A fehérorosz kormány rezidenciáján zajló tárgyalásokon Ukrajnát Leonyid Kucsma volt elnök, Oroszországot Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) a soros elnökségét ellátó Svájc diplomatája, Heidi Tagliavini, a kelet-ukrajnai szakadárokat pedig Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, illetve Alekszej Karjakin, a Luganszki Népköztársaság parlamenti elnöke képviseli.
A tárgyalások kezdete előtt Purgin közölte, hogy nyolc-kilenc pontos javaslatcsomaggal érkezett a találkozóra azzal a céllal, hogy „csökkenteni lehessen a harci cselekmények időtartamát és az áldozatok számát”.
A szakadár képviselők szerint kizárólag az egyenjogú tárgyalások képezhetik a konfliktus megoldásának és a béke helyreállításának egyetlen elfogadható módját. Közölték, hogy álláspontjuk azokon az alapelveken nyugszik, amelyeket 2014. április 17-én Oroszország, az Egyesült Államok, az EU és Ukrajna Genfben elfogadott.
A két szakadár terület képviselői közlik, hogy követeléseik teljesítései esetén mindent megtesznek annak érdekében, hogy „megmaradjon az ukrajnai térség gazdasági, kulturális és politika egysége”. Követelik, hogy ismerjék el a két terület különleges státusát, az ukrán hadsereg vessen véget az ellenük folytatott hadműveletnek, tartsanak szabad választásokat, és ismerjék el az orosz nyelv hivatalos státusát.
Követelik továbbá egyebek között, hogy részesítsék feltétlen amnesztiában a felkelés résztvevőit és az összes politikai foglyot, fegyveres egységeik kapjanak különleges státust. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy joguk legyen saját külgazdasági tevékenység folytatására, beleértve az integráció elmélyítését Oroszországgal és az orosz-kazah-fehérorosz vámunióval, s legyen joguk az ügyészek és bírók kinevezéséhez a két területen.
Eredmény nélkül ért véget hétfőn Minszkben az ukrajnai konfliktus békés lezárásának módjait kereső nemzetközi összekötő csoport ülése, az orosz hírügynökségek szerint a felek egyelőre csak írásos javaslataikat cserélték ki tanulmányozásra, s várhatóan pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
Purgin úgy fogalmazott, hogy kijevi részről „nagyobb lélegzetű” javaslatok érkeztek, de ezekről nem közölt részleteket. Ily módon csak a szakadárok indítványai ismertek, amelyeket még az ülés kezdete előtt tettek közzé. Ezek között szerepel, hogy ismerjék el a két szakadár terület különleges státusát, az ukrán hadsereg vessen véget az ellenük folytatott hadműveletnek, tartsanak szabad választásokat, ismerjék el az orosz nyelv hivatalos státusát, részesítsék feltétel nélkül amnesztiában a felkelés részvevőit és az összes politikai foglyot, fegyveres egységeik kapjanak különleges státust.
A BBC orosz nyelvű hírportálja tudni véli, a szeparatisták a hétfői ülésre vitt dokumentumukban a konfliktus kitörése óta először jelezték készségüket, hogy az általuk ellenőrzött területek Ukrajnán belül maradhatnak, ha ezek a területek megkapnák a „különleges státust” . „Abban az esetben, ha meglennének az említett törvényi garanciák – és az EU, valamint Oroszország is kezességet vállalna értük –, a népköztársaságok a maguk részéről szavatolnák, hogy minden erőfeszítésükkel elősegítsék a béke fenntartását, Ukrajna területe és az egész orosz-ukrán civilizációs tér gazdasági, kulturális és politikai egységének a megőrzését” – idéz a dokumentumból a BBC.
Az összekötő csoport első ülését június elején Kijevben tartotta. Július 31-én Minszkben bevonták a csoport munkájába a Donyecki Népköztársaság vezetésének képviselőit is. A legutóbbi ülést augusztus 14-én Kijevben tartották.
Az orosz elnök azzal vádolta hétfőn Ukrajna vezetését, hogy saját lakosságát löveti, és nem akar tartalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal.
Vlagyimir Putyin a BBC-nek adott nyilatkozatban beszélt erről. Azt állította, hogy a keleten jelenleg zajló hadművelet célja kiszorítani az ukrán hadsereget a nagyobb kelet-ukrajnai városok környékéről, hogy ne tudja lőni a lakónegyedeket.
Az államfő – aki a kelet-szibériai Jakutszkban, a helyi mamutmúzeum megtekintése közben válaszolt a BBC újságírójának kérdésére – mindezt tragédiának nevezte, és azzal vádolta az ukrán reguláris erőket, hogy szándékosan, „közvetlen irányzással” lövik a lakónegyedeket az általuk bekerített nagyvárosokban. „És ez az, amiről sajnálatosan számos országban, egyebek közt Európában nem akarnak tudomást venni” – tette hozzá.
Putyin kijelentette, hogy most „nagyon fontos folyamat kezdődik, a közvetlen tárgyalások folyamata”. Úgy fogalmazott, hogy sokáig dolgoztak ezen Petro Porosenko ukrán elnökkel és európai vezetőkkel, s ennek eredményeképpen sikerült megállapodni „a kapcsolatok újbóli felvételéről”.
Az orosz államfő ezzel valószínűleg az összekötő csoport hétfői minszki tanácskozására utalt, amelynek összehívására a kelet-ukrajnai katonai helyzet súlyosbodása nyomán kerül sor. Kijev szerint Oroszország új frontot nyitott az ukrajnai konfliktusban: orosz katonák foglalták el a Doneck megye déli részén fekvő Novoazovszk kikötővárosát, és – a szakadárok állítása szerint – körbezárták a szintén az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt is; Porosenko ezért Oroszországot közvetlen és nyílt agresszióval vádolta. (A legutóbbi katonai cselekményekről ide kattintva olvashat.)
Putyin később a távol-keleti befektetési projektek állami támogatásával foglalkozó jakutszki konferencián visszatért az ukrajnai konfliktusra. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Nyugat által Oroszország ellen elrendelt büntető intézkedések, illetve az azokra hozott orosz válaszintézkedések kérdésében végül „felülkerekedik a józan ész”, és sem Oroszország, sem nyugati partnerei nem lesznek kénytelenek a kölcsönös „tűszúrások” költségeit viselni.
