„Árgus szemekkel figyeljük, Oroszország mely iparágakra, mely termékkörre jelent be szankciót” – mondta Varga Mihály.
A miniszter kifejtette, hogy az Oroszországba irányuló teljes magyar termékexport 2,5 milliárd euró körül van. Nem mindegy tehát, hogy az embargós intézkedések hogyan érintik a magyar gazdaságot – tette hozzá. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a gazdaság lendülete viszi előre a vállalatokat, így drámai visszaeséstől egyelőre nem kell tartani.
Elmondta, hogy az eddig bejelentett intézkedések alapvetően mezőgazdasági jellegűek voltak. Magyarország kitettsége ezen a területen kisebb mértékű, mint például a görögöké vagy a lengyeleké, de így is naponta mintegy 70 millió forintnyi a kár, amit a magyar mezőgazdaság a ki nem szállított termékek miatt elszenved.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közúti járművekre és esetleg a gyógyszerekre vonatkozó újabb szankció is érintheti a magyar gazdaságot. Egyrészt Magyarország mintegy 70 milliárd forint értékben szállít járműveket Oroszországnak, másrészt mivel alapvetően német autógyárak működnek nálunk, akár a német gazdaságra gyakorolt hatásán keresztül is érintheti a magyar gazdaságot egy ilyen intézkedés – mondta.
A devizahitelek forintosítására, illetve kivezetésére vonatkozó kérdésre a miniszter úgy válaszolt, hogy szeptember folyamán kell majd kialakítani az elszámolás kereteit. Ennek során meg fogják vizsgálni azt is, hogy az autóhiteleknél is felmerült-e a tisztességtelen eljárás, mivel ezekre a hitelekre nem vonatkozik a Kúria döntése.
Ezt azzal kapcsolatban mondta a miniszter, hogy Lázár János a Blikknek úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy a Kúria kimondta, a bankok szerződései tisztességtelenek, így az autóhiteleseket éppen úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a kormány szándékában áll a devizahiteleseket mentő újabb ütem megvalósítása is, a forintosítás.
A nemzetgazdasági miniszter a Hír TV Magyarország élőben című műsorában kedden azt mondta: egyetért Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatával, amely szerint szükség volna a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság összehívására „és annak megtárgyalására, hogyan lehet a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatokat életben tartani”, és az uniós pénzügyminiszterek tanácsának következő ülésén fel kell vetni az embargó hatását kompenzáló direkt uniós támogatások bővítését.