Az előterjesztést hétfőn kapták kézhez az ukrán parlament képviselői. Nem kizárt, hogy már a héten szavaz róla a parlament. A javaslat a különleges státus megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról rendelkezik a régióban, amelyek időpontjául november 9-ét jelöli ki.
A tervezet ezenkívül szavatolja „az orosz és minden más nyelv” szabad használatát a magán- és a hivatalos életben, és kimondja, hogy támogatja valamennyi nyelv oktatását és fejlesztését. Amnesztiában részesíti továbbá a két megyében történt „események” résztvevőit. Az oroszbarát szakadárok így mentesülnének mindenféle büntetőjogi és egyéb felelősségre vonás alól, valamint megtiltana mindenféle üldöztetést és diszkriminációt velük szemben.
Leváltotta Valerij Luncsenkót, a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal elnöki tisztségéből hétfőn Petro Porosenko ukrán elnök, aki egyúttal Vaszil Hubalt nevezte ki a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye ideiglenesen megbízott vezetőjévé.
A magyar gyökerekkel is rendelkező, huszti illetőségű Luncsenko 2014 márciusától töltötte be Kárpátalja kormányzói tisztségét. A 32 éves politikust ellenfelei sokat bírálták amiatt, hogy nem mondott le törvényhozási mandátumáról, jóllehet Ukrajnában parlamenti képviselő nem tölthet be állami tisztséget. Kormányzói működésének fél éve alatt intenzív kapcsolatokat ápolt a magyar kormánnyal és a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetésével. Az elmúlt hetekben kiállt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mellett a magyar többségű egyéni parlamenti választási körzet létrehozása ügyében, a kérdést illetően levélben fordult az ukrán államfőhöz.
Vaszil Hubal, a megyei állami közigazgatási hivatal ideiglenes elnöke ugyancsak Huszt környékéről származik. A 47 éves politikus 2010 óta a huszti járási tanács (közgyűlés) elnöki tisztségét töltötte be, előtte üzletemberként tevékenykedett.
A törvényjavaslat értelmében az előre hozott voksoláson megválasztott helyi önkormányzati képviselők és más tisztségviselők nem foszthatók meg idő előtt mandátumuktól. A bíróságok és ügyészségek vezetőinek kinevezéséről pedig ezután a helyi önigazgatási szervek hozhatnának döntést.
A különleges státusú települések vezetésének joga lenne külön gazdasági, szociális és kulturális megállapodásokat kötni a kijevi kormánnyal és az ukrán központi végrehajtói hatalom egyéb szerveivel. A javaslat ugyanakkor kimondja, hogy a Donyec-medence gazdasági és szociális fejlesztését az éves ukrán állami költségvetésből támogatnák. Az erre elkülönített összeg pedig nem lesz csökkenthető az esetben sem, ha megszorításokra van szükség.
A javaslat jogot biztosítana arra, hogy együttműködési és jó szomszédsági kapcsolatokat alakítsanak ki a különleges státusú települések a szomszédos Oroszország egyes közigazgatási egységekkel, de csakis a határ menti együttműködés keretein belül, az ukrán állam részeiként.
Porosenko korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a harcok sújtotta két megye egyes régiói az ukrán állam részeként maradva, átmeneti jelleggel kapnának különleges önigazgatási jogokat. Ez az államfő szerint nem Ukrajnától való függetlenség, nem is az ország föderalizációja, hanem decentralizáció, ami nem jelent veszélyt sem Ukrajna területi egységére, sem szuverenitására, sem az ország függetlenségére nézve.
Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálon közölt kommentekben sokan felháborodásuknak adtak hangot a kelet-ukrajnai konfliktus ily módon történő rendezése kapcsán. Több kommentelő egyenesen „lehazaárulózta” Porosenko elnököt, és szemére vetette a sok elesett ukrán katona értelmetlen halálát. Szerintük ezzel az államfő – akit a Nyugat és Moszkva között ingázó, mindkét oldal által irányított, gyenge elnöknek neveznek – enged a szeparatisták követeléseinek, így teljesen értelmetlen volt a terrorellenesnek nevezett hadműveletbe belekezdeni.
