„Befejeztük a visszavonulást csaknem minden szektorból” – mondták a hírügynökségnek az említett források, amelyek megerősítették, hogy az utóbbi órákban a katonai egységek gyakorlatilag teljesen visszavonultak Gáza keleti részéből a határhoz közeli állásokba, anélkül, hogy elhagyták volna az övezetet. „A harcoknak kevésbé kitett területekre térünk vissza, de továbbra is harckészültségben maradunk minden eshetőségre” – mondta a katonai forrás.
Hozzátette, hogy vasárnap az izraeli műszaki alakulat felrobbantotta az utolsó alagutat is, amelyet az övezetet uraló Hamász palesztin radikális iszlamista szervezet épített Gáza és Izrael között. Épen hagytak ugyanakkor több olyan alagutat, amelynek nincs kijárata izraeli területen, és amelyet amúgy is nehézkes és kockázatos lenne megközelíteni – mondta a forrás.
Vasárnap legalább tízen meghaltak, amikor – feltehetően tüzérségi – találat ért egy ENSZ-iskolát a Gázai övezet déli részén – jelentették helyi egészségügyi források. A Rafah városában található épületben, illetve a hozzá tartozó területen több száz, izraeli légitámadások elől menedéket kereső palesztin tartózkodott.
„Az első értesülések szerint sok a halott és a sebesült az UNRWA (az ENSZ palesztin menekültek segélyezéséért felelős szervezete) iskolájában egy támadás után” – mondta az ENSZ-ügynökség szóvivője, Chris Gunness. Egyelőre egyik, a harcokban részt vevő fél sem vállalta érte a felelősséget, sem Izrael, sem pedig a palesztin szervezetek. Az izraeli hadsereg közölte: vizsgálják az esetet.
Erkölcsi gyalázatnak és bűncselekménynek nevezte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, hogy feltehetően tüzérségi vagy légi csapás érte egy ENSZ-iskola közvetlen környékét a Gázai övezet déli részén vasárnap. A világszervezet főtitkára közleményében azt írta, hogy az iskolát érő támadás „a nemzetközi humanitárius jog újabb súlyos megsértése”. Egyúttal követelte, hogy az esetet vizsgálják ki, a támadás elkövetőit vonják felelősségre. Az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy a nemzetközi humanitárius jog értelmében mindkét félnek biztosítani kell a palesztin civil lakosságnak, valamint a világszervezet dolgozóinak és létesítményeinek védelmét. Ban Ki Mun közleményében egyúttal ismét a harcok beszüntetésére és tárgyalásra szólította fel a feleket. „Ennek az őrületnek véget kell vetni” – írta az ENSZ-főtitkár.
Az izraeli titkosszolgálat lehallgatta John Kerry amerikai külügyminisztert a legutóbbi izraeli-palesztin béketárgyalások idején – írta a Der Spiegel. A német hetilap a vasárnapi számában azt írta, hogy a kilenc hónapig tartó tárgyalássorozat után az idén áprilisban kudarcba fulladt folyamat idején Kerry majdnem minden nap egyeztetett közel-keleti partnereivel telefonon. Amikor otthon volt a georgetowni villájában, akkor egy lehallgatásbiztos vonalon hívta fel őket, de amikor úton volt és sürgősen beszélni kellett egyik-másik partnerrel, akkor az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok aggodalmait figyelmen kívül hagyva szokványos műholdas telefont használt.
Ezeknek a beszélgetéseknek a nagy részét lehallgatta legalább két titkosszolgálat. Az egyik izraeli volt – írta a Der Spiegel hírszerző körökből származó értesülésekre hivatkozva. A lap arról nem írt, hogy mely izraeli szolgálatról lehet szó, de azt megjegyezte, hogy valószínűleg az oroszok és a kínaiak is lehallgatták Kerry műholdas telefonnal folytatott beszélgetéseit.
Az izraeli kormány felhasználta a lehallgatással szerzett információkat a tárgyalási folyamatban, amelyben Kerry közvetítőként vett részt. Tevékenységét az izraeli vezetés hevesen bírálta. Az amerikai diplomácia vezetője „megszállott”, és úgy viselkedik, mintha ő lenne a megváltó – idézte e hamburgi hetilap Móse Jaalon izraeli védelmi miniszternek az év elején tett megjegyzését. „Már csak az menthet meg minket, ha Kerry elnyeri a Nobel-békedíjat, mert akkor majd békén hagy minket” – vélekedett Móse Jaalon a Der Spiegel beszámolója szerint.
A Der Spiegel az amerikai külügyminiszterről szóló portréjában kiemelte, hogy Kerry „a régi iskola” követője, vagyis annak a külpolitikai felfogásnak a képviselője, amely szerint az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell betöltenie a világpolitikában, és ezért közvetítőként, szükség esetén pedig „a világ rendőrjeként” kell fellépnie a nemzetközi jelentőségű konfliktusokban. Barack Obama elnök más felfogást képvisel, ő a belpolitikára összpontosít, és úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak nem kell mindenben részt vennie a nemzetközi politikában.
Tárgyalódelegációt küldött a Hamász palesztin szélsőséges szervezet vasárnap Kairóba, az Izraellel folytatandó esetleges közvetett béketárgyalásokra. Egyiptom jó ideje próbál közvetíteni a palesztinok és Izrael között a július 8-án kezdődött harcokban. Szombat este már az egyiptomi fővárosba érkezett egy másik palesztin küldöttség is a Fatah mozgalom egyik politikusának a vezetése mellett. A Fatah soraiba tartozik Mahmúd Abbász palesztin elnök is.
A Hamász egyebek mellett azt a feltételt szabja az Izraellel kötendő fegyverszünethez, hogy Egyiptom nyissa meg a Gázai övezettel közös határát.
Izrael szombat este bejelentette, hogy egyelőre nem tárgyal a fegyvernyugvásról, hanem egyoldalúan és fokozatosan befejezi a gázai hadműveletet. Az izraeli hadsereg szombaton, a Hamász ellen indított Erős szikla hadművelet huszonhatodik napján megkezdte a kivonulást több lakott körzetből a Gázai övezetben, ezzel párhuzamosan egyes gázai övezeti területek ellen folytatta a légicsapásokat.
Palesztin tájékoztatás szerint a július 8-a óta tartó harcoknak palesztin részről 1656 halottja van, nagy részük civil. Izraelben a mostani konfliktus során 3 civil vesztette életét, 61 izraeli katona esett el, illetve 1357 sebesült meg.
