Kijev tagadja, hogy erőszakkal soroznának az utcákon

Ukrajnában egymillió férfi mozgósítható – mondta az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője.

A szóvivő lehetségesnek nevezte, hogy a mostani mozgósításkor mintegy százezer tartalékos kapott behívót, de ezek mindegyikére sem lesz szüksége a terrorellenes erőknek. Tájékoztatása szerint a hadkiegészítő parancsnokságok jelenleg összesítik, hogy mekkora forrással rendelkeznek, a különböző fegyveres erők vezetésében pedig azt, hány és milyen képzettségű katonára van szükségük. Liszenko ezzel cáfolta és az „információs hadviselés részének” nevezte azokat a híreket, amelyek szerint a terrorellenes erők emberhiánnyal küzdenének, és azt is tagadta, hogy erőszakkal, az utcákról gyűjtenék be a „hadra fogható” férfiakat.

Az ukrán parlament július 22-ei ülésén hagyta jóvá az újabb részleges katonai mozgósításról szóló elnöki rendeletet. A határozat indoklása szerint a részleges mozgósításról hozott döntésre „a katonák és békés lakosok halálát okozó terrorizmus kelet-ukrajnai terjedése” miatt van szükség, továbbá azért, mert Oroszország jelentős csapatokat csoportosít át Ukrajna határaihoz, ami „külső támadás veszélyét jelenti, és fenyegeti az ukrán állam függetlenségét”.

A rendelet elfogadása után a nyugat-ukrajnai Csernyivciben, a múlt héten pedig Kárpátalja több településén útlezárásokkal tiltakoztak a helyi lakosok a mozgósítás ellen. Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminisztert pénteken Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetésük során biztosította, hogy az ukrajnai katonai mozgósítások „nem etnikai alapon történnek”. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének információi szerint a részleges mozgósítás mostani, harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni. Ismert, Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban, köztük egy magyar is.

Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP kárpátaljai EP-képviselője már kezdeményezte az Európai Parlament fellépését az ukrajnai helyzet békés rendezése érdekében. „A béke megteremtése és egy egységes demokratikus jogállam létrejötte lenne a legfontosabb érdeke a kárpátaljai magyarságnak szintúgy, mint az egész ukrán lakosságnak.”

Rövidesen véget ér az ukrán hadsereg kelet-ukrajnai különleges művelete – mondta a BBC brit műsorszolgáltatónak adott interjúban az ukrán védelmi miniszter. „Száz százalékig meg vagyok győződve arról, hogy győzni fogunk, mégpedig rövidesen” – jelentette ki Valerij Heletej a hétfőn sugárzott interjúban. Heletej elismerte, hogy „sokba kerül” a hadseregnek a különleges művelet. „Nincs azonban más választásunk. Ukrajna égő házra hasonlít. Ha nem oltjuk el a tüzet, a lángok elemésztik Kijevet, majd Harkivot, végül az egész országot” – mondta. Heletej kijelentette: a kormányerőknek az ellenőrzésük alá kell vonnia a maláj légitársaság gépének lezuhanásának színhelyét.

A német kormány az ukrán válság miatt leállított egy 100 millió euró értékű oroszországi hadiipari beruházást, annak ellenére, hogy az üzletre nem vonatkozik az uniós fegyverembargó – írta hétfőn a Süddeutsche Zeitung. A lap szerint az eset precedensértékű és túlmutat az Oroszország elleni uniós gazdasági szankciókon, hiszen azok nem vonatkoznak az idén augusztus 1-je előtt megkötött hadiipari szerződésekre.