Közeleg az orosz invázió?

A NATO szerint a humanitárius műveletet ürügyül használnák fel az oroszok a keleti országrész elfoglalására. 45 ezer katona már felsorakozott az ukrán határnál.

Oroszország hétfőn megállapodott az ukrán hatóságokkal arról, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) égisze alatt humanitárius missziót indítanak Kelet-Ukrajnába, a konfliktus által sújtott lakosság megsegítésére. Ezt hétfőn jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „Remélem, hogy erre a humanitárius akcióra hamarosan sor kerül a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának a felügyelete alatt. Az ukrán hatóságokkal megegyeztünk minden részletkérdésben” – idézte az orosz diplomácia vezetőjének nyilatkozatát a Ria Novosztyi hírügynökség. Lavrov reményét fejezte ki, hogy a „nyugati partnerek” nem fognak akadályt gördíteni a misszió útjába. A tárcavezető vasárnap hangsúlyozta, szükség van a humanitárius segítségre, de ehhez mindenképpen tűzszünetet kell kötniük a harcoló feleknek.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint nincs jele annak, hogy Oroszország visszavonná csapatait az ukrán határ térségéből. Egy esetleges orosz beavatkozás esélyeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva a Reuters brit hírügynökségnek hétfőn adott interjúban kijelentette: „Ennek nagy a valószínűsége.” A NATO szerint mintegy húszezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében.

Petro Porosenko ukrán elnök Barack Obamával folytatott telefonon megbeszélést hétfőn, azt követően, hogy Moszkva bejelentette: „humanitárius konvojt” indít Kelet-Ukrajnába. Porosenko sajtótitkára, Szvjatoszlav Ceholko az ukrán–amerikai államfői megbeszélésről azt írta Facebook-oldalán: Obama támogatta Porosenko azon kezdeményezését, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának égisze alatt nemzetközi, azaz európai uniós, német, orosz és más külföldi partnerek részvételével jöjjön létre humanitárius misszió, amely segítséget nyújt a harcok sújtotta kelet-ukrajnai Luhanszk városának. A település nagy részén már több mint egy hete nincs áram- és vízellátás, fogynak az élelmiszer- és a gyógyszerkészletek.

Korábban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is biztosította Porosenkót arról, hogy az unió támogat egy olyan nemzetközi segítségnyújtást Ukrajnának, amely a nemzetközi normák betartása mellett valósul meg.

A kijevi vezetés az utóbbi napokban jelentette be, hogy sikerült diplomáciai eszközökkel megelőzni, hogy Oroszország humanitárius műveletnek álcázva szárazföldi offenzívát indítson a szakadárok védelmére. Moszkva pénteken jelentette be, hogy az orosz hadsereg befejezte a térségben folytatott hadgyakorlatát.

Rasmussen szerint az oroszok ürügyet keresnek a humanitárius segítség címén való beavatkozásra, és olyan katonai erősítésre készülnek, amelyet „ilyen törvénytelen katonai műveletekhez Ukrajnában bevethetnének”. A NATO szerint az orosz humanitárius műveletet ürügyül használnák fel a kelet-ukrajnai megye ellenőrzéséért harcoló lázadók megmentésére.

Hétfőn a Kreml kizárta, hogy egyoldalú humanitárius műveletbe kezdene. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov Szocsiban tartott tájékoztatóján közölte: Moszkva kizárólag nemzetközi misszió keretében küldene humanitárius segítséget Ukrajnába.

Oroszország katonai kíséret nélküli segélykonvojt készül útnak indítani Ukrajnába – közölte hétfőn az AFP-vel Peszkov. A francia hírügynökségnek a szóvivő telefonon elmondta: a konvojt az ukrán féllel kötött megállapodás értelmében küldik Kelet-Ukrajnába. Peszkov nem tett említést arról, hogy ezt a szállítmányt mikor indítanák.

Korábban azt is bejelentette, hogy az államfő csütörtökön a márciusban annektált Krímbe utazik, ahol parlamenti képviselőkkel találkozik, és beszédet mond. Putyin legutóbb május 9-én, a győzelem napi ünnepségek alkalmából járt a dél-ukrajnai félszigeten, amelynek Szevasztopol városában van az orosz fekete-tengeri flotta támaszpontja.

A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok harckocsival összezúztak egy trolibuszt Luhanszk megyei Krasznodon városában. Az előzetes értesülések szerint a trolibusz vezetője életét vesztette, az utasok közül sokan megsérültek. Ezt Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője közölte hétfői, kijevi sajtótájékoztatóján.

A tisztségviselő beszámolt arról, hogy az ukrán fegyveres erők körbezárták a Luhanszk megyei szeparatisták ellenőrzése alatt álló Krasznij Lucs városát, amely Doneck megye határán, egy fontos közlekedési csomópontnál fekszik.

Közben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva hétfőn azt mondta, hogy már 50 ezer főre nőtt a „terrorellenes hadműveletben” részt vevők létszáma.

Liszenko beszámolója szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban egyszerre négy felől támadták a szeparatistákat: a megyeszékhelyeknél, Donecknél és Luhanszknál, valamint Alcsevszk–Sztahanov, illetve Torez–Sznyizsne irányban. A szóvivő közölte, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok komoly veszteségeket szenvedtek, ugyanakkor konkrét adatokat nem hozott nyilvánosságra. Állítása szerint a kelet-ukrajnai szeparatisták mellett harcoló orosz zsoldosok körében pánikhangulat uralkodik, tömegesen dezertálnak.

Andrij Liszenko kijelentette, hogy Kijevnek számos bizonyítéka van arra, hogy a szakadárok szándékosan lövik a lakónegyedeket, hogy a civil áldozatokért az ukrán fegyveres erőket tegyék felelőssé. „Az Oroszországi Föderáció igyekszik elhitetni az egész világgal, hogy nálunk, Kelet-Ukrajnában humanitárius katasztrófa van, mert állítólag az ukrán katonák lakókörzeteket lőnek. Ezt azért teszi Moszkva, hogy meggyőzze a világot arról, csakis Oroszország képes rendezni a válságot, és segíteni ennek az állítólagos humanitárius katasztrófának a lokalizálásában. Ezért látja el Oroszország fegyverekkel, lőszerekkel, zsoldosokkal és mindenféle utánpótlással a terroristákat. Ez teljességgel nyílt provokáció Oroszország részéről” – hangsúlyozta.

A szóvivő megjegyezte ugyanakkor, hogy az utóbbi időben már kevesebb haditechnikával látja el Oroszország a szakadárokat, mint korábban. Szavai szerint folytatódik viszont és mindennapossá vált az ukrán légtér Oroszország általi megsértése. Az elmúlt egy nap alatt öt alkalommal hatoltak be orosz drónok, azaz pilóta nélküli repülőgépek Oroszországból Ukrajna légterébe.

Liszenko kijelentette, Oroszország folytatja katonai jelenlétének növelését az ukrán határ mentén, már 45 ezer katonát vont össze a térségben. Közlése szerint az orosz fegyveres erők jelentős mennyiségű hadieszközzel vannak jelen a határ közelében: 160 harckocsival, 1350 páncélozott harcjárművel, 390 tüzérségi fegyverrel, 150 Grad rakéta-sorozatvetővel, 192 katonai repülőgéppel és több mint 100 helikopterrel. A szóvivő közölte továbbá, hogy az orosz hadsereg újabb hadgyakorlatot kezdett a pszkovi területen, Észtország és Lettország határától nem messze, mintegy 3000 katona és 30 repülőgép bevonásával.