Noha az Egyesült Államok mostanában azt állítja, szívesen együttműködik Magyarországgal a korrupció visszaszorításában, a sukorói telekcsere esetén éppen gátolni igyekezett a tisztánlátást. A szocialista kormány tagjait is érintő ügyben az amerikai nagykövetség ugyanis kifogásolta, hogy vizsgálat kezdődött. Budai Gyula, aki 2010 és 2012 között elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos volt, elmondta, a korábbi nagykövet és munkatársai rendszeresen kértek tőle tájékoztatást az eljárással kapcsolatban.
Budai Gyula tegnap lapunknak felidézte: 2011-ben érezte először, hogy kifejezetten politikai alapon vonják felelősségre, amikor a finn nagykövetség szervezésében egy ebéden vett részt. Az eseményen jelen volt kilenc nagykövet, köztük az akkori amerikai, norvég és izraeli diplomata.
Budai szerint mindhárman ellenségesen viselkedtek vele, s megfogalmazták neki a sukorói telekcsere ügyében indult eljárással összefüggő aggályaikat. – Éreztették, hogy nem nézik jó szemmel az elszámoltatást, az ugyanis nem fér össze az ő demokráciáról alkotott fogalmukkal – mondta a korábbi kormánybiztos, aki akkoriban a 2002 és 2010 közti időszakban lezajlott nagy privatizációs ügyek felülvizsgálatával volt megbízva.
Néhány hónappal az ebéd után Budait az amerikai nagykövetségről külön is megkeresték, hogy beszéljen személyes találkozón az elszámoltatásról. A kormánybiztos a külképviselet közelében egy kávézóban találkozott Timothy Betts akkori követtanácsossal, s beszélgetésük szinte kizárólag Sukoróról szólt. A két órán át tartó eszmecsere alatt Betts elsősorban eljárásjogi aggályokat fogalmazott meg. A kormánybiztosi hatáskör kiterjedése, működése és a társszervekkel összehangolt tevékenység mellett az első titkár azt is megkérdezte, miért folyik politikai üldözés Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen.
Budai szerint mandátuma alatt egyetlen alkalommal sem volt példa arra, hogy az amerikai nagykövetség korrupciógyanús ügyekről számolt volna be neki, holott ha ilyenről lett volna adatuk, a volt kormánybiztos szerint tájékoztatniuk kellett volna róla, hiszen volt köztük közvetlen kapcsolat. – Amikor ők kérdeztek, igyekeztem mindig kielégítő választ adni. Tőlük azonban soha nem kaptam semmilyen tájékoztatást – idézte fel.
Az előző kormány tagjai ellen indult eljárások ügyében a nagykövetség statisztikai adatszolgáltatás címén a Legfőbb Ügyészségtől is rendszeresen kért információt. Beszámoltunk róla, a külképviselet arra volt kíváncsi, hogy név szerint mely szocialista politikussal szemben folyik büntetőeljárás, és milyen stádiumban van a nyomozás. Eleni Tsakopoulos Kounalakis akkori amerikai nagykövet pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a Magyar Bírói Egyesület első emberével is megbeszéléseket folytatott a magyar igazságszolgáltatás munkájáról.
Az amerikai diplomácia tehát elsősorban politikai alapon mutatott érdeklődést a magyar bűnüldöző szervek munkája iránt. Ha mást nem is, legalább ezt a hagyományt folytatták, hiszen a közelmúltban is – legalábbis a sajtóhírek szerint – politikai alapon, állítólag kizárólag kormány közeli személyeket és tisztviselőket tiltottak ki országukból. Az Országgyűlés külügyi bizottságának mai ülésén is napirendre veszik az amerikai beutazási korlátozást. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) azonban a hét végén jelezte, hogy nem vesz részt az eseményen, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – bár korábban felmerült, hogy tájékoztatja a képviselőket amerikai tárgyalásának eredményeiről – személyesen nem jelenik meg a testület előtt. Az ellenzéki pártok képviselői egyébként ismételten kezdeményezik Szijjártó Péter meghallgatását.
Bár továbbra is csak találgatások folynak arról, hogy ki lehet az a hat ember, akit kitiltott az Egyesült Államok, az LMP levélben szólította fel Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét, tisztázza magát az ügyben. Álláspontjuk szerint Vida Ildikó hallgatásával nemcsak a saját, hanem a NAV hírnevét is kockáztatja, ezért elvárják tőle, hogy kérdésükre még szabadsága alatt is adjon választ. A DK a „velejéig korrupt orbáni maffiaállam vasöklének” nevezte a NAV-ot, és követelte, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tárja a nyilvánosság elé, ő maga rajta van-e a beutazási tilalommal érintettek listáján, és hogy a felügyelete alá tartozó szervek bármely dolgozója beutazását megtagadta-e az Egyesült Államok. André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője azonban a Blikknek nyilatkozva leszögezte, hogy a fellépés nem érint egyetlen kormánytagot sem. – Egyetlen miniszteri rangú személy ellen sem hoztunk októberben ilyen intézkedést – mondta.
Charles Gati szerint a magyar kormány nyugati elutasítása ma egységes, s a korrupciós ügy nyomán nemcsak Amerika tehet további diplomáciai lépéseket, de akár az Európai Unióban is eljárások indulhatnak Magyarországgal szemben. Erről a Johns Hopkins Egyetem professzora a Népszavának adott interjúban beszélt. A politológus szerint Orbán Viktor élete legnehezebb döntése előtt áll: ha az utóbbi évek kurzusát folytatja, minden bizonnyal megbukik, ám ha újít, abba is belebukhat.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV-nek ugyanakkor nyomatékosította, baráti viszony van az Egyesült Államok és Magyarország között, az elmúlt időszak eseményei azonban méltatlanok ehhez a jó kapcsolathoz. Szerinte a „bűnt közösen kell üldözni”, s erre a gyakorlatban korábban számos példa volt. A politikus arról beszélt: ha konkrét neveket nem is, legalább azokat az információkat fontos lenne, hogy átadja a bűnügyi együttműködés részeként az amerikai fél, amelyekre „építeni lehet”. Közölte, semmiképpen sem szeretnék, ha az ügy miatt a két kormány között megromolna a kapcsolat.
origo.hu
Sokkoló baleset Pilisen: vonat alá zuhant egy férfi, a szerelvény levágta a lábát
