„Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából” – közölte Medvegyev. Az Oroszország által bevezetett ellenintézkedések nem vonatkoznak a gyermekélelmiszerekre, sem olyan árucikkre, amelyet az orosz állampolgárok maguk vásárolnak a szankciók által érintett országokban – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: „a korlátozások a mai naptól egy évig érvényesek, de ha partnereink konstruktív hozzáállást tanúsítanak együttműködésünkhöz, az Oroszországi Föderáció kormánya kész felülvizsgálni az intézkedések határidejét”.
A kormányfő közölte továbbá, hogy Oroszország válaszintézkedéseken dolgozik a Dobroljot orosz légitársaság ellen elrendelt nyugati szankciók miatt.
„Olyan intézkedéseken dolgozunk, amelyek válaszlépések lehetnek az EU által a Dobroljot orosz légitársaság ellen elrendelt szankciókra a Szimferopolba irányuló járatok miatt” – mondta Medvegyev a kormányülésen. Emlékeztetett, hogy az első orosz fapados légitársaság, amely a „barátságtalan intézkedések” következtében augusztus 4-én kénytelen volt beszüntetni működését.
Medvegyev kilátásba helyezte, hogy meg fogják tiltani a nyugati légitársaságok Európa és Ázsia között közlekedő járatainak az orosz légtéren keresztül történő átrepülést. Ezen járatok számára a Szibéria felett vezető útvonal a legrövidebb. Az orosz kormányfő elismerte, hogy az orosz légtér lezárása a szóban forgó járatok számára – ami jelentősen megemeli az üzemanyagköltségeket – „súlyos intézkedés”, de ez a Dobroljot elleni szankciókra adott válasznak tekintendő.
Egy új hidegháborúból globális pénzügyi központként emelkedhet ki Kína és Oroszország, ha a nyugat nem módosít pénzügyi rendszere jelenlegi struktúráján – idézi a RIA Novosztyi hírügynökség Wing Thye Woot, a davisi Kaliforniai Egyetem professzorát.
A „BRICS-bankról"” az IMF és a Világbank alternatívájának szánt pénzintézetről szólva elmondta, hogy „ha valóban kihívást tud támasztani a meglévő nemzetközi pénzügyi rendszernek, akkor eltérő célok megvalósítására törekvő pénzügyi központok közötti hidegháborúba zuhanhatunk bele.”
A vezető fejlődő országokat, Brazíliát, Oroszországot, Kínát, Indiát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS szövetség, valamint az orosz-kínai szövetség szorosabbra vonásának kilátásairól szólva a professzor azt mondta: „Kínát jelenleg az Egyesült Államok szövetségeseinek gyűrűje veszi körül, ami a sérülékenység érzetét kelti benne. Ha ezzel nem foglalkozunk, akkor a gazdasági és politikai erővonalak egyaránt egy megosztott világrend kialakulása felé taszítanak majd bennünket.”
Kínai célok
A kínai gazdaság rohamos ütemben növekszik és az ország egyik legfőbb célja nemzetközi fizetőeszközzé tenni devizáját, a Renminbit (jüant). A nemzetközi pénzügyi rendszer ugyanis eddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy működési mechanizmusát a feltörekvő országok gyors növekedése következtében előállt új helyzethez igazítsa – ismertette.
A professzor szerint ugyanakkor objektív kínai gazdasági, illetve geopolitikai tényezők akadályozhatják meg, hogy Sanghaj Londonnal és New Yorkkal egyenrangú globális pénzügyi központtá nőhesse ki magát: „Ha kitörne egy új hidegháború, az akár alá is áshatná Kína törekvését a Renminbi nemzetközi fizetőeszközzé és Sanghaj pénzügyi központtá tételére.”
A szembenállás legfájdalmasabb következménye viszont a professzor szerint a gazdasági növekedés lassulása és a technológiai know-how átadásának leállása lenne.
„Mindazok az intézkedések, amelyeket az imént felsoroltam, kizárólag válaszlépések” – hangsúlyozta. „Mi nem akartuk az események ilyetén alakulását. Őszintén arra számítok, hogy partnereinknél a gazdasági pragmatizmus felülkerekedik az ostoba politikai megfontolásokon, gondolkodni fognak, nem pedig ijesztgetni és korlátozni Oroszországot” – tette hozzá.
A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi együttműködés helyre fog állni a korábbi terjedelemben. „Mi ezt szeretnénk” – jelentette ki.
