Az ukrán elnöki sajtószolgálat az orosz államfő bejelentése előtt néhány órával kiadott egy közleményt, amely szerint Putyin és Petro Porosenko ukrán elnök telefonbeszélgetésük során megállapodott a tartós fegyvernyugvásról. Az orosz elnöki szóvivő később cáfolta a tűzszünetről szóló híreket, mondván, hogy Oroszország nem résztvevője az ukrajnai konfliktusnak, és ezért nem vele kell megállapodni a válság rendezéséről sem.
Az Európai Bizottság eközben elfogadta a javaslatot azokról a további lehetséges büntetőintézkedésekről, amelyeket alkalmazni lehetne Oroszországgal szemben az ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepe miatt. A bizottság tájékoztatása szerint a javaslat olyan további korlátozásokat tartalmaz, amelyek az augusztus 1-jén hatályba lépett gazdasági szankciókat egészítik ki. Az újabb szankciók is a tőkepiaci hozzáférést, az energiaszektor, pontosabban az olajkitermelés érzékeny technológiáit, a hadiipart és a kettős felhasználású termékek exportját érintik. A javaslatról a tagállamok képviselőit tömörítő tanácsnak van joga dönteni. Egy neve elhallgatását kérő diplomata korábban elmondta, hogy az újabb korlátozásokat még a héten elfogadhatják, Csehország azonban közölte, fenntartásokat fog fűzni az uniós szankciók tervezett szigorításához, mivel Prága szerint az újabb büntetőintézkedések érzékenyen érintenék a cseh ipart.
Az ukrán miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy Kijev különleges partneri státust akar a NATO-tól, amelyet már az észak-atlanti szövetség e heti walesi csúcstalálkozóján meg szeretne kapni. Jacenyuk szerint Ukrajna emellett azt kívánja elérni, hogy az Egyesült Államok „kulcsfontosságú szövetségesi” státust biztosítson számára. A kormányfő szavai szerint helyes döntés lenne, ha a NATO felvenné Ukrajnát tagjai sorába.




