Az izraeli haderő vasárnap hajnalban egy különleges bizottság vizsgálódásának eredményére hivatkozva azt közölte, hogy a 23 éves hadnagy a bevetés során életét vesztette pénteken. Erről a katona családját is értesítették.
Hadar Goldin vélt foglyul ejtése nagyban hozzájárult a pénteken reggel kezdődött tűzszünet összeomlásához. A Hamász fegyveresei – a szervezet állítása szerint még a fegyvernyugvás kezdete előtt, az izraeliek szerint viszont már az alatt – egy titkos alagútból izraeli katonákra támadtak Rafahnál, két izraeli katona halála már akkor biztossá vált, a hadnagyról viszont úgy vélték, elhurcolták a palesztin harcosok. Izrael kiterjedt akcióba kezdett Rafah környékén, hogy megtalálja a hadnagyot, akiről a Hamász katonai szárnya, az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok szombatra virradóra azt közölte, hogy nincsenek információi róla, de lehetségesnek tartja, hogy a szervezet ott harcoló embereivel együtt életét vesztette.
Tizenkettő palesztin halt meg vasárnap hajnalban a gázai övezet elleni izraeli hadművelet keretében végrehajtott újabb légitámadásokban – közölték palesztin egészségügyi források. Szemtanúk szerint az izraeli hadsereg az övezet több részén is ismét erőteljesen bombázott célpontokat. A kórházi források szerint kilencen az övezet déli részén fekvő Rafah közelében, hárman a Gázai övezet középső részén haltak meg. Az izraeli erők előzőleg, szombaton is lőtték Rafah városát, az ágyútűzben a palesztin hatóságok szerint aznap 35 ember vesztette életét.
Nagy-Britannia szerint tarthatatlanná vált a gázai helyzet – fogalmazott egy vasárnap megjelent interjúban a szigetország külügyminisztere, aki tart attól, hogy a hetek óta tartó konfliktus az Egyesült Királyságban élő zsidók elleni antiszemita támadásokhoz vezethet.
Philip Hammond a The Daily Telegraph című konzervatív lap vasárnapi kiadásának azt mondta, az izraeli hadsereg és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet között dúló harcok kezdete óta több ezer olyan elektronikus levelet kapott, amelyben a lakosság a konfliktussal kapcsolatos mély felháborodásának adott hangot.
„A brit közvéleménynek az a benyomása, hogy a civil lakosság helyzete tarthatatlan Gázában, és megoldást kell találni rá. Mi pedig egyetértünk ezzel” – fogalmazott a brit diplomácia vezetője, aki azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel.
„Elfogadjuk, hogy Izraelnek és a Hamásznak is vannak aggályai. Ezek minket sem hagynak hidegen. De nem hagyhatjuk, hogy ezek egy humanitárius tűzszünet útjába álljanak. Véget kell vetnünk a gyilkolásnak” – mondta a csütörtökön készült interjúban.
Arra a kérdésre, hogy a gázai harcok elvezethetnek-e ahhoz, hogy megnő a brit zsidók elleni támadások száma, Hammond azt mondta: ez jogos aggodalom. „Már most is tapasztalható az antiszemita retorika bizonyos mértékű erősödése” – vélekedett. Mint mondta, a leginkább az döbbentette meg, hogy a neki küldött levelek tanúsága szerint nem csak a muzulmánok emeltek szót a gázai helyzet ellen.
A palesztin hatóságok becslései szerint Gázában 1675-re emelkedett a halottak száma, a legtöbbjük civil. Izrael eddig 63 katonát vesztett a harcokban, három civil pedig a zsidó állam területén becsapódó palesztin rakétáktól halt meg.
Egyiptomba érkezett egy palesztin tárgyalódelegáció szombat éjjel. A küldöttségben az övezetet irányító Hamász radikális szervezet nem képviselteti magát – közölték egyiptomi hivatalos források. Izrael – egyelőre – nem küldött delegációt Kairóba. A palesztin csoportot Azzám al-Ahmad, annak a Fatah mozgalomnak a politikusa vezeti, amelynek soraiba tartozik Mahmúd Abbász palesztin elnök is.
Egyiptom jó ideje próbál közvetíteni a palesztinok és Izrael között a július 8-án kezdődött harcokban, a Hamász azonban eddig elutasította a Kairóból érkező javaslatokat. Izrael szombat este bejelentette, hogy egyelőre nem tárgyal a fegyvernyugvásról, hanem egyoldalúan és fokozatosan befejezi a gázai hadműveletet.
Kairóban Abdel-Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök viszont úgy vélekedett, hogy az általuk javasolt tűzszünet az egyetlen lehetséges útja a gázai konfliktus lezárásának.
