Putyin és Porosenko megállapodott a fegyvernyugvásról?

Telefonon tárgyalt a két ország vezetője.

„A megbeszélés eredménye az állandó fegyvernyugvásról szóló megállapodás volt a Donyec-medencében. Kölcsönös egyetértés volt azoknak a lépéseknek a megtételéről, amelyek hozzájárulnak a béke megteremtéséhez” – áll az elnöki hivatal szűkszavú, mindössze hárommondatos közleményében.

Az orosz államfő szóvivője cáfolta az ukrán elnöki sajtószolgálat közleményét: Dmitrij Peszkov csak annyit mondott: „az államfők arról cseréltek véleményt, mit kell elsősorban tenni annak érdekében, hogy mielőbb megszűnjön a vérontás” Délkelet-Ukrajnában. Később a Kreml befolyásos tisztviselője a mongol fővárosban az ukrán elnöki sajtószolgálat közleményére reagálva hangsúlyozta, hogy a szerdai telefonbeszélgetés során Putyin és Porosenko „az ukrán katonai egységek és a délkelet-ukrajnai felkelők közötti” mielőbbi tűzszünethez vezető lépésekben értettek egyet.

Moszkva sokszor hangoztatta már, hogy Oroszország nem résztvevője az ukrajnai konfliktusnak, mert az belpolitikai probléma, és ezért nem vele kell megállapodni a válság rendezéséről, így a tűzszünetről sem. A Kreml ugyanakkor kiáll a donecki és luhanszki szakadárok követelései mellett.

Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő egy hete – Porosenko államfői posztra lépése óta először – Minszkben folytattak egymással négyszemközti tárgyalást. Akkor megegyeztek az ukrán válság megoldását célzó konzultációk folytatásában.

Szemtanúk szerint a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok ellenőrzésük alá vonták a donecki repülőteret szerda reggel, két nappal a luhanszki légikikötő bevétele után – közölték orosz hírügynökségek. Kijevben hivatalos források ezt egyelőre nem erősítették meg. A donecki repülőtér stratégiai fontosságú volt a fegyveres erők számára, az elmúlt hetekben súlyos harcok folytak a légikikötő birtoklásáért, ott zajlott az úgynevezett „terrorellenes hadművelet” egyik legvéresebb fegyveres összetűzése. Előző nap az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál azt jelentette, hogy a donecki repülőteret egyelőre a szakadárok állandó támadásai ellenére tartják az ukrán katonák. Erről egy ott tartózkodó katona beszélt a hírportálnak.

Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő közben arról számolt be szerdán, hogy a szakadárok és az orosz katonák gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták már Luhanszk megye egész déli részét – jelentette az UNIAN hírügynökség.

A szakértő operatív értesülései szerint a szakadárok és az „orosz megszállók” arra készülnek, hogy ellenőrzésük alá vonják a Doneck városától délre lévő területet egészen az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárosig. A terület egyelőre az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van.

Timcsuk közölte, hogy heves harcokról kaptak jelentéseket Doneck megyéből Debalceve település térségéből, ahol a terrorellenes erők korábban elvágták egymástól a Doneck és a Luhanszk megyei szakadár egységeket. Heves harcok folynak Donecktől délre, az orosz határnál lévő Amvroszijivka városánál is, ahol Kijev szerint a múlt héten hatoltak be orosz katonák Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak a szakadároknak.

A szakértő értesülései alapján az elmúlt éjjel húsz alkalommal vették tűz alá az ukrán egységeket a szakadárok a terrorellenes övezetben, valamint orosz területről Grad rakéta-sorozatvetővel lőttek át a határon a Luhanszktól nem messze lévő határszakaszon, Makarove településnél.

