Ezt a tervet húzta keresztbe a maláj gép lelövése

Merkel és Putyin titkos ukrán béketervét hiúsította meg az utasszállító pusztulása. Amerikai érdek a háttérben?

A brit The Independent az ukrán válságrendezés egy titkos tervét tette közzé, amelyet Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő dolgozott ki. Ennek az elképzelésnek a elkészítése azonban félbeszakadt a maláj gép lezuhanása miatt. A tárgyalási folyamat résztvevői szerint az egyeztetések tovább folytatódhatnak abban az esetben, amennyiben a vizsgálatnak teret engednek – számolt be a Karpatinfo.net.

A terv alapvető célja az ukrán államhatár stabilizálása, valamint Ukrajnának való jelentős segítségnyújtás egy új energetikai megállapodás elfogadása által. Ha Oroszország elfogadná a feltételeket, akkor a nemzetközi közösség elismerné a Krím függetlenségét és Oroszország általi annektálását.

A tárgyalási folyamat név nélkül nyilatkozó résztvevői elmondták, hogy a terv első céljának eléréséhez Oroszországnak fel kell hagynia a szeparatisták katonai és pénzügyi támogatásával. A potenciális egyezmény autonómiát biztosítana a szóban forgó régiónak – írja az Obozrevatel.com internetes hírportál.

A titkos terv szerint Ukrajnának egy új, Gazprommal való szerződést ajánlanának mely a gázszállításra és gázárakra vonatkozón tartalmazna pontokat. Oroszország kifizetné azt az egymilliárd dollárt Ukrajnának melyet a Fekete-tengeri Flotta Krímen és Szvasztopolban való állomásozásáért kellett volna kifizetnie.

Ezzel párhuzamosan a terv előírja, hogy az ukrán államfő nem fogja belegyezését adni a NATO-hoz való csatlakozáshoz. Putyin emellett nem akadályozná és nem szólna bele a társulási egyezmény által előírt Kijev és EU közötti kereskedelmi viszonyba.

A Németország által javasolt terv továbbra is a tárgyalóasztalon fekszik, más ötletek pedig egyelőre nincsenek kilátásban. A The Independent megjegyzi, hogy a brit külügyminisztérium képviselői kijelentették, hogy semmit sem tudnak ezekről a titkos tárgyalásokról, majd hozzátették, hogy sem az USA sem pedig Nagy-Britannia nem fogja soha a Krímet Oroszország részeként elismerni. A német nagykövetség pedig egyáltalán nem volt hajlandó nyilatkozni a szóban forgó titkos tárgyalásokról, a délután folyamán azonban Christiane Wirtz német helyettes kormányszóvivő a beszámolóra reagálva kijelentette: a The Independent írásának „nincsen semmiféle valóságalapja”.

A The Independent megjegyezte, hogy Angela Merkel kormánya a maláj gép katasztrófájáig rendületlenül ellenezte az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések harmadik körét kereskedelmi és diplomáciai okokból egyaránt.

Ismert, a tárgyalásokat félbeszakító katasztrófa miatt Washington egyből az oroszbarát szakadárokat, és az őket támogató Moszkvát okolta.

Látványos az amerikai–európai érdekkülönbség az ukrán válság megítélésében is – mondta Nógrádi György korábban a Lánchíd Rádiónak. A biztonságpolitikai szakértő már májusban felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszország elleni szankciók harmadik csomagjának bevezetése Európának és így Magyarországnak is rengeteget árthat.

Nógrádi György hozzátette: az európai parlamenti választások után az uniónak arra kell választ adnia, elfogadja-e szerepe, befolyása csökkenését az USA-val és Kínával szemben, vagy pedig megpróbál felnőni és ténylegesen egyfajta erőcentrumként politizálni.