A Donbasz, Sahtarszk, Azov és Dnyipro nevű önkéntes alakulatok összesen 19 tagja esett el és 46 sebesült meg. A belügyi tisztségviselő szerint ez mintegy negyede annak a veszteségnek, amelyet a különleges belügyi alakulatok és a – szintén a tárca irányítása alá tartozó – Nemzeti Gárda az oroszbarát szakadárok ellen indított műveletek során eddig összesen elszenvedtek.
A Nemzeti Gárda előző napi közleménye szerint egységeik behatoltak a kulcsfontosságú városba, de maradtak még szeparatisták a település egyes kerületeiben, akik ellentámadásokat indítottak. Herascsenko kijelentette: Arszen Avakov belügyminiszternek előbbre való a belügyi egységek tagjainak élete, mint hogy augusztus 24-éig, Ukrajna függetlenné válásának évfordulójáig bármi áron „felszabadítsák” Ilovajszkot.
Közben a Nemzeti Gárda közölte, hogy erősítést és nehézfegyverzetet – aknavetőket, gránátvetőket és páncéltörőket, valamint légvédelmi rendszereket – küldött a Donbasz alakulatnak Ilovajszkba.
Andrij Liszenko, a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt 24 óra alatt öt ukrán katona vesztette életét és 21 sebesült meg. Tájékoztatott továbbá arról, hogy Luhanszk közelében a szeparatisták ismét rálőttek egy menekülteket szállító, fehér zászlós autóra, és emiatt hárman – egy házaspár és ötéves gyermekük – életüket vesztették. A támadás ugyanazon a környéken történt, ahol hétfőn ért rakétatalálat egy menekültkonvojt. Az akkori támadásban 17-en haltak meg.
Liszenko megerősítette, hogy a Luhanszknál folyó harcokban a „terrorellenes” erők megszereztek két deszantharcjárművet, amely az oroszországi, pszkovi légideszant-hadosztályhoz tartozik. A szóvivő szavai szerint csütörtök délig nem történt meg az ukrán határhoz érkezett orosz segélyszállítmány határ- és vámkezelése. „Az ukrán fél késlekedés nélkül hozzálát munkájához, amint megkapja a Nemzetközi Vöröskereszttől annak végleges megerősítését, hogy kész a szállítmányt célba juttatni” – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt vállalta a segéllyel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátását, azaz a szállítmány útvonalának meghatározást, a segély tárolását, valamint szétosztását Ukrajna területén. Ehhez viszont garanciára van szüksége a szeparatistákról, illetve Oroszországtól arra vonatkozóan, hogy a szállítmány biztonságban áthaladhat majd a szakadárok kezén lévő területeken. A határszakasz, amelyen keresztül az orosz segélykonvojt szeretné Moszkva Ukrajnába beléptetni, a szeparatisták ellenőrzése alatt áll.
A Doneck megyei kormányzóság csütörtöki közleménye szerint az elmúlt egy nap alatt a megyében 34 civil vesztette életét, és 24-en sebesültek meg a kormányerők és a szakadárok közötti harcok miatt. Luhanszk városában már tizennyolcadik napja nincs áram- és vezetékes-vízellátás. A város vezetői azt közölték, hogy kenyér és alapvető élelem még kapható a boltokban, de gyógyszer- és élelmiszer-szállítmányok már régóta nem érkeznek a városba.
Közben elindultak csütörtökön az ukrán határ felé a Délkelet-Ukrajnának szánt orosz humanitárius segélyt szállító teherautók. A járművek eddig az ukrán határhoz közeli Kamenszk-Sahtyinszkij településen várakoztak. A teherautók tíz-tizenötös csoportokban haladnak majd a körülbelül 50 kilométerre lévő orosz–ukrán határ felé. A mintegy 270 teherautó kétezer tonna élelmiszerrel, gyerektápszerrel, vízzel és gyógyszerekkel augusztus 12-én indult el az orosz főváros, Moszkva környékéről, két nap múlva érkezett az ukrán határ közelébe, s azóta a rosztovi területen várakozott.
