A minisztériumi döntés nyomán már kedden átlépi a két ország közötti szárazföldi határt a segélyszállítmány, amely egyebek mellett melegházi termékeket tartalmaz. A tárca szerint a segélyt az Észak-Korea északi részén fekvő Hvanghe tartományba szállítják. Az adományozó alapítvány hat illetékese utazik oda, hogy felügyelje az áru szétosztását. Dél-Korea folytatja északi szomszédja segélyezését annak ellenére, hogy érvényben tartja ellene a szankciót egy dél-koreai hadihajó ellen négy évvel ezelőtt végrehajtott, 46 halálos áldozatot követelő torpedótámadás miatt, amelyet – Szöul szerint – Észak-Korea hajtott végre. A szankciók miatt szünetelnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, eltekintve a közösen működtetett keszongi ipari parkban zajló együttműködéstől.
Ju Kil Dzse dél-koreai országegyesítési miniszter közölte hétfőn, hogy Szöul mindig nyitva tartja az ajtót a két ország közötti párbeszédre. Felszólította Phenjant, hogy üljön tárgyalóasztalhoz, és folytasson vele megbeszélést bármiről, amit csak szükségesnek tart. A tárcavezető felhívása az után hangozott el, hogy Ja Szong Nam észak-koreai ENSZ-nagykövet közölte szombaton New Yorkban a Yonhap hírügynökséggel: nincs lehetőség arra, hogy a két Korea a közeljövőben tárgyaljon egymással. Szöul már augusztus elején magas szintű tárgyalásokat javasolt, de Phenjan egyelőre nem fogadta el a javaslatot.
Vasárnap, tizenöt év óta először lépett pulpitushoz szombaton az ENSZ-közgyűlés ülésszakán észak-koreai külügyminiszter. Ri Szu Jong azt javasolta, hogy a két Korea konföderációba egyesüljön, ahogyan azt az 1980-as évék végén javasolta az államlapító Kim Ir Szen. Ri Szu Jong arról is beszélt, hogy a Koreai-félsziget atommentesítése csak akkor lehetséges, ha megszűnik az Észak-Korea szuverenitására és létjogosultságára leselkedő veszély, ehhez pedig az kell, hogy az Egyesült Államok vessen véget ellenséges politikájának. A külügyminiszter leszögezte, hogy éppen a „fojtogatás” amerikai politikája vezette országát arra, hogy atomhatalommá váljon.
