A Baltikumba még az ősszel száz magyar katona mehet egy NATO-hadgyakorlat keretében az Oroszország által veszélyeztetettnek vélt régió megerősítésére. A NATO pápai bázisrepülőterének fejlesztését a szövetség külügyminiszterei által még júniusban jóváhagyott szövetségi készenléti akcióterv részeként javasolja majd a magyar kormány.
A NATO állásfoglalása szerint ugyanis a Krím Oroszország általi annektálása és az azóta megtett orosz katonai lépések biztonsági fenyegetést jelentenek az euroatlanti térség számára. Erre pedig hosszú távú intézkedésekkel kell reagálni. Az akcióterv egyik eleme a NATO gyors reagálású erőinek megerősítése Európában. Ezenkívül új parancsnokságokat és bázisokat kívánnak létrehozni az Ukrajnához közeli európai országokban. Ez elsősorban a három balti államot, Lengyelországot és Romániát érintheti. A NATO tervezi a kelet-európai tagállamokban már meglévő katonai bázisainak infrastrukturális megerősítését is. Ennek megvalósításához javasoljuk a szövetség C–17-es szállítógépeinek otthont adó pápai repülőtér fejlesztését.
Úgy tudjuk, hazánk felajánlást tehet arra is, hogy emeli a honvédelmi költségvetést. A NATO-ban eddig a legradikálisabb álláspontot ezzel kapcsolatban – vélhetően Amerika sugallatára – a britek fogalmazták meg. Eszerint minden tagállamnak tíz éven belül el kellene érnie, hogy a GDP két százalékát honvédelmi célokra fordítsa, ebből pedig húsz százalékot haditechnikai modernizációra kell költenie. Szakértők szerint a NATO-csúcson ennél könnyebben teljesíthető határozatot fogadnak majd el, de várhatóan a magyar miniszterelnök sem kerülheti el, hogy a honvédségre szánt források növelésére tegyen ígéretet.