Elemzők a napokban már rámutattak arra, hogy erősen kérdéses egy olyan törvény végrehajthatósága, amelyet Kijevben anélkül hoznak meg, hogy előtte tárgyaltak volna róla a kelet-ukrajnai szeparatistákkal. Az is kétséges, hogy a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott donecki és luhanszki „népköztársaságainak” jelenlegi politikai vezetői hajlandók lennének-e egy rendkívüli választáson kockára tenni megszerzett posztjukat, befolyásukat. Általában nehezen hihető, hogy a Moszkva támogatásával tevékenykedő szeparatistákat egy ilyen törvény megbékülésre késztetné, hiszen a Kreml érdeke láthatóan az, hogy fenntartsa a feszültséget a Nyugathoz közeledni kívánó Ukrajna keleti részében mindaddig, amíg a kelet-európai ország újra vissza nem kerül Oroszország befolyása alá – vélték ukrán elemzők.
Tíz darab pilóta nélküli repülőgépet bocsát a kelet-ukrajnai nemzetközi megfigyelők rendelkezésére Ausztria a fegyvernyugvás hatékony ellenőrzéséhez – közölte hétfőn az ukrán elnöki hivatal Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterre hivatkozva. Egynapos kijevi látogatásán Kurz Petro Porosenko ukrán elnökkel egyeztetett, és azt mondta, a tíz drónt az Európai Biztonsági és Ellenőrzési Szervezet (EBESZ) ukrajnai missziójának szánja az osztrák kormányzat.
Az EBESZ már korábban megerősítette, hogy drónokat is be akar vetni a tűzszünet ellenőrzéséhez, és a múlt héten azt is közölték, hogy az osztrák Schiebel cég Camcopter típusú, fegyverrel fel nem szerelt gépeit tervezik használni.
Az osztrák kormány azonban most erősítette meg először, hogy rendelkezésre bocsátja a kért eszközöket. Sebastian Kurz arra is ígéretet tett Kijevben, hogy Bécs további egészségügyi segélyszállítmányt küld a Donyec-medencében élő rászorulók megsegítésére. Néhány sebesültet Ausztriába szállítanak majd orvosi kezelésre – írta Porosenko hivatala.
Elutasította a NATO-csatlakozásról tartandó népszavazásra vonatkozó kezdeményezést az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK). Az elutasításról szóló döntést hétfőn hozta meg a testület – közölte a CVK sajtóosztálya. Döntését azzal indokolta, hogy „a kezdeményező csoport megalakításakor megsértették a törvényi előírásokat”.
A NATO-tagságról szóló népszavazást indítványozó csoport létrehozásának kezdeményezője a Haza (Batkivcsina) párt vezetője, Julija Timosenko volt kormányfő. Az ukrán népszavazási törvény értelmében országos népszavazás kiírását kérheti mások mellett valamely „kezdeményező csoport” is, amelyet állampolgárok gyűlésén hoznak létre. Ez utóbbin legalább kétezer, szavazásra jogosult ukrán állampolgárnak kell jelen lennie. A csoport megalakítását kezdeményezheti nagykorú állampolgár, hivatalosan bejegyzett politikai párt vagy civil szervezet. A kezdeményező csoportnak legalább ötszáz szavazásra jogosult tagja van. A törvény részletesen szabályozza a csoport szervezetét és működését.
Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentésében nem tér ki arra, konkrétan milyen kifogása volt a CVK-nak.
A „terrorellenes” ukrán kormányerők minden tagját kivonták a kelet-ukrajnai szeparatisták és – Kijev szerint – orosz katonák által bekerített Doneck melletti Ilovajszk városából – közölte hétfőn Valerij Heletej védelmi miniszter.
