Ratifikálták az ukrán társulási megállapodást

Az Európai Parlament és a kijevi parlament is ratifikálta Ukrajna EU-társulási megállapodását.

Az Európai Parlament (EP) keddi strasbourgi plenáris ülésén megszavazta az Európai Unió és Ukrajna között kötött társulási megállapodás ratifikálását. A voksolás idejére videokapcsolatot teremtettek az EP, illetve az ukrán parlament között – ez utóbbi testület ülésének napirendjén szintén a megállapodás ratifikálása szerepelt. A két szavazás egyszerre zajlott.

Az elfogadott dokumentumban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre. A megállapodás a politikai jellegű előírások mellett mély és átfogó szabad kereskedelmi övezetről szóló egyezményt is magában foglal, amelynek az életbe léptetését azonban – az EU, Oroszország és Ukrajna között a múlt pénteken lefolytatott tárgyalások eredményeként – 2015 végéig elhalasztják.

A kijevi parlamentben a ratifikációról szóló törvényjavaslatot 355 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az ukrán képviselők a határozathozatal után állva elénekelték az ország himnuszát.

Elfogadta az ukrán parlament keddi zárt ülésén a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról, valamint a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról szóló törvényjavaslatot, amelyeket Petro Porosenko államfő nyújtott be. Az elnöki előterjesztést az ülésről közösségi portálokon keresztül kiszivárogtatott információk szerint a 450 fős törvényhozás 277 képviselője támogatta, zömében az államfőt támogató honatyák. Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság párt elnöke közölte, hogy frakciója egyhangúlag elutasította az előterjesztést. A Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza párt képviselőcsoportjának egy része szintén nemmel szavazott a javaslatra (az ukrán kormánykoalíció felbomlása miatt teljesen átrendeződtek a parlamenti erőviszonyok, és nehéz eldönteni, hogy mely párt ellenzéki, illetve mely támogatja az Arszenyij Jacenyuk vezette kormányt).

Külön törvényjavaslatot nyújtott be az államfő a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról, amelyet 287 képviselő támogatott. Ez a két megyében történt „események résztvevőit” mentesíti a büntető és egyéb felelősségre vonás alól, valamint megtilt mindenféle üldöztetést és diszkriminációt velük szemben.

A csaknem fél éve folyó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó, a régió önrendelkezési jogát újraszabályozó elnöki javaslat három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeinek, amelyekre jelenleg kiterjed az oroszbarát szakadárok ellen a kormányerők által indított „terrorellenes hadművelet”.

A törvényjavaslat a különleges jogállás megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról rendelkezik a régióban. A dokumentum szavatolja „az orosz és minden más nyelv” szabad használatát a magán és a hivatalos életben, azaz a térségben egyenjogúvá teszi az oroszt és minden más nyelvet, kimondja továbbá, hogy támogatja oktatásukat és fejlődésüket.

A törvényjavaslat értelmében az előre hozott választások után a helyi önkormányzati képviselők és a megválasztott tisztségviselők nem foszthatók meg idő előtt mandátumuktól. A különleges státusú települések vezetésének joga lesz külön gazdasági, szociális és kulturális megállapodásokat kötni a kijevi kormánnyal és az ukrán központi végrehajtói hatalom egyéb szerveivel. A javaslat ugyanakkor kimondja, hogy a Donyec-medence gazdasági és szociális fejlesztését az éves ukrán állami költségvetésből támogatják. Az erre elkülönített összeg pedig nem lesz csökkenthető az esetben sem, ha megszorításokra van szükség.

A javaslat jogot biztosít arra, hogy együttműködési és jó szomszédsági kapcsolatokat alakítsanak ki a különleges státusú települések a szomszédos Oroszország egyes közigazgatási egységeivel, de csakis határ menti együttműködés keretein belül, az ukrán állam részeikként.

Porosenko korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a térség különleges státusa nem jelent veszélyt sem Ukrajna területi egységére, sem szuverenitására, sem az ország függetlenségére.