerültek az elüldözött kisebbségi közösségek, humanitárius katasztrófa kialakulása fenyegetett.
Orvosi források azt közölték, hogy Bagdadtól északkeletre vasárnap öngyilkos merénylő robbantotta fel magát kurd fegyveresek között. A merényletnek tíz halálos áldozata és nyolcvan sebesültje van. A támadás Dzsalavla városában történt, ahol a szélsőségesek súlyos harcokat vívnak a kurd erőkkel.
Az amerikai légierő a hétvégén támadásokat hajtott végre az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita csoport ellen az iraki kurd terület székhelye, Erbíl közelében. Nyugati államok segélyküldemények eljuttatását is megkezdték a dzsihadisták előretörésétől fenyegetett észak-iraki lakosságnak; hazánk mintegy 70 ezer eurónyi segéllyel támogatja a térség keresztény közösségeit és a kurdokat.
Amerikai titkosszolgálati értesülések szerint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat jemeni és afrikai fiókszervezeteinek tagjai csoportosan állnak át az Irakban és Szíriában előrenyomuló, Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita csoporthoz – olvasható a The Washington Post című amerikai napilap friss elemzésében. A lap által megkérdezett terrorelhárítási szakértőket aggodalommal tölti el a jelenség, azt ugyanis az IÁ növekvő vonzerejének tulajdonítják. „Az al-Kaida számos helyi szervezetéből álltak át kisebb csoportok az IÁ-hoz” – közölte a hírszerzés egyik neve elhallgatását kérő munkatársa, hozzátéve, hogy a helyzet valószínűleg a szunnita fegyveresek minden újabb győzelmével tovább fog súlyosbodni.
Név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint az átállások elsősorban a terrorhálózat jemeni szervezetét, az Arab-félsziget al-Kaidáját (AQAP) és a csoport észak-afrikai szárnyát, az Iszlám Maghreb al-Kaidáját (AQMI) érintik. A tájékoztatás szerint a jelenség az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket kezdett ölteni és az olyan, például líbiai dzsihadista csoportokat is érinti, amelyek formálisan nem részei az al-Kaidának.
A megkérdezett szakemberek 10 ezerre becsülték az Iszlám Állam harcosainak számát, közülük állítólag 3-5 ezren nem iraki és szíriai, hanem külföldi állampolgárok. A szíriai polgárháború a jelek szerint felettébb kedvező volt a toborzás szempontjából, a fegyveres felkelés ugyanis jóval több külföldi dzsihadistát vonzott, mint az iraki vagy az afganisztáni háború, részben azért, mert Szíria könnyebben elérhető a Közel-Keletről és Európából is.
Az újabb harcosok csatlakozása még jobban megerősítette a szervezetet, amelyet azóta tartanak számon a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb milíciájaként, hogy tagjai az iraki hadsereg katonáit megfutamítva egy villámhadjáratban nemrégiben jelentős területeket foglaltak el Szíria keleti, illetve Irak északnyugati részén.
