Az Azovi-tengeren előző nap történtekről Szerhij Asztahov azt mondta, hogy az őrhajó elsüllyedt. A személyzet segítségére más őrhajók siettek. Nyolc tengerészt kimentettek. Heten közülük megsebesültek, illetve égési sérüléseket szenvedtek. Két tengerész eltűnt. Asztahov hozzátette, hogy elemzik a történteket. Úgy tűnik, hogy az őrhajót egy tüzérségi rendszerrel támadták meg, de nem tudni pontosan, hogy honnan. Ismert: szombaton egy ukrán katonai repülőgépet lőttek le az orosz szakadárok elleni harcban.
A kelet-ukrajnai úgynevezett terrorellenes hadműveletben (ATO) részt vevő ukrán csapatok parancsot kaptak, hogy hagyják el a luhanszki repülőteret – közölte hétfőn Kijevben Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője.
Az ATO törzskara korábban arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülőtérnél, és a Moszkva-barát fegyveresek is folyamatosan lövik a katonai ejtőernyősök kezén lévő légikikötőt. Liszenko közlése szerint az elmúlt 24 órában a harcokban 7 ukrán katona veszítette életét.
Időközben megszólalt Petro Porosenko ukrán államfő is, aki szerint az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország „közvetlen és nyílt” agressziót indított Ukrajna ellen. Az ukrán államfő így fogalmazott vasárnap az uniós csúcson is: közel az a pont, amikor már nem lehet elkerülni a nyílt háborút Oroszországgal – közölte. Porosenko egy kijevi katonai akadémián tartott beszédében mondta ezt.
Szerhij Akszjonov krími ügyvezető államfő azt mondta az orosz állami hírügynökségnek, hogy az áramszolgáltatást részben a krími tartalék áramfejlesztők segítségével tudják biztosítani. Úgy vélte, lehetnek még fennakadások a lakossági áramellátásban, de a létfontosságú intézmények, köztük a kórházak, iskolák, óvodák, állami hivatalok ellátása zavartalan.
Valerij Heletej védelmi miniszter szerint az ukrán csapatok nemcsak Doneckben jelentek meg, hanem a luhanszki repülőtérnél és más városokban is. A tárcavezető tanácsadója szerint az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére. A terrorellenes hadművelet törzskara hétfőn arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsidandár között a luhanszki repülőtérnél.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig azzal vádolta hétfőn Kijevet, hogy nem akar tartalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal. Putyin a BBC-nek adott interjúban beszélt erről. Azt is mondta, hogy a szakadár fegyveresek ki akarják szorítani az ukrán hadsereget a nagyobb kelet-ukrajnai városok környékéről, hogy ne tudja lőni a lakott városnegyedeket.
Az orosz elnök vasárnap is adott egy nagy visszhangot kiváltó tévéinterjút. Ebben is sürgette az ukrán vezetés a szakadárok párbeszédét, de elmondta azt is, hogy „haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni és nem technikai kérdésekről, hanem a társadalom politikai szerveződéséről, az államiság kérdéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit.” Szóvivője azonban leszögezte, hogy az orosz elnök nem úgy értette, hogy az országrész kiválna Ukrajnából.
Putyin később a távol-keleti befektetési projektek állami támogatásával foglalkozó jakutszki konferencián visszatért az ukrajnai konfliktusra. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Nyugat által Oroszország ellen elrendelt büntetőintézkedések, illetve az azokra hozott orosz válaszintézkedések kérdésében végül „felülkerekedik a józan ész”, és sem Oroszország, sem nyugati partnerei nem lesznek kénytelenek a kölcsönös „tűszúrások” költségeit viselni.
Nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország a békés rendezés mellett áll ki – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetének hétfői tanévnyitóján. Lavrov a rendezvényen felszólalva és kérdésekre válaszolva hangoztatta azt is: nem reális a délkelet-ukrajnai felkelőktől követelni, hogy tegyék le a fegyvert.
Lavrov egyszersmind felszólította Kijevet, hogy hadserege ne használjon nehézfegyvereket és légierejét se vesse be többé az Oroszországgal határos Doneck és Luhanszk megyékben zajló, úgynevezett terrorellenes művelet során. Úgy vélekedett, hogy ennek érdekében Washingtonnak és Brüsszelnek kell nyomást gyakorolnia az ukrán vezetésre. Az orosz diplomácia vezetője azt javasolta Oroszország nyugati partnereinek, hogy a büntetőintézkedésekkel való fenyegetőzés helyett üljenek tárgyalóasztalhoz.
Rendkívüli ülést tartanak hétfő délután az uniós országok brüsszeli állandó képviseleteit vezető nagykövetek az ukrajnai válság ügyében – közölték diplomaták. Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek szombati brüsszeli találkozóján felkérték az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni az ukrajnai szakadár lázadók oldalán a harcokba immár közvetlenül is beavatkozó Oroszországgal szemben. Angela Merkel német kancellár – vasárnap kora hajnalban Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján – arról beszélt, hogy az EU szigorítani fogja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, ha napokon belül nem javul az ukrajnai helyzet.
