Az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt – közölte az EU kereskedelmi biztosa pénteki belga médiajelentések szerint. Karel De Gucht azokra a sajtóban megjelent értesülésekre reagált, amelyek szerint a tagországok kormányai kompenzációt készülnek kérni az Európai Bizottságtól az orosz export kiesése miatt.
Többek között francia, görög termelők és a lengyel kormány is fölszólította az Európai Uniót, hogy térítse meg az orosz embargó miatt keletkezett kárukat vagy vezessen be ártámogatást. Az EU illetékesei egyelőre hivatalosan nem foglaltak állást a kérdésben.
Oroszország – válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra – csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több száz millió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek.
A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elismerte, hogy a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy felvegye az orosz importtilalom elrendelése miatt kialakuló mezőgazdasági árufelesleget. Nagy István azt mondta, a magyar áruknak a szaktárca olyan országokban vagy olyan országokon keresztül keres piacot, amelyeket az orosz büntetőintézkedések nem érintenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az orosz importtilalom fő vesztesei a baromfi-, valamint a zöldség-gyümölcs feldolgozók lehetnek. A köztestület arra buzdítja a vásárlókat, hogy a magyar mezőgazdaság védelmében vegyenek magyar terméket a következő hónapokban.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy fogalmazott: „az új piacok felkutatására nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni, hisz amennyiben nem tudjuk a termékeinket elhelyezni, valószínűleg dömping áron fognak az Európai Unión belül elkelni, és ez komoly ágazati veszteséget jelenthet”.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozata szerint célszerű lenne összehívni a magyar-orosz kormányközi bizottság ülését októberben a kialakult helyzet áttekintésére – mondta Tóth Imre, a tagozat elnöke pénteken a testület ülésén, ahol az orosz szankciók magyarországi következményeit elemezték a tagvállalatok.
Tóth Imre szerint az orosz gazdasági kapcsolatokat érintő szankciók sokkal keményebb hatással lesznek az üzleti kapcsolatokra, az Európai Unió és a magyar gazdaságra, mint ahogyan azt az elemzők várják.
A kamara tagozatának elnöke úgy értékelte, hogy a csökkenő orosz piaci lehetőségek a nemzetközi és hazai nagyvállalatokat, kisvállalatokat egyaránt érintik, példaként említette a Molt, az OTP-t, az MVM-et, illetve a magyar beszállítókat alkalmazó nemzetközi autógyártókat, mezőgazdasági gépgyártókat. A kamara számítása szerint az Oroszországba irányuló magyar export 20-25 százalékát mintegy ezer hazai kis- és középvállalkozás adja – érvelt a tagozat elnöke.
Tóth Imre, a tagozat elnöke az MTI-nek elmondta, hogy magyar-orosz vegyesvállalatok létrehozását javasolják és szorgalmazzák, mert ilyen formában az orosz piac könnyebben kezelhető.
A német agrárszektor megérezheti az orosz szankciók hatását, a veszteség azonban kezelhető mértékű lehet a német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint. Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókat tekintve – az első Svájc, a második-harmadik helyen Oroszország és az Egyesült Államok áll nagyjából holtversenyben –, ugyanakkor még így is csak 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazdasági kivitelben – hívta fel a figyelmet pénteken Tobias Baumann, a DIHK Oroszországgal, Közép-Ázsiával és Délkelet-Európával foglalkozó osztályának vezetője.
Tavaly 1,7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró volt, a teljes német export pedig mintegy 1000 milliárd euró volt. Ennek alapján „érezhető, de kezelhető” veszteségeket okozhat az orosz embargó – mutatott rá a szakember a Bayerischer Rundfunk bajor közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Ugyanakkor vannak régiók, amelyeket erősen sújthatnak a moszkvai intézkedések, ilyen elsősorban az országos átlaghoz képest kevésbé fejlett északkeleti – a volt NDK területén fekvő – Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány, ahol a tejipar erősen támaszkodik az orosz piacra – mondta Tobias Baumann. Megjegyezte, hogy az Oroszországba irányuló német és uniós agrárexport már hónapok óta akadozik, hiszen február óta nem lehet húst az EU-ból Oroszországba szállítani.
