A NATO kiállt Ukrajna mellett

Ukrajna mindig a NATO mellett állt, és a jelenlegi nehéz időszakban a NATO is kiáll Ukrajna mellett – mondta a szövetség főtitkára.

Petro Porosenko ukrán elnök a sajtótájékoztatón – arra a kérdésre, hogy van-e kidolgozott menetrend Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatára – kitérően válaszolt, utalást téve arra, hogy erről a jövőben esetleg népszavazást tarthatnak Ukrajnában. Kijelentette: reméli, hogy az új parlamenti választások után erőteljes lendületet vesznek az ukrajnai reformok, és amikor az ország megfelelő állapotban lesz a tagsági követelmények teljesítéséhez, az ukrán nép fog dönteni arról, hogy a csatlakozás mikor és miképpen történjen.

A „katonai opciókat” vagy az esetleges fegyverszállításokat firtató kérdésre Rasmussen NATO-főtitkár azt mondta: „őszintén szólva senki nem akar háborút vagy fegyveres konfliktust” az ukrajnai válság megoldására; a rendezés legjobb módja a politikai megoldás lehetőségeinek felkutatása. Ha Oroszország további beavatkozást hajt végre Ukrajnában, arra a nemzetközi közösségnek „mélyebb, kiterjedtebb és keményebb”, immár gazdasági jellegű szankciókkal kell válaszolnia, olyanokkal, amelyek „igencsak fájdalmasan” érintik az orosz gazdaságot, és még inkább elszigetelik Oroszországot – mondta Rasmussen.

Porosenko elnök ugyanakkor kijelentette, hogy „óvatos derűlátással” tekint az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport pénteken esedékes minszki ülése elé.

A NATO–Ukrajna Bizottság közös nyilatkozatot fogadott el, amiben felszólítják Oroszországot, hogy semmisítse meg a Krím önhatalmú elcsatolását, hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával, az Ukrajna területén végrehajtott mindenfajta egyoldalú katonai akció vagy felforgató cselekmény a nemzetközi jog kirívó megsértésének tekintendő.

Oroszország minden eddiginél ütőképesebb erőket vont össze Ukrajna határán – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Steve Warren ezredes, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. A Pentagon szerint a mostani orosz csapatösszevonás a korábbiakénál kisebb létszámú, de jobb felszereltségű erőket érint. Moszkva márciusban 50 ezer katonát állomásoztatott az ukrán határon és a Krímben a félsziget elcsatolása után. A mostani, 10 ezer fő körüli kontingensben azonban több tüzérségi, légvédelmi és rakétás egység van, mint bármelyik korábbiban a válság kezdete óta. A harci csapatokat műszaki alakulatok és más támogató egységek egészítik ki.

„A határ mentén csatasorba állított erő rendkívül ütőképes és talán a legpusztítóbb erejű, mint bármely másik, amelyet korábban láttunk” – mondta a szóvivő. Warren ezredes szerint a határon csoportosuló, „kombinált fegyvernemi műveletekre” képes csapatokon kívül egy-két ezer orosz katona vesz részt az ukrajnai harcokban. A szóvivő megismételte a Pentagon követelését, hogy Moszkva vonja vissza egységeit a szomszéd ország területéről és járuljon hozzá a válság csillapításához.

Az ezredes kijelentette, hogy az Egyesült Államok komolyan mérlegeli az ukrajnai fegyverszállításokat, ugyanakkor jelenleg a halált nem okozó eszközökből álló támogatásra összpontosít. Az utóbbi kategóriába tartozó felszerelésből a Pentagon eddig 70 millió dollár értékben nyújtott segítséget Kijevnek.