Ezek a szeparatisták feltételei

Békésen rendeződhet a helyzet, ha Kijev leállítja a „terrorellenes hadműveletet”, és területi autonómiát ad – közölték Minszkben; Putyin szerint Kijev nem hajlik a párbeszédre.

Purgin úgy fogalmazott, hogy kijevi részről „nagyobb lélegzetű” javaslatok érkeztek, de ezekről nem közölt részleteket. Ily módon csak a szakadárok indítványai ismertek, amelyeket még az ülés kezdete előtt tettek közzé. Ezek között szerepel, hogy ismerjék el a két szakadár terület különleges státusát, az ukrán hadsereg vessen véget az ellenük folytatott hadműveletnek, tartsanak szabad választásokat, ismerjék el az orosz nyelv hivatalos státusát, részesítsék feltétel nélkül amnesztiában a felkelés részvevőit és az összes politikai foglyot, fegyveres egységeik kapjanak különleges státust.

A BBC orosz nyelvű hírportálja tudni véli, a szeparatisták a hétfői ülésre vitt dokumentumukban a konfliktus kitörése óta először jelezték készségüket, hogy az általuk ellenőrzött területek Ukrajnán belül maradhatnak, ha ezek a területek megkapnák a „különleges státust” . „Abban az esetben, ha meglennének az említett törvényi garanciák – és az EU, valamint Oroszország is kezességet vállalna értük –, a népköztársaságok a maguk részéről szavatolnák, hogy minden erőfeszítésükkel elősegítsék a béke fenntartását, Ukrajna területe és az egész orosz-ukrán civilizációs tér gazdasági, kulturális és politikai egységének a megőrzését” – idéz a dokumentumból a BBC.

Az összekötő csoport első ülését június elején Kijevben tartotta. Július 31-én Minszkben bevonták a csoport munkájába a Donyecki Népköztársaság vezetésének képviselőit is. A legutóbbi ülést augusztus 14-én Kijevben tartották.

Az orosz elnök azzal vádolta hétfőn Ukrajna vezetését, hogy saját lakosságát löveti, és nem akar tartalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal.

Vlagyimir Putyin a BBC-nek adott nyilatkozatban beszélt erről. Azt állította, hogy a keleten jelenleg zajló hadművelet célja kiszorítani az ukrán hadsereget a nagyobb kelet-ukrajnai városok környékéről, hogy ne tudja lőni a lakónegyedeket.

Az államfő – aki a kelet-szibériai Jakutszkban, a helyi mamutmúzeum megtekintése közben válaszolt a BBC újságírójának kérdésére – mindezt tragédiának nevezte, és azzal vádolta az ukrán reguláris erőket, hogy szándékosan, „közvetlen irányzással” lövik a lakónegyedeket az általuk bekerített nagyvárosokban. „És ez az, amiről sajnálatosan számos országban, egyebek közt Európában nem akarnak tudomást venni” – tette hozzá.

Putyin kijelentette, hogy most „nagyon fontos folyamat kezdődik, a közvetlen tárgyalások folyamata”. Úgy fogalmazott, hogy sokáig dolgoztak ezen Petro Porosenko ukrán elnökkel és európai vezetőkkel, s ennek eredményeképpen sikerült megállapodni „a kapcsolatok újbóli felvételéről”.

Az orosz államfő ezzel valószínűleg az összekötő csoport hétfői minszki tanácskozására utalt, amelynek összehívására a kelet-ukrajnai katonai helyzet súlyosbodása nyomán kerül sor. Kijev szerint Oroszország új frontot nyitott az ukrajnai konfliktusban: orosz katonák foglalták el a Doneck megye déli részén fekvő Novoazovszk kikötővárosát, és – a szakadárok állítása szerint – körbezárták a szintén az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt is; Porosenko ezért Oroszországot közvetlen és nyílt agresszióval vádolta. (A legutóbbi katonai cselekményekről ide kattintva olvashat.)

Putyin később a távol-keleti befektetési projektek állami támogatásával foglalkozó jakutszki konferencián visszatért az ukrajnai konfliktusra. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Nyugat által Oroszország ellen elrendelt büntető intézkedések, illetve az azokra hozott orosz válaszintézkedések kérdésében végül „felülkerekedik a józan ész”, és sem Oroszország, sem nyugati partnerei nem lesznek kénytelenek a kölcsönös „tűszúrások” költségeit viselni.