Bukarest: Nem adtunk fegyvert az iszlamistáknak

Bukarest cáfolja, hogy segítette volna a szunnita szélsőségesek felfegyverzését.

VZ
2014. 08. 13. 14:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bukarest arra reagált, hogy egy neve elhallgatását kérő orosz katonai vezető a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta: a szunnita szélsőségeseket nyugati titkosszolgálatok segítették abban, hogy fegyverhez jussanak.

Az idézett forrás szerint a IÁ Bulgáriából jutott páncélozott járművekhez és gránátvetőkhöz, Horvátországból tüzérségi eszközökhöz, Ukrajnából csapatszállító járművekhez, Romániából pedig tankokhoz és lőfegyverekhez.

Az ország fegyverexportját felügyelő bukaresti külügyminisztérium az Agerpres hírügynökségnek leszögezte: 2012–2014 között Románia senkinek nem adott el harckocsikat, és határozottan elutasítja azokat a névtelenségbe burkolózó gyanúsításokat, amelyek szerint köze lenne a szunnita szélsőségesek felfegyverzéséhez.

Eközben az Európai Bizottság jelentése szerint több mint kétezer európai uniós polgár vehet részt az iraki és szíriai harcokban az iszlamisták oldalán. Arra vonatkozóan nem közölt adatokat Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos irodája, hogy melyik országban pontosan hány európai iszlamista harcos tartózkodhat, mivel egyes fegyveres csoportok, elsősorban az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita szervezet, Szíriában és Irakban is aktívak.

Szintén szerdán Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter egy rádióinterjúban arról számolt be, hogy a párizsi kormány információi szerint nagyjából 900 francia állampolgár harcol a két közel-keleti országban, vagy van útban Szíria és Irak felé.

Az Irakban előrenyomuló Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita csoport fegyveresei már jelentős területeket foglaltak el az ország északi és nyugati részén, s az ottani, illetve a kelet-szíriai területeken „kalifátust” kiáltottak ki. A szervezet az általa elfoglalt területekről elüldözte a türkmén és a jazidi kisebbség – egy saját vallást követő kurd népcsoport – tagjait, akik a környékbeli hegyekben rekedtek víz és élelem nélkül. Az iraki fejleményekről itt olvashat bővebben.

A korábban Iraki és Levantei Iszlám Államként (ILIÁ) ismert szervezet tavaly tavasszal kapcsolódott be a több mint három éve tartó szíriai polgárháborúba, s azóta már megszerezte az ellenőrzést Rakka és Deir-ez-Zór tartományok majdnem teljes területe fölött. A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődött, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladja a 170 ezret.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.