A mezőgazdasági termékek az EU legfontosabb oroszországi exportcikkei közé tartoznak a gépek, vegyipari termékek és gyógyszerek után. Az EU-tagországok 2013-as orosz exportja összesen mintegy 120 milliárd euróra rúgott. Ennek durván egytizedét, 11,9 milliárd eurót tettek ki az agrártermékek – közölte csütörtökön az Európai Bizottság.
Az agrártermékek között első helyen álltak a gyümölcsfélék, a sajt és a sertéshús. Mindhárom termékcsoport exportjának értéke 1 milliárd euróra rúgott. Ezt követte a zöldségfélék, az égetett szeszes italok és a likőr exportja 700-700 millió euró értékben. A zöldség- és gyümölcsfélék kivitelében messze az első helyen állt az alma és a paradicsom, amelyet a sárga- és őszibarack, valamint a körte követett.
Az orosz elnök rendeletet írt alá szerdán arról, hogy megtiltják vagy korlátozzák a mezőgazdasági termények importját azokból az országokból, amelyek szankciókat hoztak Oroszország ellen – jelentette az Interfax orosz hírügynökség. A hírügynökség által ismertetett hivatalos közlemény szerint a nyugati szankciókra választ jelentő különleges gazdasági intézkedések célja az Oroszországi Föderáció biztonságának garantálása.
Politikai motivációjúnak tartja az Európai Bizottság az európai uniós tagországok ellen csütörtökön bejelentett orosz importtilalmat – derül ki az EU brüsszeli végrehajtó testületének közleményéből.
Frédéric Vincent, a bizottság szóvivője jelezte azt is, hogy Brüsszelben megvizsgálják az orosz intézkedések hatásait, mihelyt minden szükséges értesülés rendelkezésükre áll.
Közleményében a bizottság hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni szankciókat az EU a Krím félsziget törvénytelen elcsatolása és Ukrajna destabilizálása miatt rendelte el. Az EU továbbra is elkötelezett az ukrajnai feszültség fokozatos csökkentése iránt. Minden érintett félnek csatlakoznia kell az ezt célzó erőfeszítésekhez – szögezte le a testület. Az EU egyúttal értésre adta, hogy fenntartja a jogot ellenlépések megfontolására.
A kieső exportbevételek utáni kompenzációról szólva a szóvivő utalt rá, hogy erre vonatkozóan létezik egy kétoldalú mechanizmus. „De még nem tartunk ott” – jelentette ki Vincent. Egyelőre meg kell várni a Moszkva által elrendelt importkorlátozások összes részletét. Jelenleg még azt sem lehet megmondani, melyik EU-tagországot érintik a legsúlyosabban a büntetőintézkedések – hívta fel a figyelmet.
Az Oroszország ellen szankciókat alkalmazó országok agrártermékeire elrendelt orosz embargó rendkívül fájdalmas lesz mindkét fél számára – vélik oroszországi szakértők.
Az EU több milliárd eurós oroszországi gyümölcs- és zöldségexporttól esik el – mutatott rá Szergej Szutrin, a Szentpétervári Egyetem közgazdász kutatója, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok pedig a marhahús- és baromfiexportjáról lesz kénytelen lemondani.
Dimitrij Polevoj gazdasági elemző szerint az importtilalom „sokkterápiaként” éri majd az orosz élelmiszeripart. „A tilalom a mezőgazdasági importunk tíz százalékát érinti, amit most a lehető leghamarabb pótolni kell” – hangsúlyozta.
Az orosz média azonban új lehetőségeket is felismerni vél az importtilalomban. „Az embargó végre megadja az élelmiszeriparnak a fejlődéshez szükséges lökést” – írta a Vedomoszty napilap.
Az Európai Unió legújabb, múlt pénteken hatályba lépett szankciói – melyeket az ukrán válságban játszott orosz szerep miatt hoztak meg – korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.
Ismert, a lengyelek szerint hazájuk GDP-jét 0,6 százalékponttal csökkentik az Oroszország elleni uniós szankciók és az arra válaszul adott – még az ezt megelőző – orosz intézkedések, például hogy Moszkva teljes körű embargót vezet be a lengyel zöldségre és gyümölcsre. Varsó ezt politikai megtorlásnak minősítette, és most az Európai Unió 300 millió eurós Szolidaritási Alapjától vár kárpótló támogatást – csakúgy, mint Finnország, amelynek Oroszország a harmadik legnagyobb exportpiaca, és ennek megszűnése súlyosan érintené az országot.
