Liszenko újságíróknak elmondta, a fegyveres erők egyre szorosabbra húzzák a gyűrűt a szakadárok körül, és igyekeznek elvágni őket mindenféle utánpótlástól. Különösen heves harcok folynak a hadműveleti övezetben lévő két megye központjánál, Donyeck és Luhanszk városánál, valamint a Donyeck megyei Horlivka, Makijivka, Ilovajszk, Sahtarszk, Torez és Nyizsne településeknél, Luhanszk megyében pedig Alcsevszknél, Krasznij Lucsnál és Krasznodonnál.
Közben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajnának nincs szüksége annak a „cinikus” Oroszországnak a segélyszállítmányára, amely előzőleg „harckocsikat és terroristákat” küldött a Donyec-medencébe.
A miniszterelnök a szerdai kormányülés után azt hangoztatta, hogy Kijev maga is képes ellátni humanitárius segéllyel az ország keleti részén élőket. „Tízmillió hrvinyát (körülbelül 200 millió forintot) különítünk el alapvető élelmiszerek vásárlására” – fűzte hozzá a kormányfő. Leszögezte, hogy humanitárius segélyt Ukrajna csak a nemzetközi jog normáinak megfelelően és csakis a nemzetközi vöröskereszttől fogadhat el.
„Határtalan Oroszország cinizmusa. Előbb harckocsikat, Gradokat (rakéta-sorozatvetőket) és terroristákat küldenek, hogy ukránokra lőjenek, most meg vizet és sót. Jobb lenne, ha Oroszország a háromszáz Kamaz teherautóját üresen küldené, és hazavinné velük a bűnözőit, akkor nem lenne szükség semmilyen humanitárius segélyre” – hangoztatta Jacenyuk.
Arszen Avakov belügyminiszter Facebook-oldalán szintén azt írta, hogy nem engednek be semmiféle orosz segélyszállítmányt Harkiv megye területén keresztül. „A cinikus agresszor provokációja megengedhetetlen területünkön” – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy ez „hivatalos” álláspont. Nem hivatalos belügyi források szerint a segélykonvojt valamelyik Luhanszk megyei határátkelőhöz irányítják, nem kizárt, hogy Izvarinóhoz.
Előző nap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította, hogy mindent egyeztettek az ukrán féllel az orosz segélyszállítmánnyal kapcsolatosan. Ennek ellenére egyelőre bizonytalan, hogy hol fogja a szállítmány átlépni az ukrán határt, sőt az is, hogy Kijev egyáltalán beengedi-e Ukrajna területére az orosz kamionokat. Orosz források arról adtak hírt, hogy a konvoj a Harkiv megyei Pletenyivka határátkelőre fog érkezni, ugyanakkor szerdán Ihor Baluta, a megye kormányzója cáfolta ezt.
A problémát részben az okozza, hogy az oroszok nem adtak olyan listát a Vöröskeresztnek, mely a segélyszállítmány tartalmát részletezi, így továbbra sem tudni, mit visznek Ukrajnába – mondta korábban a Deutche Wellének André Loersch, a Vöröskereszt egyik vezetője. Ismert, kedd reggel 262 fehérre festett, többségében Kamaz típusú, orosz katonai rendszámmal felszerelt teherautó indult el az ukrán határ irányába
Harminc lett értelmiségi és művész arra kérte Angela Merkel német kancellárt szerdán, vizsgálja felül fenntartásait azzal szemben, hogy a NATO-támaszpontokat létesítsen Kelet-Európában. „A balti államok mai politikai erejét és az orosz agresszióval szembeni garanciát az Európai Unió és a NATO jelenti, ezért úgy gondoljuk, hogy az EU keleti határán fekvő országainkban szükség van a NATO-katonák nagyobb és tartós jelenlétére” – írták a lett közéleti személyiségek a jövő hétfőn Rigába látogató Merkelnek.
NATO-támaszpontot szeretne látni hazájában Bartlomiej Sienkiewicz lengyel belügyminiszter is. A politikus szerdán azt mondta, hogy ez jelentős költségekkel járna, de országát „valós veszély” fenyegeti. A miniszter groteszknek nevezte Vlagyimir Zsirinovszkij orosz szélsőséges nacionalista politikus hétfői kijelentését, miszerint ha kitörne egy háborús konfliktus Oroszország és a nyugati országok között, Lengyelországot és a balti államokat Oroszország lesöpörné a föld színéről. Sienkiewicz hozzátette azonban, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet félvállról venni az ilyen szavakat.