Mintegy 2,2 milliárd koronás veszteséget okoznak a cseh cégeknek és mintegy 700 munkahelyet veszélyeztetnek az Európai Unió szankciói Oroszországgal szemben. Az orosz válaszintézkedések pedig 300 milliós koronás veszteséget okozhatnak, és mintegy 130 munkahelyet veszélyeztetnek – közölte Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter pénteken Prágában.
Mládek azt követően nyilatkozott, hogy Bohuslav Sobotka miniszterelnök és néhány érintett miniszter délután megvitatta szankciók következtében kialakult helyzetet és azok lehetséges hatását a cseh gazdaságra.
Azokra az ukrán és orosz bejelentésekre, melyek szerint a szankciók az Ukrajnán keresztüli kőolaj, illetve gázszállítást is érinthetik, Mládek azt mondta: Csehország kezelni tudja a problémát, és szükség esetén segítséget tud nyújtani Szlovákiának is.
Az oroszországi exportra is termelő szlovák hús- és tejipari cégek az Oroszország által csütörtökön elrendelt élelmiszer-behozatali tilalom közvetett hatásainak begyűrűzésétől tartanak leginkább, ennek lehetnek súlyos következményei – írta több szlovákiai lap is pénteki számában.
A Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap rámutat: bár az érintett cégek termelésének kényszerű visszafogása is negatív hatásokkal járhat, a komolyabb következmények a közvetett hatások begyűrűzése után jelenhetnek majd meg. A lap a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPaPK) állásfoglalására hivatkozva megjegyzi: ilyen hatás lehet, hogy az exportjuk 96 százalékát az uniós piacon értékesítő szlovák élelmiszer-ipari termelőknek gondjaik támadhatnak az orosz embargó miatt telítetté váló uniós piacon, valamint az is, hogy a szlovákiai értékesítés árait is csökkentheti a többi uniós országban keletkező terméktöbblet.
Több száz millió euró kár érheti az orosz szankciók miatt az olasz mezőgazdasági szektort az olasz külkereskedelmi kamara számításai szerint. Riccardo Monti kamarai elnök elmondta: 25 százalékkal is visszaeshet az Oroszországba irányuló olasz kivitel.
A Coldiretti agrárszövetség szerint 183 millió euró (58 milliárd forint) lehet azoknak a mezőgazdasági termékeknek az összértéke, amelyeket az orosz embargó érint.
A Marek Sawicki lengyel mezőgazdasági miniszter kezdeményezésére ezen a héten létrehozott tárcaközi bizottság csütörtökön tárgyalt Brüsszelben arról, milyen uniós kártalanításra számíthatnak a lengyel gazdák az orosz importtilalom elrendelése után. Bár Lengyelországot elsőként sújtották a moszkvai ellenlépések, a tárgyalást az is befolyásolta, hogy azóta Oroszország az egész unióra kiterjesztette az agrártermékek beviteli tilalmát.
A lengyel lap úgy tudja, hogy a tárgyalás során az Európai Bizottság képviselői elsősorban az almapiac helyzetét elemezték, annak ellenére, hogy a lengyel fél rámutatott: a lengyel termelők szempontjából fontos más agrártermékek piaca is, mivel például a paprika-, káposzta-, gomba-, ribizli-, meggy-, paradicsom, illetve a fagyasztott zöldség értékesítése is hátrányos helyzetbe került.
Az osztrák agrárágazat kártérítést követel az exportkiesés miatt a kormánytól, míg az osztrák mezőgazdasági miniszter pénteken az uniós mezőgazdasági vezetők rendkívüli ülésének összehívását sürgette. Dietmar Fellner kereskedelmi tanácsos az osztrák Die Presse című konzervatív osztrák lapnak megerősítette: az embargóval Ausztria oroszországi élelmiszerexportjának csaknem felét elveszítette. A lap szerint Oroszország harmadik legnagyobb Európán kívüli piaca Ausztriának. Az osztrák export alakulása kedvezőtlenebb az európai átlagnál, hiszen az uniós átlagszámok szerint a kivitel 36,8 százalékát érinti az embargó.