Közben kárpótlásért jelentkezett be az Európai Unióhoz Görögország is, mivel a dél-európai ország elveszíti idei orosz gyümölcsexportját. A görög gyümölcs- és zöldségexportőrök szövetségének elnöke, Jorgosz Polihronakisz Görögország idei oroszországi gyümölcs- és zöldségexportja végének minősítette azt, hogy csütörtökön Oroszország bejelentette: az ellene szankciókat alkalmazó országok mezőgazdasági termékeinek importjára tilalmat rendel el. Hozzátette, emiatt a lehető legrövidebb időn belül kártérítésre tartanak igényt az Európai Uniótól.
Kifejtette, 600 ezer tonna gyümölcsről és zöldségről van szó, amit most nem lehet elszállítani Oroszországba. Rámutatott, Oroszország a kieső mennyiséget az Európai Unión kívüli országokból rövid időn belül pótolja.
Nem lesz jelentős hatása a magyar gazdasági növekedésre az Oroszországba irányuló élelmiszerimportra kivetett tilalomnak az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint mintegy 0,2 százalékponttal vetné vissza a hazai össztermék növekedést éves szinten, ha teljesen megszűnne a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba. Az elemző szerint azonban a várható hatása ennél kisebb lesz, mivel a ezeket a termékeket más piacokon vagy belföldön van esély még értékesíteni. A K&H Bank vezető elemzője elmondta: Oroszországba tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben exportált Magyarország mezőgazdasági termékeket, ami a 24 200 milliárd forintos teljes magyar kivitel 0,3 százalékát teszi ki. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője rámutatott: az importtilalom nem jó hír, de nem valószínű, hogy önmagában a magyar növekedési kilátásokat jelentősen visszavetné. Elmondta: a magyar exportban a jármű- és feldolgozóipari termékek kivitele foglal el nagyobb súlyt, de az élelmiszerexport is viszonylag jelentős. Az embargó az exporttöbblet további bővülését visszavetheti, de a GDP növekedés számottevő lassulásával nem kell számolni - tette hozzá. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén mintegy 0,1-0,2 százalékpontos GDP-csökkenést jelez előre az évre, ha az Oroszországba irányuló teljes mezőgazdasági kivitel kiesik. Véleménye szerint fontos az orosz piacnak való kitettség, egyes szektoroknak fájni fog a kiesés, de nem veszélyezteti a magyar növekedési számokat.
Külügy
Az orosz lépés hátrányosan érintheti mind az európai uniós termelőket és exportőröket, mind az oroszországi fogyasztókat; a moszkvai kormány döntése negatívan hathat a prosperáló magyar–orosz kétoldalú gazdasági, illetve az EU-orosz kapcsolatokra is – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön. Mint írták, Magyarország elvárja, hogy Oroszország betartsa a WTO-tagságából fakadó kötelezettségeit. „Az orosz lépés hatásait EU-s partnereinkkel, illetve az Európai Unió intézményeivel közösen vizsgáljuk, és egyeztetünk a szükséges, összehangolt intézkedésekről” – olvasható a tárca közleményében.
Tej
A Tej Terméktanács szerint a magyar tejtermelőknek nem közvetlenül az orosz szankciók, hanem azok várható közvetett hatásai jelenthetnek veszélyt. A közvetett veszélyt az unióban ragadó termékek jelentik, amelyeket dömpingáron is jobban megéri eladni, mint kidobni, ami jelentős problémát okozhat – mondta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az MTI-nek. Kiemelte: a pontos jogszabály még nem ismert, így az érintett termékek köre sem egyértelmű.
Baromfi
A magyar baromfiágazatban működő cégek esetében is a közvetett hatások lesznek a legerősebbek – vélekedett a Magyar Broiler Szövetség elnöke, a Baromfi Termék Tanács volt elnöke. Bárány László szerint a magyar baromfitermékeknek az orosz piacról a tilalom miatt kiszorult termékekkel kell majd versenyezniük az unió piacán – így belföldön is – és a harmadik országokban egyaránt, hiszen az embargó miatt piacot keresnek majd maguknak. Ez igen jelentős versenyt, esetenként hátrányt jelent a magyar termékek számára.
Hal
A magyar halágazatot nem érintik az élelmiszerimportra kivetett orosz tilalmak. Erről Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt csütörtökön az MTI-nek. A Magyar Haltermelők Szövetségének volt alelnöke elmondta: a magyar halgazdaságok élő halat a nagy földrajzi távolságok miatt nem exportálnak Oroszországba. A fagyasztott édesvízi halak kivitele szintén nem számottevő, mivel húsuk rosszabbul fagyasztható lazább szerkezete és zsírossága miatt, így kiolvasztás után nem felel meg az orosz piaci elvárásoknak.
