A NATO kiállt Ukrajna mellett

Ukrajna mindig a NATO mellett állt, és a jelenlegi nehéz időszakban a NATO is kiáll Ukrajna mellett – mondta a szövetség főtitkára.

Anders Fogh Rasmussen, aki Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélést a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezleten, a tárgyalások utáni közös sajtóértekezleten segítséget ígért ahhoz, hogy Ukrajna gondoskodni tudjon biztonságáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösségen belül „senki nem akarja háborúval megoldani” az ukrajnai válságot.

Rasmussen szerint „Oroszország Ukrajna ellen harcol Ukrajnában”, orosz katonák és orosz harckocsik támadják az ukrán erőket. Mindaz, ami Ukrajnában történik, súlyos következményekkel jár az egész euroatlanti térség biztonságára és stabilitására – mondta.

Rasmussen szerint Oroszország „törvényellenesen és önhatalmúlag annektálta” a Krím félszigetet, és ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el és nem is fogja elismerni. A NATO-főtitkár felszólította Moszkvát, hogy vessen véget a Krím annexiójának, és vonja vissza fegyveres erőit Ukrajnából és az ukrán határtól.

A II. világháború óta most fordult elő első ízben, hogy egy európai ország erőt alkalmazott területszerzés végett egy másik ellen – tette hozzá. Az észak-atlanti szövetség főtitkára szerint Ukrajna mindig a NATO mellett állt, és a jelenlegi nehéz időszakban a NATO is kiáll Ukrajna mellett.

Rasmussen szerint az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás „konkrét és kézzelfogható”. A szövetség „átfogó és testre szabott” intézkedéscsomagot állított össze annak érdekében, hogy Ukrajna hatékonyabban tudjon gondoskodni saját biztonságáról – fogalmazott.

A segítségnyújtás a kibervédelemre, a logisztikára, a vezénylési-ellenőrzési tevékenységre és a kommunikációra összepontosít. A NATO emellett a konfliktusban megsebesült ukrán katonák rehabilitációjához is segítséget nyújt, és tanácsadással segíti Ukrajnát a védelmi reformok végrehajtásában – tette hozzá Rasmussen.

Kijelentette: a szövetségesek a NATO-n keresztül 15 millió euró körüli közvetlen anyagi támogatást nyújtanak ehhez, emellett a csúcstalálkozó első munkanapján több bejelentés is elhangzott további, kétoldalú pénzügyi „és egyéb” segítségnyújtási megállapodásokról.

Petro Porosenko ukrán elnök a sajtótájékoztatón – arra a kérdésre, hogy van-e kidolgozott menetrend Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatára – kitérően válaszolt, utalást téve arra, hogy erről a jövőben esetleg népszavazást tarthatnak Ukrajnában. Kijelentette: reméli, hogy az új parlamenti választások után erőteljes lendületet vesznek az ukrajnai reformok, és amikor az ország megfelelő állapotban lesz a tagsági követelmények teljesítéséhez, az ukrán nép fog dönteni arról, hogy a csatlakozás mikor és miképpen történjen.

A „katonai opciókat” vagy az esetleges fegyverszállításokat firtató kérdésre Rasmussen NATO-főtitkár azt mondta: „őszintén szólva senki nem akar háborút vagy fegyveres konfliktust” az ukrajnai válság megoldására; a rendezés legjobb módja a politikai megoldás lehetőségeinek felkutatása. Ha Oroszország további beavatkozást hajt végre Ukrajnában, arra a nemzetközi közösségnek „mélyebb, kiterjedtebb és keményebb”, immár gazdasági jellegű szankciókkal kell válaszolnia, olyanokkal, amelyek „igencsak fájdalmasan” érintik az orosz gazdaságot, és még inkább elszigetelik Oroszországot – mondta Rasmussen.

Porosenko elnök ugyanakkor kijelentette, hogy „óvatos derűlátással” tekint az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport pénteken esedékes minszki ülése elé.

A NATO–Ukrajna Bizottság közös nyilatkozatot fogadott el, amiben felszólítják Oroszországot, hogy semmisítse meg a Krím önhatalmú elcsatolását, hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával, az Ukrajna területén végrehajtott mindenfajta egyoldalú katonai akció vagy felforgató cselekmény a nemzetközi jog kirívó megsértésének tekintendő.

Oroszország minden eddiginél ütőképesebb erőket vont össze Ukrajna határán – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Steve Warren ezredes, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. A Pentagon szerint a mostani orosz csapatösszevonás a korábbiakénál kisebb létszámú, de jobb felszereltségű erőket érint. Moszkva márciusban 50 ezer katonát állomásoztatott az ukrán határon és a Krímben a félsziget elcsatolása után. A mostani, 10 ezer fő körüli kontingensben azonban több tüzérségi, légvédelmi és rakétás egység van, mint bármelyik korábbiban a válság kezdete óta. A harci csapatokat műszaki alakulatok és más támogató egységek egészítik ki.

„A határ mentén csatasorba állított erő rendkívül ütőképes és talán a legpusztítóbb erejű, mint bármely másik, amelyet korábban láttunk” – mondta a szóvivő. Warren ezredes szerint a határon csoportosuló, „kombinált fegyvernemi műveletekre” képes csapatokon kívül egy-két ezer orosz katona vesz részt az ukrajnai harcokban. A szóvivő megismételte a Pentagon követelését, hogy Moszkva vonja vissza egységeit a szomszéd ország területéről és járuljon hozzá a válság csillapításához.

Az ezredes kijelentette, hogy az Egyesült Államok komolyan mérlegeli az ukrajnai fegyverszállításokat, ugyanakkor jelenleg a halált nem okozó eszközökből álló támogatásra összpontosít. Az utóbbi kategóriába tartozó felszerelésből a Pentagon eddig 70 millió dollár értékben nyújtott segítséget Kijevnek.