A Hromadszke ukrán televízió szemtanúkra hivatkozva szerdán azt jelentette, hogy az éjjel tüzérségi támadás érte a Luhanszktól északra fekvő Scsasztya várost. A lövedékek egy része a kórház területén csapódott be. Egy orvos az interneten keresztül közölte, hogy a kórházból a teljes személyzetet sikerült időben evakuálni. A város lakói pincékben töltötték az éjszakát. A lövedékek becsapódásával keletkezett légnyomás kitörte szinte minden lakóház ablakait.

A terrorellenes erők sajtóközpontja szerdai közleményében azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők tüzérségi csapást mértek a szakadárok egy bázisára a Doneck megyei Sznyizsnénél, és több mint száz „orosz zsoldost semmisítettek meg”.

A sajtóközlemény szerint miközben az ukrán katonák kivonultak a luhanszki repülőtérről, „megsemmisítettek” mintegy száz „terroristát”, hét páncélozott szállítójárművet és két harckocsit. Kijev terroristáknak nevezi az oroszbarát szakadár fegyvereseket.

Putyint élesen bírálta Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős német biztosa, aki kedd este arra buzdította az európai országokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a gázellátás biztonságának növelésére. „Nem tudtam elképzelni, hogy Putyin elnök hamis információkat, hazugságokat és fegyvereket vet be” – mondta a biztos az RWE német energiavállalat egy brüsszeli rendezvényén. „Most már viszont nem zárom ki a legrosszabb eshetőségeket sem” – fűzte hozzá, ezek között említve annak veszélyét, hogy az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok Mariupolig való előretörése azt szolgálja, hogy létrejöjjön egy orosz folyosó a Krím félszigetig, majd egészen a Dnyeszteren túli területig. „Akkor Ukrajna el lenne zárva a Fekete-tengertől” – mutatott rá.

A gázellátás biztonságáról szólva úgy fogalmazott, hogy az EU-nak Ukrajnát, Moldovát és a nyugat-balkáni országokat is be kellene vonnia ebbe a kérdésbe.

A politikus emellett felrótta a német közvéleménynek, hogy nem veszik elég komolyan a válságot. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy Putyin milyen játékot folytat” – mondta. Oettinger mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a válság esélyt kínál az EU-nak arra, hogy jobban összetartson.

Ausztria kiáll az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett, és minden erejével azon van, hogy csökkentse a válságnak az osztrák gazdaságra gyakorolt hatását. Werner Faymann az EU-tag, de semleges Ausztria kancellárja még előző napi rádiónyilatkozatában közölte, hogy kormánya sem az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányokkal, sem a NATO tervezett katonai beavatkozásával nem ért egyet.

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója keddi tévényilatkozatában úgy fogalmazott, Vlagyimir Putyin személyében egy új Hitler jelent meg. Anton Herascsenko azt mondta, talány számára, miért igyekeznek szemet hunyni az európai országok és az Egyesült Államok afelett, hogy megjelent egy új Adolf Hitler, aki háborút folytat a szabad és független Ukrajna ellen.

Uniós diplomáciai körökben felmerült annak a lehetősége, hogy Oroszországot kizárják a nagyszabású nemzetközi kulturális, gazdasági és sportrendezvényekről – írta a szerdai Financial Times.

A londoni gazdasági napilap által látott „opciós lista” szerint – amelyet megküldtek az EU-fővárosoknak – az Európai Unió fontolgatja, hogy javasolja-e Oroszország részvételi jogának felfüggesztését egyebek mellett a Forma–1-es autóversenyeken és az európai labdarúgókupákban. A Financial Times szerint felmerült az Oroszországnak ítélt 2018-as labdarúgó-világbajnokság bojkottjának lehetősége is.

A lap által idézett diplomáciai források szerint a világbajnokság bojkottja nem szerepel az EU által e hét végéig kilátásba helyezett újabb szankciólehetőségek között, de az uniós nagykövetek legutóbbi értekezletén egyes delegációk, különösen az észtek és a litvánok „nagy lelkesedéssel fogadták az ötletet”.