Befolyásos washingtoni agytrösztök több tíz millió dolláros támogatást kaptak külföldi államoktól, köztük Norvégiától az elmúlt években. A támogatást nyújtó kormányok a pénzükért elvárták, az elemzőintézmények gyakoroljanak nyomást az Egyesült Államok döntéshozóira – írta saját vizsgálata alapján a The New York Times. A cikk szerint a pénz legnagyobb része Európából, a Közel-Keletről és Ázsiából érkezik. Elsősorban az olajkitermelő országok, mint például az Egyesült Arab Emírségek, Katar, illetve Norvégia aktív.
Alátámasztja mindezt a norvég külügyminisztérium egyik belső dokumentuma, amely szerint az agytrösztök támogatása egy lehetséges módja a befolyásszerzésnek. A lap úgy véli, nehéz megbecsülni az efféle lobbitevékenység mértékét, de annyi kijelenthető, Norvégia legalább 24 millió dollárt fizetett több washingtoni elemzőközpontnak az elmúlt négy évben. Így megerősítették Norvégia NATO-ban vállalt szerepét, illetve az antarktiszi olajfúrások és a norvég klímaváltozási agenda mellett lobbiztak.
Az amerikai liberális lap úgy tudja, 2011 óta legalább 64 külföldi kormány és azok szolgálatában álló szervezetek összesen 28, az Egyesült Államokban működő kutatóközpont finanszírozásához járultak hozzá legalább 92 millió dollár értékben. Joseph Sandler ügyvéd szerint lobbiszervezet vagy ügyvédi iroda esetében számolni kell azzal, hogy érdekeket képvisel, egy civil elemzőközpontot azonban az akadémiai semlegesség légköre vesz körül, és ez kerül most veszélybe.
Az amerikai agytrösztök közben nem hozzák nyilvánosságra, hogy milyen megállapodást kötöttek, ám szakértők szerint törvényt sértenek. Egy 1938-ban hozott szövetségi jogszabály szerint ugyanis a külföldi ország által támogatott, annak érdekében tevékenykedő szervezeteknek az Egyesült Államokban külföldi ügynökként kell regisztráltatniuk magukat. Akárcsak Oroszországban – ami ellen meg vehemensen tiltakoztak Nyugaton –, amiért ott külföldi ügynökként kell bejegyezni azon szervezeteket, amelyek külföldi pénzügyi támogatásban részesülnek. A lobbistáknak egy európai parlamenti határozat szerint Brüsszelben is regisztráltatniuk kell magukat 2017-től, addig ez önkéntes alapon működik.
Ismeretes, hazánk áprilisban levélben fordult a norvég kormányhoz azt sérelmezve, hogy a civil támogatásokat egy az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét itthon. Májusban már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is eljárást indított, mert a gyanú szerint az alapból áttételesen ellenzéki politikai vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. A vita hevében Vidar Helgesen norvég Európa-ügyi miniszter kirohant hazánk ellen, uniós szankciókat követelve. A Miniszterelnökség ugyanakkor leszögezte: a magyar kabinet a norvég kormánnyal folyó vitájának gyors és eredményes lezárásában érdekelt, és visszautasítja, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország alapvető demokratikus értékek iránti elkötelezettségét.
