Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke

A lengyel kormányfőt választották meg az Európai Tanács elnökének. Federica Mogherini pedig az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője lett.

A tapasztalatlansága és az Oroszországgal szembeni békülékenysége miatt őt ért bírálatokra azt mondta: 41 éves, de 20 éve foglalkozik európai és nemzetközi ügyekkel, az olasz miniszterelnök és az Európai Tanács több tagja is fiatalabb nála, továbbá a politikai pályán és a civil szférában szerzett tapasztalatot is értékesnek tekinti. Elmondta, hogy az olasz elnökség kezdete óta az első útja Kijevbe, majd onnan Moszkvába vezetett, célja pedig az volt, hogy előmozdítsa a párbeszédet. Úgy fogalmazott, hogy a szankciós politika mellett a diplomáciai csatornákat is nyitva kell tartani. Bízni kell abban, hogy ez eredményre vezet, és egyelőre nem ez a helyzet – hangoztatta az olasz politikus. „Európa béketervként indult, és ezt sosem szabad elfelejteni, legfőképpen mind amiatt, ami körülöttünk történik” – nyomatékosította Mogherini.

Egy bekapcsolt mikrofon mellett közölte a ciprusi elnökkel szombaton Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, hogy a tagállamok vezetői megállapodtak arról, hogy Donald Tusk lesz az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke.

Az unió hivatalos műsorszolgáltatójának kamerája éppen vágóképeket készített a tanácskozás előtt a teremben, amikor Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök odahajolt Van Rompuyhöz, és a következőt mondta: „Jól tudom, Donald (Tusk) rendben van?” „Igen, de maradjon köztünk” – válaszolt a felvételen jól hallhatóan az Európai Tanács elnöke. Van Rompuy nem tudta, hogy be van kapcsolva a mikrofon.

Donald Tusk is beszélt az ukrajnai helyzettől, mint mondta, a konfliktusra az EU-nak egységes választ kell adnia. „Az EU csak akkor bukik el, ha megosztottá válik – húzta alá. – A célunk az, hogy béke legyen.”

Tuskot amiatt érték bírálatok több oldalról is, mert sem az angol, sem a francia nyelvet nem beszéli folyékonyan. Mikor egy újságíró szembesítette ezekkel a kritikákkal, Tusk azt ígérte, hogy mikorra hivatalba lép, decemberre, 100 százalékosan felkészül angolból.

A lengyel kormány jövőjét firtató kérdéseket Tusk azzal hárította el, hogy arról majd a jövő héten Varsóban fog nyilatkozni.

Az ukrajnai orosz agressziós cselekmények miatt az Oroszország elleni uniós szankciók lehetséges megszigorításáról szóló találgatások közepette kezdődött meg szombat délután Brüsszelben az EU-országok csúcsvezetőinek rendkívüli tanácskozása. Az ülés eredetileg tervezett fő témája két uniós kulcspozíció betöltésének az eldöntése: miután az Európai Parlament már megszavazta az Európai Bizottság elnökének– a portugál néppárti José Manuel Barroso utódjának – Jean-Claude Juncker szintén néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt, az EP elnöke pedig ismét a német szociáldemokrata Martin Schulz lett, az állam- és kormányfőknek most minősített többséggel az Európai Tanács elnökének személyéről, vagyis saját testületük irányítójáról, továbbá az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről kell dönteniük. Az előbbi posztot eddig a belga néppárti Herman Van Rompuy, az utóbbit a brit munkapárti Catherine Ashton töltötte be.

Önbecsapás azt állítani, hogy az Európai Unió szankciós politikája Oroszországgal szemben sikeres, hogy a folytatása elegendő, és meg fogja oldani a konfliktust – jelentette ki a csúcstalálkozóra érkezve Orbán Viktor miniszterelnök.

Angela Merkel német kancellár a tanácskozásra érkezve úgy vélekedett, hogy ezúttal sikerül dűlőre jutni a személyi kérdésekről. Az Európai Tanács elnöki posztjára Donald Tusk lengyel kormányfőt, a főképviselői tisztségre pedig Federica Mogherini olasz külügyminisztert tekintik a legesélyesebbnek uniós körökben. Ukrajnáról Merkel azt mondta, hogy „nagyon súlyos” a helyzet.

Francois Hollande francia köztársasági elnök arról beszélt érkezési nyilatkozatában, hogy az Oroszország elleni szankciókat „az eddiginél magasabb szintre” kell emelni.

Mark Rutte holland kormányfő visszafogottan szólt a szankciószigorítás eshetőségéről. Mint mondta, az Európai Bizottságnak át kellene tekintenie a szankciók politikai és gazdasági hatását. A maga részéről elégedetlenségét hangoztatta a szankciók eddigi hatásfokát illetően.

Dalia Grybauskaite litván államfő úgy fogalmazott újságírók előtt a tanácskozás megkezdése előtt, hogy Oroszország „gyakorlatilag hadiállapotba” került azzal az Ukrajnával, amely közeledni kíván az Európai Unióhoz.

Alexander Stubb finn miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a szankciószigorításhoz a tagállamok többségének támogatására van szükség. Kizárta a konfliktus katonai megoldásának lehetőségét, és arra hivatkozott, hogy az EU csak puha hatalomgyakorlásra képes. Szerinte is át kell tekinteni, mennyire mondhatók eredményesnek az eddigi szankciók.

Magyarország sikere is Donald Tusk lengyel kormányfő megválasztása az Európai Tanács elnökévé, a döntéssel tovább nőtt Közép-Európa súlya az unióban – mondta Szijjártó Péter az m1 Híradó című műsorának vasárnap. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Moldovában tartózkodó államtitkára telefonon nyilatkozva azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök már régóta érvelt és lobbizott amellett, hogy legyen közép-európai vezetője is az Európai Uniónak. Közép-Európa súlya ugyanis az unión belül gazdasági értelemben jelentősen megnőtt azzal, hogy az elmúlt időszakban az unió átlagánál jobb gazdasági számokat és eredményeket tud felmutatni, és ez a térség lett az európai növekedés motorja – tette hozzá.