Szankciók: üzemanyaghiány jöhet Oroszországban

Az orosz jegybank azzal számol, hogy a már bevezetett nyugati szankcióknak elnyúló hatásai lesznek a gazdaságra.

Az orosz finomítók nem tudják hirtelen növelni gyártásukat a következő két évben, ezért lehetséges, hogy üzemanyaghiány lesz. Egyre több a baleset a finomítóknál, és a karbantartási munkálatok tovább zavarhatják az üzemanyag-ellátást – mondta Jurij Zolotnikov.

Jellemző adat, hogy az orosz Rosznyefty olajipari cégnek 2017-ig évente több mint 21 milliárd dollárt kell befektetnie új olajmezők kiaknázásba és finomítóinak fejlesztésébe, vagy hogy Alekszandr Novak energetikai miniszter már májusban arra figyelmeztetett, a gyártásnöveléshez használt eszközök negyedét importálja az ország.

Jurij Zolotnikov szerint az egyik megoldás a hiányra az üzemanyagimport lenne. Az idei év első hét hónapjában Oroszország harmadával növelte a Fehéroroszországból származó benzinimportot, amely elérte a 812 ezer tonnát.

Az EU, Oroszország és Ukrajna pénteken megállapodott abban, hogy 2015 végéig elhalasztják az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás életbe léptetését – közölte újságírókkal a Brüsszelben folytatott megbeszélés után Karel De Gucht, a külkereskedelmi kérdésekben illetékes belga EU-biztos.

Mint hozzátette, Ukrajna addig is élvezni fogja az uniós piachoz való kedvezményes hozzáférés előnyeit. A megállapodás előtt Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy importvámot vet ki az ukrán árukra, ha életbe léptetik az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás előírásait.

Korlátozott hatást fognak gyakorolni az orosz bankokra az Európai Unió és az Egyesült Államok által csütörtökön bejelentett újabb szankciók – állapította meg a Barclays Capital londoni befektetési ház elemzője legfrissebb elemzésében.

A Bloomberg hírügynökség szerint az új intézkedések hatását tompítja a korábban, még júliusban meghirdetett büntetőintézkedések által okozott kár. Az orosz bankok kötvényeinek értéke nagyrészt már tükrözi a régebbi szankciók következményeit, azaz a piac már beárazta ezeket, így kevéssé valószínű, hogy a befektetők jelentős mennyiségű kötvénytől igyekezzenek majd megszabadulni.

Szvetla Atanaszova, a Barclays Capital elemzője rámutatott: bár a szankciók kedvezőtlenül hatnak az orosz bankszektorra, júliushoz képest gyakorlatilag nem változik jelentősebben a helyzet.

Az Európai Unió pénteken kihirdetett új szankcióival tovább korlátozta öt orosz állami érdekeltségű bank – a Szberbank, a VTB Bank (volt külkereskedelmi bank), a Vnyesekonombank (fejlesztési és külkereskedelmi bank), a Roszszelhozbank és a Gazprombank – hitelezését.

Helyi idő szerint délután két óra körül stabilizálódni látszott a rubel dollárhoz viszonyított árfolyama: kicsivel a péntek reggel megütött történelmi mélypont (37,72 rubel/dollár) felett, 37,65 rubelen állt a dollár határidős jegyzése. Rövid időre szeszélyes mozgást indított el a bankközi devizapiacon a jegybank, amely bejelentette, hogy nem változtat 8 százalékos alapkamatán. Több elemző 0,5 százalékpontos emelésre számított.

Az újabb szankciók bejelentése után az Oroszország, Kína és a közép-ázsiai országok közötti gazdasági együttműködés erősítésére szólított fel pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök. A találkozón Oroszország vette át a szervezet soros elnöki tisztét, és sajtótájékoztatóján Putyin azt mondta, Moszkva egyebek közt azon fog dolgozni, hogy újabb országokat vegyenek fel az SCO-ba. „India és Pakisztán már kifejezte csatlakozási szándékát” – jegyezte meg.

