Kétnapos berlini látogatásán folytatott tárgyalásait összefoglalva Szalay-Bobrovniczky Vince kiemelte, hogy a magyar–német kapcsolatok idén a határnyitás 25. évfordulója révén „különösen sok pozitív oldallal gazdagodtak”. Ezt mutatja egyebek között Joachim Gauck német államfő magyarországi látogatása, és az 1991-ben – az akkori két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére – megalakított Magyar–Német Fórum Budapesten tartott éves közgyűlése, amely jól sikerült – mondta a helyettes államtitkár.
Hangsúlyozta, hogy Németország „hálás Magyarországnak a 25. évvel ezelőtti szerepéért, és soha nem fogja elfelejteni a Németország újraegyesítéséhez elvezető határnyitást”. Hozzátette: a német fél örömmel nyugtázta, hogy Angela Merkel kancellárnak érvényes meghívása van Magyarországra, és mindkét fél dolgozik a látogatás előkészítésén.
Szalay-Bobrovniczky Vince tárgyalt Markus Edererrel, a német külügyminisztérium államtitkárával, Martin Kotthausszal, a tárca európai ügyekért felelős helyettes államtitkárával, Franz Neuederrel, a kancellár európai főtanácsadójának helyettesével és a Bundestag – a német törvényhozás alsóháza – magyar–német baráti tagozatának tagjaival, valamint Hartmut Koschykkal, a német kormány kisebbségügyi megbízottjával.
Elmondta: a német kormány támogatja a határon túli magyar kisebbségek kezdeményezéseit, és elvárja a német kisebbségek támogatását a különböző országokban, így Magyarországon is, ahol a német a második a nemzeti és etnikai kisebbségek létszám szerinti sorában. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a német fél elégedett a magyar kisebbségügyi jogalkotással, és Magyarországot mintaállamként tartja számon a kisebbségi jogok érvényesítésének lehetőségeit, a széleskörű önkormányzatiságot és a parlamenti képviseletet tekintve.
Szalay-Bobrovniczky Vince az ukrán válsággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a két kormány nagyon hasonló álláspontot foglal el. A német kormány megértéssel tekint arra, hogy Magyarország kitettsége az orosz földgáznak igen jelentős – mintegy 80 százalékban orosz forrásból fedezi szükségletét, míg ez német viszonylatban 35-40 százalék –, és ezért „az ezzel kapcsolatos aggodalom is része a magyar álláspontnak” – mondta a helyettes államtitkár.
Hozzátette: az ellátásbiztonsággal összefüggésben merült fel az is, hogy Magyarország támogatja a Déli Áramlat földgázvezeték kiépítését, éppen úgy, ahogyan korábban Németország is támogatta az Északi Áramlat vezeték kiépítését.
A külpolitikai témák között felmerült, hogy Magyarország 2017-re nagyszabású Nyugat-Balkán-konferenciát tervez. A kezdeményezés Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel májusi berlini megbeszélésén is szóba került, „pozitív kicsengéssel” – mondta Szalay-Bobrovniczky Vince. A konferencia a térségbeli országok és az uniós partnerek idén nyáron Dubrovnikban kezdődött, majd Berlinben folytatódott tanácskozássorozatába illeszkedik, amelynek következő állomásai 2015-ben Ausztriában, 2016-ban pedig Franciaországban lesznek – tette hozzá.
A kétoldalú kapcsolatok területén érintették a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen helyzetét is. Egyetértettek abban, hogy az egyetem – az első Németországon kívüli, német intézményi akkreditációval rendelkező egyetem – a magyar–német kapcsolatok fontos intézménye, és a német fél köszönettel fogadta, hogy Magyarország igen jelentős mértékben emelte az egyetem támogatását – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy „megköszönnénk, ha egy támogatásnövelés német oldalról is megvalósulhatna”.
