A szombat délután kezdődött rendkívüli uniós csúcsot követően Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vasárnap hajnalban elmondta, az Európai Tanács készen áll, hogy további jelentős lépéseket tegyen a helyszínen zajló események függvényében. A belga politikus szerint mindenki tisztában van azzal, hogy gyorsan kell cselekedni, a további lépések attól függnek, hogy mi történik Kelet-Ukrajnában.
„Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, aki szerint egyetértés alakult ki, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, akkor azért egyre nagyobb árat kell fizetnie. A portugál politikus tudatta: a bizottság hamarosan leteszi az asztalra az újabb javaslatokat.
„A szankciók nem öncélúak, hanem eszközként szolgálnak annak demonstrálására, hogy ez a viselkedés nem elfogadható” – jelentette ki Barroso, aki szerint túl nagy a kontraszt az elhangzott ígéretek és a terepen tapasztalható valóság között. „Ezt a válságot nem lehet katonai úton megoldani” – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.
Önbecsapás azt állítani, hogy az Európai Unió szankciós politikája Oroszországgal szemben sikeres, hogy a folytatása elegendő, és meg fogja oldani a konfliktust – jelentette ki a csúcstalálkozóra érkezve Orbán Viktor miniszterelnök.
Ha az elkövetkező napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben – közölte Angela Merkel német kancellár az éjszakába nyúló szombati brüsszeli EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján. A kancellár a sajtótájékoztatót megnyitó nyilatkozatában, majd kérdésekre válaszolva többször is leszögezte, az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátette, ezzel az összes uniós tagország egyetért.
A maga részéről ebből az alaptételből azt a következtetést is levonta, hogy a fegyverszállítás – és annak eredményeként a kijevi kormányzat katonai megerősítése – sem mozdítja elő a rendezés ügyét. Megjegyezte, hogy a fegyverszállítások kérdésében az egyes EU-tagországok már nem feltétlenül vallanak azonos nézetet. Az eltérő állásponton levő országok közül Merkel nem nevezett meg egyet sem, diplomaták azonban elmondták, hogy Litvánia például az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások mellett érvelt.
Angela Merkel kitért arra, hogy a tanácskozáson az uniós országok állam-, illetve kormányfői közül senki nem kérdőjelezte meg komolyan Oroszország „nagyszabású katonai érintettségét” az ukrán határtérségben. Szerinte ha ez így marad, akkor az EU részéről a szankciók kiterjesztése várható egy héten belül.
Robert Fico szlovák miniszterelnök a csúcsértekezlet után „értelmetlennek és a kívánttal ellentétes hatást kiváltónak” nevezte az EU Oroszország elleni büntetőintézkedéseit, és azzal fenyegetőzött, hogy hazája megvétózza az esetleges újabb szankciókat. „Amíg nem tudjuk, hogy a már bevezetett szankcióknak milyen hatása van, nincs értelme újabbaknak” – jelentette ki Fico újságíróknak nyilatkozva.
Szlovákia, amelynek fontosak az orosz gázszállítások, már korábban kifejezésre juttatta, hogy ellenzi a büntetőintézkedéseket Oroszország ellen. Robert Fico most kijelentette azt is, hogy küzdeni fog az olyan szankciótervek ellen, amelyek ártanak országa gazdasági növekedésének. „Ha lesznek javaslatok, akkor fenntartom magunknak a jogot, hogy megvétózzuk azokat, amelyek ártanak Szlovákia nemzeti érdekeinek” – jelentette ki.
Hétfőn Minszkben összeül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport – jelentette be szombat este a fehérorosz külügyminisztérium. A tárgyalás tartalmáról konkrétumot nem közöltek, csak azt, hogy a nyugati országok és Kijev szerint súlyosbodott a kelet-ukrajnai konfliktus.
Petro Porosenko ukrán államfő szombaton Brüsszelben tanácskozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, majd az Európai Unió vezetőihez szólva azt mondta: reméli, hogy a minszki tárgyalások a tűzszünetről és az ő béketervéről szólnak majd. Azt várja, hogy a héten már bejelenthetik a béketerv első változatát. Elmondta, a minszki tanácskozáson szó lesz az EBESZ térségbeli tevékenységéről, beleértve, hogy a szervezet „végig a(z orosz–ukrán) határ mentén” végezzen ellenőrzést.
Szombaton telefonon beszélt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, és egyetértettek abban, hogy a kontaktcsoportban képviseltetnie kell magát Délkelet-Ukrajnának (a lázadóknak) is.
Moszkva már többször követelte, hogy a válság megoldásáról szóló tárgyalásokon részt vehessenek a szakadárok is. Az ukrán vezetők azonban mindeddig elutasították ezt. Porosenko Brüsszelben nem beszélt a szakadárok esetleges részvételéről.
Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság „kormányfőhelyettese” a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy a szakadárok egy vagy két képviselője is jelen lesz a hétfői tanácskozáson.
