Az izraeli miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Benjámin Netanjahu kormányfő országa déli katonai parancsnokságán Móse Jaalon védelmi miniszter és Beni Ganc vezérkari főnök jelenlétében kijelentette: a hadjárat csak akkor ér véget, ha helyreáll a nyugalom és a biztonság Izrael polgárai számára egy hosszabb időszakra. „Nagyon súlyos csapást mérünk a Hamászra és a többi terrorszervezetre” – közölte a kormányfő, hangsúlyozva: nem áll szándékukban a Gázai övezet lakóit támadni.
„A gyakorlatban a Hamász támadja őket és tagadja meg tőlük a humanitárius segítséget. Szerintem a nemzetközi közösségnek a Hamászt kéne határozottan elítélnie, és hozzánk hasonlóan követelnie kellene, hogy az övezet lefegyverzéséhez kössék Gáza újjáépítését” – tette hozzá Netanjahu.
Hétfőn Izrael hétórás egyoldalú tűzszünetet hirdetett, amelynek ideje alatt csak szórványosan voltak harcok a Gázai övezetben. A fegyvernyugvás helyi idő szerint délelőtt tíztől – közép-európai idő szerint 9 órától – lépett életbe, és helyi idő szerint délután öt órakor ért véget a Földközi-tenger partján húzódó keskeny palesztin enklávéban. Kivételt jelentett a tűzszünet alól az övezet déli, egyiptomi határán fekvő Rafah városa. A Hamász délelőtt ugyanakkor azzal vádolta meg Izraelt, hogy csapást intézett a Sati menekülttáborban egy épület ellen, ahol egy nyolcéves kislány életét vesztette.
A Hamász által kormányzott övezet déli részén vasárnap legalább tízen meghaltak, amikor izraeli tüzérségi vagy légi csapás érte Rafahban egy ENSZ-iskola közvetlen környékét. A támadás széles körű nemzetközi felháborodást váltott ki. A Hamász ellen indított „Erős Szikla” hadművelet 27. napja helyi források szerint csak Rafah térségében 71 halálos áldozatot követelt.
Később a Nuszeirat menekülttáborban egy újabb csapásról számoltak be palesztin források. A második támadásnak négy sebesültje volt a palesztin közlések szerint. Hétfőn az utóbbi napokhoz hasonló számban lőttek ki rakétákat az övezetből Izraelbe a 10-es tévécsatorna adatai szerint. Ugyancsak a tűzszünet ideje alatt markológéppel próbált merényletet elkövetni egy férfi Jeruzsálemben – közölte az izraeli 10-es tévécsatorna. A markológép vezetőjét egy odasiető rendőr és egy arra járó börtönőr lelőtte. A támadás áldozata, egy huszonéves gyalogos fiatalember a kórházba szállítás közben meghalt.
Hétfőre virradó éjszaka, még a hétórás tűzszünet beállta előtt az izraeli hadsereg több mint húsz célpontot támadott a Gázai övezetben, s a csapások során mintegy tízen odavesztek. Emellett az Iszlám Dzsihád katonai szárnyának, az al-Aksza Brigádoknak a vezetője hétfőre virradó éjjel bejelentette, hogy a szervezet északi parancsnoka, Dánijál Mancúr életét vesztette egy izraeli légicsapásban a gázai Dzsabalíja egyik házában hajnalban – írta a Háárec című újság honlapja hétfő reggel.
Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter hétfőn a katonai rádió jelentése szerint annak a véleményének adott hangot, hogy az Erős Szikla nevű, palesztinok elleni hadművelet végeztével meg kellene fontolni a Gázai övezet átadását az ENSZ fennhatósága alá. Liberman az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottságának együttes ülésén úgy fogalmazott: „Meg kell gondolni az ENSZ-mandátumot. Mindenki azt kérdezi, hogy mi történik másnap, ha Izrael leveri a Hamászt. Egyik ötlet az ENSZ-felügyelet, és én egyáltalán nem ellenzem ezt a lehetőséget” – mondta a külügyminiszter. A javaslatot nem vitatták meg hétfőn az izraeli biztonsági kabinetben.
Franciaország „a civilek lemészárlásának” beszüntetésére szólította fel Izraelt hétfőn, és azt is felvetette, hogy a nemzetközi közösségnek kell gondoskodnia a békéről Gázában. Nagy-Britannia eközben bejelentette, hogy felülvizsgálja izraeli fegyvereladásait a gázai konfliktus miatt. David Cameron kormányfő szóvivője ezt azzal indokolta, hogy a „helyzet nyilvánvalóan megváltozott ahhoz képest, mint amikor kiadtuk ezeket az engedélyeket”.
Laurent Fabius francia külügyminiszter leszögezte, hogy azonnali tűszünetre és egy kétállami megoldásra – azaz egy független palesztin állam létrejöttére – van szükség. Ezt pedig „a nemzetközi közösségnek kell elrendelnie, mivel – számos próbálkozás ellenére – a két fél képtelennek mutatkozik a megállapodásra”.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy a gázai konfliktusnak nem szabadna ürügyként szolgálnia az antiszemitizmus növekedéséhez. Úgy vélte, különösen Európában aggasztó ez a jelenség. Az ENSZ-főtitkár sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a zsidóellenes támadások, amelyeket a Gázai övezet izraeli offenzívája elleni tiltakozó megmozdulások alkalmával követnek el. Ban Ki Mun szerint a közel-keleti konfliktus nem jelenthet ürügyet a diszkriminációra, amely bárhol a világon veszélyeztetheti a társadalmi békét.
A július 8. óta tartó gázai harcokban a helyi hatóságok szerint már több mint 1800 palesztin vesztette életét, többségükben civilek. Izrael 64 katonát vesztett a harcokban, ezenfelül három civil áldozata volt a palesztin rakétatámadásoknak.
