„Árgus szemekkel figyeljük, Oroszország mely iparágakra, mely termékkörre jelent be szankciót” – mondta Varga Mihály.
A miniszter kifejtette, hogy az Oroszországba irányuló teljes magyar termékexport 2,5 milliárd euró körül van. Nem mindegy tehát, hogy az embargós intézkedések hogyan érintik a magyar gazdaságot – tette hozzá. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a gazdaság lendülete viszi előre a vállalatokat, így drámai visszaeséstől egyelőre nem kell tartani.
Elmondta, hogy az eddig bejelentett intézkedések alapvetően mezőgazdasági jellegűek voltak. Magyarország kitettsége ezen a területen kisebb mértékű, mint például a görögöké vagy a lengyeleké, de így is naponta mintegy 70 millió forintnyi a kár, amit a magyar mezőgazdaság a ki nem szállított termékek miatt elszenved.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közúti járművekre és esetleg a gyógyszerekre vonatkozó újabb szankció is érintheti a magyar gazdaságot. Egyrészt Magyarország mintegy 70 milliárd forint értékben szállít járműveket Oroszországnak, másrészt mivel alapvetően német autógyárak működnek nálunk, akár a német gazdaságra gyakorolt hatásán keresztül is érintheti a magyar gazdaságot egy ilyen intézkedés – mondta.
A devizahitelek forintosítására, illetve kivezetésére vonatkozó kérdésre a miniszter úgy válaszolt, hogy szeptember folyamán kell majd kialakítani az elszámolás kereteit. Ennek során meg fogják vizsgálni azt is, hogy az autóhiteleknél is felmerült-e a tisztességtelen eljárás, mivel ezekre a hitelekre nem vonatkozik a Kúria döntése.
Ezt azzal kapcsolatban mondta a miniszter, hogy Lázár János a Blikknek úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy a Kúria kimondta, a bankok szerződései tisztességtelenek, így az autóhiteleseket éppen úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a kormány szándékában áll a devizahiteleseket mentő újabb ütem megvalósítása is, a forintosítás.
A nemzetgazdasági miniszter a Hír TV Magyarország élőben című műsorában kedden azt mondta: egyetért Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatával, amely szerint szükség volna a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság összehívására „és annak megtárgyalására, hogyan lehet a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatokat életben tartani”, és az uniós pénzügyminiszterek tanácsának következő ülésén fel kell vetni az embargó hatását kompenzáló direkt uniós támogatások bővítését.
Ismert, Brüsszeli közlés szerint 400 millió eurónyi uniós pénzből kártalaníthatják az európai termelőket az orosz embargó miatt; Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter csak a magyar veszteséget 80 millió euróra becsülte, és ő is uniós kompenzációt sürgetett.
