Lelőtték az ukrán légierő egyik katonai gépét

A tájékoztatás szerint a Szu–25 típusú csatarepülőt orosz rakétával találták el.

MNO
2014. 08. 30. 10:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Facebook közösségi oldalra feltett információ szerint az ukrán gépet pénteken érte rakétatalálat, a pilóta katapultált, és sértetlen maradt. További részleteket nem közöltek.

A NATO becslése szerint ezer orosz katona tartózkodik Ukrajnában. Kijev a héten azt állította, hogy orosz harckocsik és páncélozott járművek hatoltak be az országba, miközben a szakadárok új frontot nyitottak az ukrán hadsereg elleni harcban az Azovi-tenger partvidékén. Oroszország következetesen tagadja, hogy erői Ukrajnában lennének és utánpótlást nyújtanának a szakadároknak.

Alexander Vershbow az amerikai NPR közszolgálati rádiónak nyilatkozott helyi idő szerint péntek este. Hangsúlyozta, hogy a NATO esetleges katonai beavatkozása az Ukrajna délkeleti részén kialakult helyzetbe konfliktust robbanthatna ki Oroszországgal. Hozzátette, Barack Obama amerikai elnök és a szövetség tagországainak vezetői sem beszélnek a NATO közvetlen katonai beavatkozásáról. Szerinte a Nyugat gazdasági szankciókkal próbál hatni Oroszországra. „Ebben a helyzetben arra törekszünk, hogy gazdasági büntető intézkedésekkel elszigeteljük Oroszországot. Így valódi politikai megoldást érhetünk el Ukrajna szuverenitásának és területi egységének helyreállítása érdekében” – mondta.

Kiemelte: a kijevi hatóságok sem fordultak olyan kérelemmel az észak-atlanti szövetséghez, hogy katonailag közvetlenül beavatkozzon. „Ukrajna teljesen világosan értésre adta, nem várja azt, hogy jöjjön valaki, és helyette folytasson harcot. Az ukrán hatóságok csupán támogatást kérnek fegyveres erőiknek” – jelentette ki Vershbow, aki 2001-től négy éven át volt az Egyesült Államok nagykövete Moszkvában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tévéinterjúban ukrán kollégájáról nyilatkozott. Petro Porosenkóról azt mondta, hogy „jó és őszinte partner, akivel lehet tárgyalni”. Hozzátette, minszki találkozójukon megállapodtak abban, hogy Oroszország vonaton további humanitárius segélyt szállít az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló Kelet-Ukrajna lakosságának. Putyinnal az interjút az orosz állami egyes csatorna pénteken vette fel, részleteket közölt belőle, majd vasárnap teljes terjedelemében sugározza az anyagot.

A két elnök keddi találkozója után Porosenko bejelentette, hogy egyetértenek a kelet-ukrajnai tűzszünet megteremtésében, és Putyin elfogadta az ő béketervét. Az ukrán államfő azonban csütörtökön megvádolta Oroszországot azzal, hogy csapatai behatoltak Ukrajnába, és ezt az állítását megerősítette a NATO és a nyugati nagyhatalmak is. Moszkva tagadja, hogy hadserege behatolt volna Ukrajnába.

Didier Burkhalter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke mélységes aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai harcok kiterjedése és azon jelentések miatt, amelyek szerint orosz katonák hatoltak be Ukrajnába, illetve orosz hadfelszerelést szállítottak oda. Burkhalter – aki Svájc államfője – közleményében leszögezte, hogy a katonai behatolásról és fegyverszállításról szóló jelentéseket „alaposan ki kell vizsgálni”. Figyelmeztetett, hogy a nemzetközi jognak és az EBESZ alapelveinek megfelelően mindenkinek mindenkor tiszteletben kell tartania Ukrajna területi egységét és szuverenitását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.