Orosz katonák Ukrajnában, óriási a felháborodás

Több ezer orosz katona harcolhat az országban, a felkelők elérték az Azovi-tengert, Kijev az EU katonai segítségét kéri.

Petro Porosenko ukrán államfő kijelentette, hogy orosz csapatok tartózkodnak Ukrajnában – tájékoztatott a Reuters jelentése szerint csütörtökön honlapján az elnöki hivatal. Az elnök emiatt elhalasztja törökországi látogatását is. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő eközben arra szólította fel a Nyugatot, hogy fagyasszon be minden kihelyezett orosz pénzügyi eszközt, amíg Moszkva ki nem vonja az összes orosz katonát Ukrajnából, mivel – ahogy a miniszterelnök leszögezte – az Oroszországgal szembeni eddigi nyugati szankciók nem hoztak eredményt.

Ukrajna akkreditált EU-nagykövete pedig közölte: hazája nagyszabású katonai segítséget kért az Európai Uniótól. Mihajlo Junger, Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivője a Hír TV-nek úgy fogalmazott, a mostani bejelentések belpolitikai mozgásra utalnak, ezzel együtt Ukrajna számít a nemzetközi erők pénzügyi és katonai segítségére.

A Hír TV brüsszeli tudósítója közölte, az EU hivatalosan még nem reagált az ukrán kérésre, nem hivatalos források szerint ugyanakkor a történtekkel kapcsolatban a szombati uniós államfői és kormányfői találkozójára már elkészült az Oroszország magatartását elítélő, és újabb szankciókat kilátásba helyező zárónyilatkozat.

Ugyanakkor sem az EU sem a NATO részéről nem várható katonai segítségnyújtás, inkább az amerikaiak részéről számíthat Moszkva keményebb fellépésre. Ugyanakkor az Brüsszelben is világos, hogy a Porosenko és Putyin közötti találkozó óta az oroszok hozzáállása keményedett, többen rossz előjelnek gondolták a tíz „eltévedt” orosz deszantos elfogását is.

Egy név nélkül nyilatkozó NATO-tiszt pedig azt állította, hogy ezer fölé tehető az Ukrajna területén bevetett orosz katonák száma; arról is beszélt, hogy Oroszország a szövetség információ szerint mintegy 20 ezer katonát vont össze nyugati szomszédja határánál.

Oroszország „közvetlenül beavatkozik” az oroszbarát szakadárok és a kormányerők között folyó kelet-ukrajnai harcokba – írta Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövet a Twitteren, hozzátéve, hogy így Moszkva közvetlenül részese az összecsapásoknak. Litvánia az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását kérte, mert álláspontjuk szerint Oroszország „nyilvánvaló katonai invázióba” kezdett Ukrajna területén, eközben a lett külügyminiszter az incidenssel kapcsolatban „háborúról” beszélt és hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót az ENSZ BT-nek „agressziós cselekedetnek” kell tekintenie.

Francois Hollande szerint „tűrhetetlen és elfogadhatatlan lenne” orosz katonák jelenléte Ukrajna keleti részén, majd a francia államfő ismételten arra kérte Oroszországot, hogy „tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását, és hagyjon fel a szeparatisták támogatásával”.

Az Európai Biztonsági- és Együttműködési Szervezetének (EBESZ) bécsi válságtanácskozásán ugyanakkor az orosz EBESZ-képviselő tagadta Oroszország Kelet-Ukrajnába való behatolását. Az orosz vezetésnek semmilyen érdekében nem áll Kelet-Ukrajna megszállása – mondta Andrej Kelin, hozzátéve: „egészen világosan megmondtuk, hogy Oroszországnak tíz határőrkatona kivételével nincsenek csapatai Kelet-Ukrajnában”. Kelin rámutatott: „a jelenlegi fejleményeket úgy tudom kommentálni, hogy mi sem megszállásban, sem csapatok küldésében nem vagyunk érdekeltek. Az erre vonatkozó nyugati aggályok mindenféle alapot nélkülöznek.” Egyúttal utalt arra, hogy Kelet-Ukrajnában humanitárius vészhelyzet van, és Oroszország azon fáradozik, hogy az ottani embereken segítsen.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő délután a Hír TV-nek úgy vélekedett, a konfliktus minden szereplője tudatosan lép most fel, de nem is biztos, hogy az orosz csapatok átlépték az ukrán határt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsát mindenesetre szerinte össze fogják hívni, de ott nem történik majd semmi, mert bármilyen döntést megvétózhatnak az oroszok. Úgy véli, az EU nem fog fegyvert adni Ukrajnának, mert Brüsszelnek esze ágában sincs beleavatkozni a konfliktusba. Porosenko ugyanakkor azt fájlalja, hogy közben a németek fegyverrel látják el a kurdokat a világ egyik másik forró pontján. Nógrádi a Hír TV-nek azt mondta, a helyzetnek nincs is katonai megoldása, csak politikai. Arra is rávilágított, a NATO sem telepít fegyvereket a Baltikum térségébe.

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő ugyanígy látja: a jelenlegi helyzet semmiképpen sem tekinthető Ukrajna megszállásának. Ha egyáltalán igaz az állítás, hogy orosz katonák vannak Ukrajnában, azok katonákat alkalmazó magáncégek alkalmazottai lehetnek, de nem egy egész dandár. Arra a kérdésre, hogy a NATO gyengébb-e az orosz hadseregnél, azt mondta, nem, az erről szóló retorika csak arról szól, hogy egyes NATO-tagállamok magasabb költségvetési forrást próbálnak kilobbizni az eddiginél. A kényszerhelyzetben lévő Porosenko nyilatkozatát Kaiser mindenképpen segélykérő nyomásgyakorlásnak tartja a nemzetközi közösség felé.

A BudaCash Brókerház vezető elemzője, Pálffy Gergely azt mondta, egy „nem annyira drasztikus” helyzetre reagáltak a pénzpiacok, és lassú megnyugvás tapasztalható. Mivel szomszédos ország vagyunk Ukrajnával, szerinte nagyon hirtelen reagálnak minden hírre az árfolyamok. Amint negatív hírek érkeznek, rögtön negatív irányba indul a forint.