A francia hírügynökség szerint a csaknem 300 orosz kamion az ukrán határtól mintegy harminc kilométerre lévő Kamenszk-Sahtyinszkij falunál vesztegel arra várva, hogy az ukrán határőrök és vámosok átvizsgálják az 1800 tonnányi rakományt. Az AFP ennek alapján megállapította, hogy a konvoj csütörtök óta egy tapodtat sem haladt előre (korábbi hírek szerint a napokban a járművek egy voronyezsi katonai bázison maradtak).
Az ukrán illetékesek állítólag azért nem kezdték meg szombaton sem a rakomány átvizsgálását, mert a Nemzetközi Vöröskereszt részéről várták a szükséges dokumentumokat. A szervezet ugyanis a napokban tételes listát kért az orosz féltől a rakomány tartalmáról, nem elégedett meg a korábbi, „általános” felsorolással. Moszkva mindenesetre már közzétette, hogy a járművek egyebek mellett palackos ivóvizet, hús- és tejkonzerveket, napelemes világítóeszközöket, áramfejlesztő berendezéseket és hálózsákokat szállítanak a kelet-ukrajnai rászorulóknak.
A rendkívüli helyzetek orosz minisztériumának egyik tisztségviselője azt mondta: Moszkva már elküldött az ukrán vámhatóságoknak egy nyilatkozatot a kamionok tartalmáról. Paul Picard, az EBESZ helyi képviselője arról tájékoztatta a francia hírügynökséget, hogy szombat reggel tanácskoztak egymással az orosz és az ukrán vámszervek képviselői, de a találkozóról nem tudni részleteket. A Vöröskereszt nem képviseltette magát ezen a tanácskozáson, csak annyit közölt, meg akarja várni, hogy a felek megegyezésre jussanak.
A donecki oroszbarát szeparatisták ugyanakkor szombaton azzal vádolták Kijevet, hogy mindent elkövet a segélyszállítmány célba jutásának a megakadályozásáért. Olekszandr Zaharcsenko, a „Donyecki Népköztársaság” „miniszterelnöke” szombati nyilatkozatában panaszolta, hogy mind a mai napig nem kapták meg a nekik szánt küldeményt. „Márpedig olyan szükségünk van rá, mint a levegőre” – mondta. Kijelentette, hogy mind az ukrán hadsereg, mind a kijevi kormány a lehető legtöbb akadályt próbálja a humanitárius akció útjába gördíteni.
A Reuters ugyanakkor szombaton beszámolt egy videofelvételről, amelyen Zaharcsenko azt mondja: az ukrán kormánnyal szembenálló oroszbarát erők 150 páncélozott jármű – köztük 30 harckocsi – érkezését várják, és hamarosan 1200 olyan fegyveres erősíti majd soraikat, aki Oroszországban kapott négyhónapos kiképzést. „A legsorsdöntőbb pillanatban csatlakoznak hozzánk” – mondta Zaharcsenko, aki – mint a Reuters megjegyzi – nem árulta el, honnan érkeznének az említett páncélozott járművek.
Az ukrán erők és a szeparatisták szombaton az orosz határ közelében szórványos harcokba bonyolódtak ugyan, de a Reuters megjegyezte: az előző napi hírek dacára úgy tűnik, a konfliktus nem szélesedik annyira, amennyire attól tartani lehetett. A hírügynökség arra utalt, hogy a pénteki hírek szerint egy orosz hadoszlop hatolt be ukrán területre, s azt az ukrán hadsereg állítólag megsemmisítette. Nem tudni, mi is történt valójában, hiszen az orosz fél tagadta a hadoszlop behatolásának a tényét, s értelemszerűen a kijevi bejelentést is annak megsemmisítéséről.
Az ukrán, orosz, német és francia külügyminiszter vasárnap Berlinben találkozót tart. Ezzel kapcsolatosan francia részről szombaton közleményt adtak ki, amelyben Párizs kifejezte reményét, hogy ez az egyeztetés az első lépés lesz egy az orosz–ukrán megbékélést szolgáló majdani csúcstalálkozó felé vezető úton. A francia diplomácia ezt abba a politikai folyamatba kívánja illeszteni, amely június 6-án, a normandiai partraszállás 70. évfordulójának ünnepségén kezdődött. Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök abból az alkalomból először találkozott egymással.
A közleményt megelőzően megbeszélést folytatott Francois Hollande francia elnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ukrán–orosz konfliktusról. Hollande felszólította Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását, Kijevnek pedig azt üzente, hogy tanúsítson mérsékletet hadműveletei terén. Mindkét felet felszólította ugyanakkor a „politikai folyamat” felújítására.
