A szervezet vezetője az interjúban hozzátette, hogy ezt a listát még nem kapták meg. „Az ukrán–orosz határnál van az a pont, ahol az orosz félnek át kell adnia a segélyszállítmányt a Vöröskereszt munkatársainak, akik majd szétosztják a rászorulók között” – mondta Loersch.
Kedden reggel 262 fehérre festett, többségében Kamaz típusú, orosz katonai rendszámmal felszerelt teherautó indult el az ukrán határ irányába, az út körülbelül 600 kilométer, amit számítások szerint két-három nap alatt tesz meg a konvoj. Az orosz szervek egy listát tettek közzé, hogy mi található a teherautókon: 400 tonna kukoricadara, 340 tonna húskonzerv, 100 tonna cukor, 30 tonna só, 60 tonna dobozos tej, 800 kilogramm tea, 679,5 tonna palackozott víz, 62 tonna bébiétel, 54 tonna orvosi eszköz és gyógyszer, 12 300 darab hálózsák. A listát azonban nem juttatták el a Vöröskereszt munkatársainak, így a szállítmány tartalmáról továbbra sincs hitelt érdemlő, hivatalos információ.
Hírügynökségi értesülések szerint a Porosenko vezette kormány megtagadta a konvoj belépését ukrán területre, ugyanis Kijevben azt gyanítják, hogy Oroszország segélyszállítmánynak álcázva egy katonai műveletet hajt végre. Majd hozzátették, csak a Vöröskereszt engedélyével jöhet be a konvoj.
Oroszország elfogadja azokat a feltételeket, amelyeket Kijev támasztott a Kelet-Ukrajnának szánt orosz humanitárius segély célba juttatásával kapcsolatban – jelentették be Moszkvában. Közleményében az orosz külügyminisztérium „értetlenségét” fejezi ki, amiért Kijevben továbbra is azt állítják, hogy az útvonalat illetően még nem történt meg az egyeztetés.
Az orosz közlés szerint Moszkva elfogadta az ukrán feltételeket. Ennek értelmében a 262 kamionból álló konvojnak például olyan határátkelőn keresztül kell áthaladnia, amely az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt áll. Elfogadták a többi feltételt is, amelyekhez Kijev ragaszkodott a szállítmány útvonalát, ellenőrzését és más részletkérdéseket illetően – hangoztatták Moszkvában.
A humanitárius segélyszállítmánnyal kapcsolatban hétfőn ellentmondásos értesülések láttak napvilágot. Vlagyimir Putyin orosz elnök tényként jelezte José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, hogy Oroszország segélyszállító konvojt készül indítani Kelet-Ukrajnában a Vöröskereszttel együttműködve. Barroso viszont óva intette Oroszországot bármiféle ukrajnai katonai beavatkozástól, és figyelmeztette Putyint, hogy az egyoldalú katonai beavatkozás elfogadhatatlan Ukrajnában, bármilyen ürüggyel is hajtsák azt végre, beleértve a humanitáriust is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezt megelőzően azt állította, hogy Moszkva megállapodott Kijevvel a humanitárius misszióról. Kijevben akkor ezt nem erősítették meg, de nem is cáfolták.
Egy nap alatt öt kelet-ukrajnai települést foglaltak vissza az ukrán fegyveres erők a szeparatistáktól a Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet során. Petro Porosenko ukrán elnök Twitter-mikroblogjában adta hírül, hogy a hadsereg „felszabadította” a Donyeck megyei Vuhlehirszk várost.
Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője pedig azt közölte, hogy az elmúlt 24 órában a fegyveres erők a Luhanszk megyei Pervomajszk, Kamisevaha, Kalinove, valamint a Donyeck megyei Vuhledar településeket is visszafoglalták. A szóvivő tájékoztatása szerint az említett területen „semlegesítettek harminc terroristát és az orosz hadsereg speciális különítményének egy csoportját”.
Kijevi sajtótájékoztatóján Liszenko kijelentette, hogy a terrorellenes erők jelenleg a megyeszékhelyek, azaz Donyeck és Luhanszk, valamint Horlivka, Pervomajszk és Illovajszk környékén készülnek támadásba lendülni a szeparatisták ellen.
A szóvivő megerősítette, hogy Horlivkánál az ukrán hadseregnek sikerült egy fontos útszakaszt ellenőrzése alá vonnia, amivel körbezárták és elvágták a Donyeck megyei városban tartózkodó szakadárokat a többi szeparatista egységtől.
