Ratifikálták az ukrán társulási megállapodást

Az Európai Parlament és a kijevi parlament is ratifikálta Ukrajna EU-társulási megállapodását.

KG
2014. 09. 16. 12:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Parlament (EP) keddi strasbourgi plenáris ülésén megszavazta az Európai Unió és Ukrajna között kötött társulási megállapodás ratifikálását. A voksolás idejére videokapcsolatot teremtettek az EP, illetve az ukrán parlament között – ez utóbbi testület ülésének napirendjén szintén a megállapodás ratifikálása szerepelt. A két szavazás egyszerre zajlott.

Az elfogadott dokumentumban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre. A megállapodás a politikai jellegű előírások mellett mély és átfogó szabad kereskedelmi övezetről szóló egyezményt is magában foglal, amelynek az életbe léptetését azonban – az EU, Oroszország és Ukrajna között a múlt pénteken lefolytatott tárgyalások eredményeként – 2015 végéig elhalasztják.

A kijevi parlamentben a ratifikációról szóló törvényjavaslatot 355 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az ukrán képviselők a határozathozatal után állva elénekelték az ország himnuszát.

Elfogadta az ukrán parlament keddi zárt ülésén a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról, valamint a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról szóló törvényjavaslatot, amelyeket Petro Porosenko államfő nyújtott be. Az elnöki előterjesztést az ülésről közösségi portálokon keresztül kiszivárogtatott információk szerint a 450 fős törvényhozás 277 képviselője támogatta, zömében az államfőt támogató honatyák. Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság párt elnöke közölte, hogy frakciója egyhangúlag elutasította az előterjesztést. A Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza párt képviselőcsoportjának egy része szintén nemmel szavazott a javaslatra (az ukrán kormánykoalíció felbomlása miatt teljesen átrendeződtek a parlamenti erőviszonyok, és nehéz eldönteni, hogy mely párt ellenzéki, illetve mely támogatja az Arszenyij Jacenyuk vezette kormányt).

Külön törvényjavaslatot nyújtott be az államfő a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról, amelyet 287 képviselő támogatott. Ez a két megyében történt „események résztvevőit” mentesíti a büntető és egyéb felelősségre vonás alól, valamint megtilt mindenféle üldöztetést és diszkriminációt velük szemben.

A csaknem fél éve folyó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó, a régió önrendelkezési jogát újraszabályozó elnöki javaslat három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeinek, amelyekre jelenleg kiterjed az oroszbarát szakadárok ellen a kormányerők által indított „terrorellenes hadművelet”.

A törvényjavaslat a különleges jogállás megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról rendelkezik a régióban. A dokumentum szavatolja „az orosz és minden más nyelv” szabad használatát a magán és a hivatalos életben, azaz a térségben egyenjogúvá teszi az oroszt és minden más nyelvet, kimondja továbbá, hogy támogatja oktatásukat és fejlődésüket.

A törvényjavaslat értelmében az előre hozott választások után a helyi önkormányzati képviselők és a megválasztott tisztségviselők nem foszthatók meg idő előtt mandátumuktól. A különleges státusú települések vezetésének joga lesz külön gazdasági, szociális és kulturális megállapodásokat kötni a kijevi kormánnyal és az ukrán központi végrehajtói hatalom egyéb szerveivel. A javaslat ugyanakkor kimondja, hogy a Donyec-medence gazdasági és szociális fejlesztését az éves ukrán állami költségvetésből támogatják. Az erre elkülönített összeg pedig nem lesz csökkenthető az esetben sem, ha megszorításokra van szükség.

A javaslat jogot biztosít arra, hogy együttműködési és jó szomszédsági kapcsolatokat alakítsanak ki a különleges státusú települések a szomszédos Oroszország egyes közigazgatási egységeivel, de csakis határ menti együttműködés keretein belül, az ukrán állam részeikként.

Porosenko korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a térség különleges státusa nem jelent veszélyt sem Ukrajna területi egységére, sem szuverenitására, sem az ország függetlenségére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.