Oroszország bukhatja a legnagyobbat az embargóval

Londoni elemzők azt valószínűsítik, hogy az embargó legjelentősebb oroszországi hatása a magasabb infláció lesz.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson közös tanulmányában azt valószínűsítette, hogy az embargó legjelentősebb oroszországi hatása a magasabb infláció lesz. A két közgazdász felidézi, hogy a litván tejtermékek importjára elrendelt tavalyi orosz tilalom után Oroszországban 20 százalékkal emelkedett a tej kiskereskedelmi ára. A mostani orosz embargó azonban sokkal több országra terjed ki, és ésszerű az a feltételezés, hogy a tilalomtól érintett élelmiszerféleségek kiskereskedelmi ára 25 százalékkal fog emelkedni. Ilyen mértékű áremelkedés 0,5 százalékponttal emelné az éves oroszországi inflációt, ám ha az embargólistán szereplő termékek árai megkétszereződnek, az már 2 százalékpontot adna hozzá az inflációs ütemhez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint. A cég elemzői szerint az importtilalom ezért növeli az újabb idei orosz jegybanki kamatemelések esélyét is.

Az európai uniós gazdaságokra gyakorolt hatás ugyanakkor valószínűleg csekély lesz. Az EU-országok évente hozzávetőleg 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott; ez az EU összesített hazai össztermékének (GDP) nem egészen 0,05százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka – áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében. Az EU-gazdaságok közül messze a legnagyobb mértékben Litvánia szenvedheti meg az orosz importembargót, a tilalmi listán szereplő termékek Oroszországba irányuló litván exportjának éves értéke ugyanis a litván GDP 2,5 százalékával egyenlő.

Mindazonáltal van ok annak feltételezésére, hogy az orosz embargó nem okoz olyan súlyos kárt a litván gazdaságnak, amilyenre a számokból következtetni lehetne. A litván exportőrök egyrészt más piacokon is értékesíthetik termékeiket, másrészt az Oroszországba irányuló litván export jelentős része tranzitárunak tűnik, Litvánia ugyanis nagy mennyiségben importálja ugyanazokat az élelmiszerféleségeket, amelyeket az orosz piacra exportál.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint is az élelmiszerimportra kirótt orosz embargó legfőbb vesztese maga Oroszország lesz. A szakértő úgyszintén azt emelte ki, hogy elsősorban az infláció meglódulásától kell tartani, tekintettel arra, hogy az élelmiszerek összességében az orosz inflációs kosár harmadát teszik ki, és az orosz mezőgazdaság élelmiszer-termelő ágazata még mindig „fényévekkel” jár a nyugati agrárszektorok mögött. Ash szerint ennek alapján valószínű, hogy az orosz mezőgazdaság nem lesz képes az ellátási oldalon gyorsan reagálni az importkiesésre.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai csütörtöki elemzésükben közölték: számításaik szerint az orosz importkorlátozások az orosz élelmiszer-inflációt 3 százalékponttal, a teljes kosárra számolt fogyasztói inflációt 1 százalékponttal emelik. A ház ennek alapján az eddigi 4,9 százalékról 5,9 százalékra emelte a jövő évi átlagos orosz inflációra adott előrejelzését, és 6,4 százalékról 6,8 százalékra a 2014 végére szóló tizenkét havi inflációs prognózisát. A cég 2015 végére 5,3 százalékos orosz inflációt vár az eddigi előrejelzésében szereplő 4,9 százalék helyett.

A szankciók és ellenszankciók spirálja „tartós kereskedelmi konfliktushoz vezethet az Európai Unió és Oroszország között, amely munkahelyek ezreit fenyegetheti Németországban és Oroszországban” – fejtette ki a több mint 6 ezer vállalkozást képviselő Német Gazdaság Keleti Bizottsága, megjegyezve, hogy a német vállalkozások már az eddigi szankciók miatt is – euróban számolva – „milliós nagyságrendben jegeltek beruházásokat Oroszországban”.

Az érdekképviselet szerint az ukrán és az orosz kormány, valamint az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoportnak minél hamarabb el kell indítania a békefolyamatot Ukrajnában. Ellenkező esetben „azt kockáztatjuk, hogy tartóssá válik a befektetők bizonytalansága, Oroszország még inkább elszigetelődik és elfordulhat a Nyugattól”, és az ukrán válság „egész Európában hátráltathatja a gazdasági fejlődést” – emelte ki Eckhard Cordes, a szervezet elnöke.

A német cégek csak tavaly 570 millió euró értékben exportáltak Oroszországba azokból a termékekből, amelyek bevitelét a moszkvai vezetés megtiltotta, válaszul az ukrán válság miatti nyugati szankciókra – mutatott rá az érdekképviselet vezetője.