Az újabb büntetőintézkedéseire reagálva az elnök kijelentette: csak abban az esetben fogad el válaszszankciókra vonatkozó javaslatot, ha azok hasznára válnak az orosz termelőknek. „Ha a kormány arra a következtetésre jut, hogy bizonyos lépések megfelelnének a gazdaságunk érdekeinek, akkor azokat meg fogjuk tenni” – mondta.

Megjegyezte, hogy Oroszországnak nem okoz nagy kárt az Európai Unió szankciós listáinak kibővítése és újabb hivatalnokokra való kiterjesztése. „Annál jobb, minél kevesebbet utazgatnak a tisztségviselőink és a nagyvállalatok vezetői szanaszét külföldre, s minél több idejük lesz a folyó ügyekkel foglalkozni. Ugyanez vonatkozik az Állami Duma képviselőire, akiknek gyakrabban kellene a saját választóikkal foglalkozniuk, s kevesebbet süttetni a hasukat valamilyen külföldi üdülőhelyen” – fejtegette Putyin.

Külügyminiszteréhez, Szergej Lavrovhoz hasonlóan azt hangoztatta az orosz elnök, hogy az EU újabb szankciói most aláássák az ukrajnai békefolyamatot. „Tulajdonképpen nem is értem, mire vezethetők vissza ezek az újabb szankciós lépések – értetlenkedett Putyin. – Lehet, hogy valakinek nem tetszik, hogy a folyamat békés irányba fordult?”

Állítása szerint az ukrán kollégájával, Petro Porosenkóval folytatott gyümölcsöző párbeszédnek hála lépésről lépésre megvalósulnak békemegállapodásaik, „a felkelők leállították támadó hadműveleteiket”, és az ukrán hadsereg is hátrébb vonta erőit.

Putyin újfent azzal vádolta Oroszország nyugati partnereit, hogy Ukrajnát „alkotmányellenes hatalomváltásba” hajszolták bele (Viktor Janukovics elnök februári eltávolításával), „majd támogatták a (Kijev által) délkeleten indított büntetőhadjáratot”. „Most pedig, amikor a helyzet éppen visszazökken a békés rendezés medrébe, olyan lépéseket tesznek, amelyek gyakorlatilag a békefolyamat meghiúsítására irányulnak” – mondta.

Az EU által pénteken életbe léptetett gazdasági szankciókat az orosz pénzügyi, energetikai és hadiipari szektort érintő amerikai kényszerintézkedések kísérik, amelyek bevezetését csütörtökön jelentette be Barack Obama amerikai elnök. A kelet-ukrajnai válság miatt utoljára a hidegháború időszakában tapasztalt mértékben elhidegült a viszony Washington és Moszkva között.

Az SCO pénteki közleményében hangsúlyozta, hogy az egyoldalú rakétaelhárító rendszerek kiépítése aláássa a globális békét és a biztonságot. A regionális szervezet ezzel hallgatólagosan az Egyesült Államokat bírálta, amiért korábban egy európai rakétavédelmi terv megvalósítására adott utasítást Kelet-Európában.

Egész Európához hasonlóan Romániát is hátrányosan érintik az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók, de ez egy olyan ár, amit „megéri megfizetni”, amikor a nemzetközi jog betartatása a tét – jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök. „Felelősséggel tartozunk azt nyilvánvalóvá tenni, hogy senki sem változtathatja meg a nemzetközi jogot és nem követhet el visszaélést egyetlen másik európai nemzet kárára sem. Így tehát ez egy olyan ár, amit az európai közösségnek megéri megfizetni” – jelentette ki a kormányfő a román exportkiesésre és a szankciókkal kapcsolatos orosz válaszintézkedésekre utalva.

Közben a bukaresti energetikai minisztérium bejelentette: a Gazprom pénteken öt százalékkal csökkentette a Romániába irányuló gázhozamot, anélkül, hogy erről előzetesen értesítette volna a román hatóságokat. A Mediafax hírügynökség szerint Románia évi földgázszükséglete 12,5 milliárd köbméterre tehető, ugyanakkor a belföldi termelés évi 11 milliárd köbmétert tesz ki.

A kelet-közép-európai országok közül Románia függ a legkevésbé az orosz gáztól: eddig is évi szükséglete kevesebb mint negyedét importálta Oroszországból, de ennek egy jelentős részét saját termelésből is képes lenne pótolni.