A Nyugatnak ahhoz hasonló módon kellene támogatnia Ukrajnát, ahogyan az Iszlám Állam nevű szélsőséges milícia ellen harcoló iraki erőket segíti – mondta az ukrán külügyminiszter egy csütörtöki német lapinterjúban. Pavlo Klimkin az Express című kölni lapnak adott interjúban kiemelte, hogy következetes lépés lenne a Nyugat részéről, ha „technikai és katonai támogatást nyújtana Ukrajnának a terrorizmus elleni harchoz, hasonlóan ahhoz, ami Irak esetében jelenleg történik”, mert az ukránok küzdelme „az Európai Unió elemi érdeke”.
Ukrajnának emellett az „európai reformok” végrehajtásához is segítségre van szüksége – tette hozzá Pavlo Klimkin, aki szerint egy gazdasági és politikai támogatási programot, „ukrán Marshall-tervet” kellene összeállítani, a program vezetését pedig Németországnak kellene vállalnia.
Az előző hét végén Berlinben tartott ukrán–orosz–német–francia külügyminiszteri megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta, hogy kedvező fejlemény a tárgyalások elindulása, de fegyverszüneti megállapodás csak akkor jöhet létre, ha teljesül három feltétel. Az első az ukrán–orosz határ biztonságának és ellenőrzésének helyreállítása, a második pedig az, hogy az EBESZ felügyeli a megállapodás betartását mindenhol, beleértve a határ térségét. A harmadik feltétel az oroszpárti szakadárok fogságába esett ukránok szabadon bocsátása – mondta Pavlo Klimkin. Hangsúlyozta, hogy „a szankciók egyedül nem állítják meg” Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és nemzetközi összefogás nélkül Európa nemigen tudja feltartóztatni a „moszkvai agressziót”.
Az elmúlt időszakban romlott a helyzet Kelet-Ukrajnában – jelentette ki Navracsics Tibor csütörtökön Budapesten az Országgyűlés külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén. „Kelet-Ukrajnában a helyzet nem a stabilizáció felé halad, hanem optimistábban fogalmazva azt mondhatjuk, hogy nem javult a helyzet, kicsit pesszimistábban azt mondhatjuk, rosszabbodott a helyzet” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
A miniszter elmondta: a magyar diplomáciát három szempont vezérelte az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Az első a békés rendezés, a helyzet stabilizálódása. A második, hogy Magyarország érdekelt egy a területi integritását élvező, demokratikus, független, a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó Ukrajna létében. A harmadik, hogy a magyar lépések megtételekor különös figyelemmel kell lenni a kárpátaljai magyarság érdekeire.
„Nem jöhet olyan fordulat, amely a kárpátaljai magyarság jogainak csorbulását vagy életkörülményeinek lehetetlenné válását eredményezné” – jelentette ki. A miniszter szerint az ukrajnai válságban fordulópont volt a malajziai utasszállító repülőgép lelövése. Ezt követően ugyanis aktívabbak lettek az amerikai és európai békéltetési kísérletek, és kiterjesztették az Oroszországgal szembeni szankciókat.
A Moszkva által bevezetett, a mezőgazdasági termékeket érintő „súlyos, egyoldalú bojkott” erőteljesen sújtja a kelet- és dél-európai gazdaságokat – jelentette ki. Felidézte, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala szerint Magyarország a balti államok és Lengyelország után az ötödik az orosz bojkott által leginkább érintett tagállamok között. A magyar mezőgazdasági exportnak nagyjából napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz intézkedés, ezért a magyar kormány jelezte az Európai Uniónak, hogy igényt tart kompenzációra az erre a célra megnyitott alapból.
Navracsics Tibor azt is kiemelte: az Ukrajnában elrendelt mozgósítás nem jelent hadiállapotot, csak a tartalékos állomány mozgósítását. Mint mondta, bírja Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter ígéretét, hogy a mozgósítás nem fogja aránytalanul érinteni a kárpátaljai magyarokat. A miniszter szerint a határon túli magyar kisebbségek közül a kárpátaljai a legsérülékenyebb.
A tárcavezető a bizottsági ülés első, még nyilvános részében foglalta össze az ukrajnai helyzetet. Ezután – a képviselői kérdések előtt – a magyar nemzetbiztonsági és külügyi érdekekre hivatkozva zárt ülést rendeltek el.
Az Országgyűlés külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának csütörtöki együttes ülésén mások mellett részt vett még Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, több minisztérium és a titkosszolgálatok képviselői.
