Az ukrán fegyveres erők kezén lévő légikikötőt – a március 5-i minszki tűzszüneti megállapodás ellenére – hetek óta tüzérségi fegyverekkel ostromolják az oroszbarát szeparatisták. Szemtanúk szerint a városban is igen feszülten telt az éjszaka, a helybeliek több kerületből tüzérségi lövedékek robaját jelentették. Sérültekről, áldozatokról nem érkezett hír.
Az ukrán „terrorellenes” erők sajtóközpontja közölte, hogy az éjjel több más településnél is támadás érte a hadsereg állásait. Folytatódtak a szeparatista támadások a Donecktől északra fekvő Debalcevénél, illetve a két város közötti található Nyikisine és Maloorlivka településeknél, valamint még északabbra, Luhanszk megyében Piszki, Popaszna és Scsasztya települések térségében érte támadás a „terrorellenes” erőket. Scsasztyában találatot kapott a helyi kórház is.
A felsorolt települések mind beleesnek abba a nehézfegyverektől mentesítendő övezetbe, amelynek kijelöléséről múlt pénteki minszki találkozójukon állapodtak meg az ukrán kormányzat és az oroszbarát szakadárok, valamint Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői.
Hírügynökségi jelentések szerint pénteken egy Donecktől északra lévő helyszínen újabb tárgyalásokat kezdtek magas rangú orosz és ukrán katonai tisztségviselők, valamint az EBESZ képviselői, hogy kijelöljék az említett ütközőövezet „határait”. A Luhanszk és Doneck megyét kettészelő, keletről nyugatra majd délnek forduló, 30 kilométer széles elválasztó vonal kialakításának célja, hogy tartósan biztosítsa a szeptember 5-én Minszkben született tűzszünet betartását.
Az ukrán kormány pénteken hivatalos honlapján bejelentette, hogy megkezdték „a fal” építését az orosz–ukrán határon, s a létesítmény első szakasza a tervek szerint szeptember 30-ra kész lesz. A „Fal” elnevezésű projekt megvalósítását, vagyis az orosz–ukrán határ teljes hosszában való elkerítését szeptember 3-án jelentette be Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.
Petro Porosenko elnök csütörtöki kijevi sajtóértekezletén azt mondta, „erősen hisz” a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezésének lehetőségében. Hivatala aznap közölte, hogy az elnök rendeletet írt alá az orosz–ukrán határ teljes hosszának a határforgalom elöli átmeneti lezárásáról. Az ukrán média híradása szerint péntekre a 65 határátkelőhelyből már 16-ot lezártak a forgalom elől.
Porosenko új háborúra készül – vonta le a következtetést a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap pénteken az ukrán államfő részben titkosított rendeletéből. Az „Ukrajna védelméről és védelmi képességeinek erősítését szolgáló halaszthatatlan lépésekről” szóló szerdai keltezésű elnöki rendelet az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) augusztus 28-i határozatát léptette hatályba.
A független orosz újság kommentátora szerint bár a 744/2014-es számú dokumentum több pontja titkosított, abból mégis egyértelműen következik, hogy az az ukrán gazdaság működésének hadicélokra történő átállításáról szól.
Vlagyimir Muhin okfejtése szerint Kijev stratégiája arra irányul, hogy átállítsa a nemzetgazdaságot egy úgynevezett különleges időszak körülményei között való működésre. A katonai szótárban a „különleges időszak” hadiállapot bevezetését és a háborús készülődéssel kapcsolatos intézkedések bevezetését jelenti – írta Muhin. Azt is kiemelte, hogy az RNBO augusztusi határozatának nyilvánosságra hozott részében az Ukrajna elleni lehetséges agresszióval indokolták a gazdasági intézkedést. „A sorok között olvasva kiderül, hogy az RNBO épp Oroszországot tartja ilyen agresszornak” – írta az orosz lap kommentátora.
Muhin úgy vélte, hogy Ukrajna nem békélt meg a Krím és a Donyec-medence elvesztésével, és megkezdte a komoly felkészülést egy új háborúra, a szeparatisták által elfoglalt területeinek felszabadítására. Szerinte Porosenkónak a tűzszünetre nem azért van szüksége, hogy civilizált módon oldja meg a Donyec-medence és Luhanszk megye problémáit, hanem arra, hogy levegőhöz jusson az újabb ütközetekre való felkészülésben.
Helen Kearns, az Európai Bizottság szóvivője pénteken azt közölte, a testület üzenete világos: az Európai Tanács döntése értelmében minden uniós tagállamnak elő kell segítenie, hogy az Ukrajnából érkező gázáramlást meg lehessen fordítani, vagyis meg kell teremteni a fordított irányú gázszállítások lehetőségét. Kearns arra az újságírói kérdésre reagált, hogy van-e hozzáfűznivalója Brüsszelnek ahhoz, hogy Magyarország leállította a gázszállításokat Ukrajna számára. Kearns emellett emlékeztetett, hogy semmilyen jogi akadálya nem lehet annak, hogy a Gazpromtól vásárolt földgázt bármelyik uniós vállalat továbbértékesíthesse, akár az unión belül, akár azon kívül.
